Minden lélek egy kis világ önmagában, sajátos tulajdonságokkal, mondhatnánk, egyéni színekkel és árnyalatokkal. Ennek ellenére a keresztényeket mégis csoportokba lehet osztani. A következőkben ezt a beosztást szeretnénk megkísérelni, miközben egyik oldalról a bűnöket és tökéletlenségeket, a másik oldalról pedig az imádságot vesszük támpontul.
A hívők ebből az összeállításból felismerhetik saját lelki állapotuk fokát, és azt, mitől kell a jövőben tartózkodniuk, illetve mit kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy magasabbra jussanak. Néhányukat talán annak felismerése, hogy mily messze vannak még a tökéletességtől, nagyobb buzgóságra ösztönöz.

l. csoport: Megrögződés a bűnben
Halálos bűnök: – megmaradás a bűnben tudatlanságból vagy álnok módon meghamisított lelkiismeretből. Mindennemű megbánás hiánya vagy elfojtása.
Imádság: – Tudatos elnyomása az Istenhez való fordulás bármely formájának.

2. csoport: Keresztény máz
Halásos bűnök: – Könnyű vagy könnyen megbocsátható hibának való tartás; a lélek elbukása minden alkalomnál és kisértésnél. Gyónás csaknem minden megbánás nélkül.
Imádság: – Mechanikusan, áhítat nélkül, és mindig csak evilági érdekektől indíttatva. Ritka és felületes magába szállás.

3. csoport: Középszerű jámborság
Halálos bűnök: – Gyenge harc ellene. Az alkalmaktól való ritka menekülés; de utána komoly megbánás és őszinte gyónás.
Bocsánatos bűnök: – Elkövetésük elbagatellizálása; ezért langyosság. Semmi igyekezet elkerülésükre, lerázásukra vagy felfedésükre.
Imádság: – Időnként elég jó. Az akarat futólagos gyenge elhatározása nagyobb buzgalomra.

4. csoport: Átmeneti jámborság
Halálos bűnök: – Komoly harc ellene. Az alkalmaktól való állandó menekülés. Erőteljes megbánás. Komoly engesztelés és vezeklés.
Bocsánatos bűnök: – Néha előre megfontoltan. Gyenge harc ellene. Felületes megbánás. Külön lelkiismeretvizsgálat, de kitartás nélkül.
Imádság: – Elégtelen elhatározás a szemlélődéshez való hűséghez. Ezért ennek azonnali abbahagyása lelki szárazság vagy sokirányú elfoglaltság esetén.

5. csoport: Állandó, tartós jámborság
Halálos bűnök: – Soha. Legfeljebb nagyon ritkán meglepetéskor. Ezért gyakran kétséges megtörténte, utána igaz megbánás és engesztelés.
Bocsánatos bűnök: – Odafigyelés és törekvés elkerülésükre és leküzdésükre. Ritkán megfontoltan. Utána erőteljes megbánás, de gyenge vezeklés. Specifikus lelkiismeretvizsgálat, de csak a bocsánatos bűnökre vonatkozóan.
Tökéletlenségek: – Felderítésük elkerülése, hogy ne kelljen legyőzni őket, vagy könnyű kimagyarázásuk. A lemondás csodálata és vágya, de gyakorlata még nem.
Imádság: – Állandó hűség a szemlélődésben minden körülmények között; gyakori érzelmileg telített ima. Felváltva vigasztalások és nehezen elviselt szárazságok.

6. csoport: Buzgalom
Bocsánatos bűnök: – Soha nem megfontoltan. Néha meglepetve vagy figyelmetlenségből. Erőteljes megbánás és komoly vezeklés.
Tökéletlenségek: – Megvetésük, őrködés elkerülésükre és szívből jövő harc ellenük. Néha mégis megengedése előfordulásuknak, de ilyenkor azonnali megbánás. Gyakori megnyilvánulása az önmegtagadásnak. Specifikus lelkiismeretvizsgálat valamely erényben való tökéletességre.
Imádság: – A szemlélődés szívesen történő meghosszabbítása. Érzelmi ima, sőt néha már az egyszerűség imája. Felváltva nagy vigasztalások és ijesztő megpróbáltatások.

