A Pius Közösség rendfőnöke nemrégen kereken kijelentette, hogy a közösség és a Vatikán közötti küszöbön álló kiegyezésről szóló hírek üres kitalációk. Bernard Fellay püspök ezt a kijelentést egy főpapi mise prédikációjában tette, amelyet Flavigny-sur-Ozerain-ban celebrált.

Flavigny-sur-Ozerain mintegy 50 kilométerre fekszik Dijontól északnyugatra a franciaországi Burgundiában. Ebben a helységben van a közösség francia nyelvű szemináriuma, amelyben több mint 20 szeminarista tanul. Félórás prédikációjának első részét Mons. Fellay a Szeplőtelenül Fogantatott megtisztulása és Krisztus bemutatása a templomban titkának szentelte. Majd az új szeminaristák beöltözésének alkalmából Fellay püspök az Istennek való teljes önátadásra bíztatott.

Homiliájának második részében a püspök a lefebvristák és a Vatikán közötti kibékülés legfrissebb híreiről számolt be. Semmi különös, semmi új nincs tervezve, cáfolta Fellay püspök az ezzel ellentétes híreszteléseket. Az ördög megpróbál – szokás szerint, bár most talán erősebben, mint eddig – híreszteléseket, kétségeket és bizalmatlanságot szétszórni. Az a hír, miszerint Rómával titkos megállapodás jött létre egy körülbelül húsvét táján megalakuló apostoli adminisztratúráról, teljesen hamis: „Légből kapott hír.”

Mindössze annyi igaz, hogy november közepén találkozott az Ecclesia Dei pápai komisszió elnökével, Dario Castrillon Hoyos bíborossal, amely alkalommal ismét elmagyarázta a közösségnek Rómával szembeni fenntartásait: „Az Egyházban ma lehetetlenné vált a normális katolikus élet.” A zsinat óta vált ez lehetetlenné. A lefebvristák nincsenek a kibékülés ellen, de ezt először igazivá kell tenni: „Katolikusok akarunk maradni. Ezért kell Rómának lehetővé tennie, hogy katolikusok maradhassunk.”

Ez először is azt jelenti – negatívan nézve –, hogy a széles körben elterjedt egyházi visszaéléseket elítélik, és az Egyház vezetését megerősítik. Másodszor – pozitívan nézve – a katolikus életet, a hit életét, a régi mise szabadságát ismét be kell vezetni. Róma ma már legalább beismeri, hogy válság van, ismerte el Fellay püspök: „Róma nem tagadja ezt tovább.” A komolyan vehető emberek a Vatikánban – akkor is, ha némely beszédben ennek az ellenkezőjét állítják – kétségbe vannak esve a mai állapottól – „elsőként a pápa”. De a válság okaiban nem értünk egyet. Róma a világban keresi ennek okát. Fellay püspök ezzel szemben kijelentette, hogy a tévedés a zsinattól ered – nem csak annak téves értelmezéséből, hanem a szövegeiből magából: „Ez nem azt jelenti, hogy minden hiba, ami ma az Egyházban megtalálható, a zsinattól származik.” Mons. Fellay novemberben megmagyarázta Hoyos bíborosnak, hogy először az Egyházban kell megoldani a problémákat, és ha ezek a problémák eltűnnek, a közösség problémája magától megoldódik.

A bíboros arra szólította fel, hogy a pápától kérje a kiközösítés feloldását. Ez a tárgyalások mai állása: „Nos, most itt állunk.” Azóta semmi sem történt. A közösség nem fogja egy olyan kiközösítés feloldását kérvényezni, amelynek érvényességét nem ismeri el: „Nem kérjük annak elvételét, ami nem létezik.” A pápa – mondta Mons. Fellay – a Pius Közösség problémáját gyorsan meg szeretné oldani. A közösség oldaláról azonban mindig kitartottak amellett, hogy a gyakorlati szabályozás előtt a válság okait kell megszüntetni. Ezeket az okokat a Pius Közösség nem tudja akceptálni anélkül, hogy maga tönkre ne menne tőlük. A Pius Közösség azt követeli, hogy e halálos elveket – liberalizmus, modernizmus, kollégializmus, ökumenizmus, vallásszabadság – kiirtsák. De sajnos ezeket még maga a pápa is elismételte.

Az Egyház tovább élésének biztosítása érdekében fontos, hogy a Rómával való kapcsolatot ápoljuk, jelentette ki végezetül Fellay püspök. Hiba azt hinni, hogy nem szabad Rómával tárgyalnunk. Nem lehet arra a napra várni, amelyen arra ébredünk, hogy katolikusok lettünk. „Ha Isten megadta nekünk a kegyelmet, hogy világosan lássunk, súlyos vétek lenne ezt a világosságot a magunk részére megtartanunk. Meg kell lennie bennünk a vágynak, hogy minden lelket megnyerjünk.”