A 12. században a mai Franciaország területén élt egy erkölcstelen herceg, aki ifjúságát kicsapongásokkal és durva erőszakoskodással szennyezte be. Ez az ifjú Aquitániai Vilmos volt, aki három évig – csakúgy, mint valamikor Heródes – még bátyja feleségével is együtt élt.
     Amikor a rómaiak fellázadtak a törvényes pápa, II. Ince ellen, és II. Anaklétot ellenpápává választották, Vilmos az ellenség oldalára állt, és országában üldözni kezdte a püspököket, és még székhelyükről is elzavarta őket.
     Csak Szent Bernát intései érték el, hogy végre magába szálljon. Visszahívta a püspököket, gazdag alamizsnát osztott szét, vezeklőruhát öltött, és mezítláb elzarándokolt a spanyol Compostellába és onnan Rómába, ahol a szentatyát, II. Incét térden állva kérte bocsánatért.
     A pápa feloldozta és vezeklésül egy Szentföldre való zarándoklatot szabott ki rá. Vilmos engedelmeskedett. Palesztinába érve, keserű sírásra fakadt. Ezt követően számos lelki vigaszban volt része, ami után elhatározta, hogy Olaszországban, egy Sziéna melletti elhagyatott vidéken remeteéletet fog élni.

1. Miért van egyáltalán zarándoklat?
Talán Szent Ágoston szavai a legalkalmasabbak arra, hogy erre a kérdésre a legtömörebb választ megadják: „Nyugtalan a szívünk, amíg nem Benned nyugszik, oh Uram!”
     A zarándoklat életünk zarándoklásának homályos képmása. Búcsút kell vennünk hazánktól, családunktól, jólétünktől, hogy Istennel és szentjeivel azok kegyelemben gazdag búcsúhelyein találkozhassunk, hogy sokrétű problémáinkra segítséget és kegyelmet kapjunk, és hogy mindennapjainkba más emberként térhessünk vissza.

2. Mi az értelme a zarándoklásnak?
     a. Istennel való egyesülés.
     b. Az otthoninál összeszedettebb imádkozás.
     c. Szentgyónás, szentáldozás.
     d. Engesztelés az elkövetett bűnökért.
     e. Egy olyan fogadalom is lehet a zarándoklat oka, amelyet egy betegségből vagy lelki szükségből való megszabaduláskor tesz valaki.
     f. Bizonyos esetekben segítség vagy a pálya-/a magánélet választásai ügyében világosság elnyerése.
     g. Erőnyerés egy különleges kereszt elviseléséhez.

3. Milyen érzülettel menjünk zarándoklatra?
     a. Nem túl gyakran – hiszen Krisztus követése arra int, hogy ritkán jön valaki jobb emberként vissza a zarándoklatról. Az állapotbeli kötelességeket nem szabad egy zarándoklat miatt elhanyagolni.
     b. Nem csodavárással, hanem Isten akaratának jobb felismerése és végrehajtása utáni vágyakozással.
     c. Az otthonról való elindulás előtt meg kell szabadulni a megszokott bűnöktől, a bűnre való lehetőségektől, az idegen javakat vissza kell adni, az ellenségekkel ki kell békülni. Röviden: szilárdan el kell határozni a teljes megtérést.
     d. A bűnbánat és az áhítat szellemével: az út összes fáradalmának és áldozatának felvállalásával, csendes, illedelmes, mértéktartó és töredelmes viselkedéssel.
     e. Azzal a tudattal, hogy az ember e földön is csak zarándok, mert igazi hazája a menny.