7. csoport: Relatív tökéletesség
Tökéletlenségek: – Energikus, nagy szeretetből való kerülésük. Ritka előfordulásuk csak figyelmetlenségből.
Imádság: – Állandó imaélet, még másirányú elfoglaltság alatt is. Vágy a lemondásra, megsemmisülésre, önmegtagadásra és Isten-szeretetre. Éhezés a szent Eucharisztia és a menny után. Isten belső szemlélésére szóló kegyelem különböző fokozatai. Gyakori passzív tisztulások.

8. csoport: Hősiesség
Tökéletlenségek: – Mindössze egyszerű rezdülés.
Imádság: – természetfeletti adomány a látásra, olykor különleges jelenésekkel kisérve. Erősödő passzív tisztulások. Önmaga megvetése a magáról való megfeledkezésig. A szenvedés előnybe helyezése az örömmel szemben.

9. csoport: Teljes tökéletesség
Tökéletlenségek: – Alig észlelhetőek.
Imádság: – Nagyon gyakori átalakító passzív egyesülés. Lelki jegyesség. Szeretet-tisztulások. Szenvedés és megaláztatás utáni erőteljes vágy.

      Néhány tanács az apostoli tevékenységet folytatók lelki életének gondozására

Az apostoli buzgalom csak akkor hatékony, ha Jézus Krisztus mint fő tevékenykedő működik benne közre. Elsősorban Jézus Krisztus a működő erő, az ember csak az Ő eszköze. Jézus Krisztus nem áld meg olyan művet, melynek létrehozatalában az ember csak saját eszközeiben bízik. Jézus Krisztus nem áld meg olyan művet, melyet az ember csak természetes tettvágyból cselekszik. Jézus Krisztus nem áld meg olyan művet, melynél Isten szeretete helyett az önszeretet dolgozik.
Jaj annak, aki nem végez el valamit, melynek elvégzésére Isten szólította fel!
Jaj annak, aki apostoli munkára vállalkozik, anélkül, hogy ez Isten kifejezett óhaja volna! Jaj annak, aki apostoli munkát akar végezni és végeztetni, anélkül, hogy teljesen Istentől függőnek tudná magát! Jaj annak, aki tevékenysége gyakorlásához nem használja a bensőséges lelki élet megtartásához vagy újramegszerzéséhez alkalmas eszközöket! Jaj annak, aki belső és aktív életét nem tudja úgy beosztani, hogy a második az elsőnek ne legyen kárára.

      Alapelvek

Első alapelv: Nem szabad semmilyen tevékenységnek csupán természetes tettvággyal nekifogni, hanem előbb tanácsot kell kérni Istentől, hogy tisztán lássuk, valóban az Ő kegyelmének sugallatára és akaratának biztos kinyilvánítására cselekszünk-e.

Második alapelv: Nem okos, sőt káros dolog, túl sokáig olyan állapotban időzni, mely a bensőséges lelki élet legfontosabb gyakorlataival nem egyeztethető össze.

Harmadik alapelv: Ha a rendszertelen életben a tennivalók elhatalmasodnak, akár erőszakkal is be kell vezetni egy órarendet, mely szabályozza a napi tevékenységet.

Negyedik alapelv: Saját javunkra és mások érdekében is mindenekelőtt belső életünket kell ápolni. Minél jobban elfoglalt valaki, annál nagyobb szüksége van a lelki életre; tehát annál inkább szomjazni kell rá, és meg kell találni az eszközöket, hogy ez a szomjúság ne csak terméketlen vágy maradjon, melyet a Sátán oly ügyesen használ ki, hogy lelkünket elaltassa, és önáltatásában megtartsa.

