Angelo Comastri érsek írta az idei colosseumi keresztúti meditációt. Ebben arra hívja fel a keresztényeket, hogy mondjanak ellen a hedonista társadalomnak.
„Uram, elvesztettük a képességünket a bűn felismerésére, a tudatát annak, mi a bűn”, írja az érsek a nagypénteki keresztúti ájtatosságban. Az érsek határozottan elítéli a szekularizált modern társadalom rossz szokásait, és arra szólítja fel a keresztényeket, hogy üzenjenek harcot a hedonista társadalom „monoton propagandájának”, amely az embereknek azt ajánlja, hogy „süllyedjenek el az egoizmusban”.

A Vatikán általános vikáriusa azon „álnok propaganda” ellen lép fel, amely „a gonoszság idióta igazolásához” vezet, „egy abszurd sátáni kultuszhoz, a bűn őrült vágyához, egy lelkiismeret nélküli hamis szabadsághoz, amely a szeszélyességet, a bűnt és az önzést magasztalja”.

Comastri érsek szerint a meditációk két téma körül forognak, ezek: „a bűn romboló erői” és Isten szeretetének gyógyító, üdvözítő ereje. A Megfeszítettről szóló elmélkedéseiben Krisztus szenvedéséről, mint „az egész emberiség történelméről” beszél.

A nagypénteki meditációk megírására XVI. Benedek pápa adta az utasítást, és bizonyos értelemben azoknak az elmélkedéseknek a sorához kapcsolódnak, amelyet a pápa egy évvel ezelőtt mint Ratzinger bíboros Krisztus szenvedéséről maga fogalmazott meg. Ezekben bíborosként az Egyházat „süllyedő hajóhoz” hasonlította, amely már színültig telt vízzel és teljességgel lyukas”. Nem csak korunk „istentelen szekularizációját” ítélte el, hanem az Egyházon belüli „szemetet” is. Az esti nagypénteki liturgia római tradíciója az 1750-es évekre nyúlik vissza. VI. Pál pápa 1964-ben vezette be újra.