Ötödik alapelv: Meg kell kérdeznünk magunktól: a lélek véletlenül, vagy valóban Isten akarata szerint oly elfoglalt, hogy erkölcsi lehetetlenség számára a jámborság gyakorlatait kellő hosszan elvégezni? A léleknek csalhatatlan mércéje van arra, hogy megállapítsa, valóban kellő buzgalommal igyekszik-e a gazdagabb életre: ha ez azt mutatja, hogy őszintén törekszik a belső életre, és minden alkalmat tudatosan megragad, hogy néhány fontos gyakorlatot elvégezzen, akkor megnyugodhat, és biztosan számíthat Isten egészen speciális kegyelmi ajándékaira. Isten ezeket neki tartogatja, s ezekből elegendő erőt kap majd arra, hogy lelki életében előmenetelt tegyen.

Hatodik alapelv: Ha egy elfoglalt ember még nem jutott el odáig, hogy összeszedett és a kegyelemtől függő legyen, mely őt mindenhová el kellene kísérje, akkor még nincs az elégséges belső lelki élet állapotában. A szükséges összeszedettséghez nincs szükség nagy megerőltetésre. Egy biztos, határozott és mély pillantás elegendő annak megítélésére, hogy munkája során Jézus hatása alatt van vagy sem.

      Gyakorlati tanácsok

l. Jól agyunkba kell vésni, hogy napirend – különösen a felkelés idejének szigorú szabályozása – és ennek betartására irányuló szilárd elhatározás nélkül, lelkünk nem tud bensőséges életet élni.
2. A lelki élet másik, szintén elengedhetetlen alapeleme a reggeli szemlélődő ima. Szent Teréz mondta: „Aki már szilárdan eltökélte, hogy kerüljön bármibe, minden reggel fél órát szemlélődő imára fordít, az már túljutott az út felén.” Ha reggeli szemlélődő imánkat elmulasztjuk, szinte szükségszerűen langyos napunk lesz.
3. A szentmise, szentáldozás, imádság és liturgikus élet a lelki élet semmihez nem hasonlítható aranybányái, melyeket egyre növekvő hittel és buzgósággal kell lelki életünk javára kiaknázni.
4. Miként a szemlélődő imának és a liturgikus életnek, az általános és specifikus lelkiismeretvizsgálatnak is a szív növekvő éberségéhez kell vezetnie, aminek a „virrasszatok” és „imádkozzatok” egységét kell elérni. Az a lélek, mely belső életére és a lelkében lakó Szentséges Háromságra gondosan figyel, hamarosan magától is képes lesz arra, hogy minden helyzetben és minden ügyével Jézushoz forduljon, különösen akkor, mikor a szétszórtságnak vagy a buzgalom csökkenésének veszélyét észleli.
5. Ezáltal válik a lélek szükségletévé, hogy szünet nélkül Istenhez forduljon vágy-áldozás és röpimácskák révén, melyeket a legszétszórtabb tevékenységek közben is könnyű elvégezni, ha valaki komolyan törekszik rájuk, és melyek sokféle módon idomulhatnak a pillanat követelményeihez, bármely alkalomhoz, leselkedő veszélyhez és nehézséghez, fáradtsághoz, csalódáshoz stb.
6. A Szentírás, elsősorban az Újszövetség jámbor tanulmányozására minden nap, de legalább hetente többször időt kell szakítani. A délutáni lelki olvasmány kötelesség, melynek elmulasztásától egy nagylelkű lélek óvakodni fog, hiszen a szellemnek szüksége van rá, hogy természetfeletti igazságokat jelenítsen meg magának, hitigazságokat, melyek a jámborság és a napjainkra feledésbe merült erkölcsi követelmények forrásai.
7. Ez éberségnek köszönhetően a gyónást őszinte megbánás, valódi fájdalom és szilárd, egyre határozottabb fogadalmak fogják kísérni.