Minden nyomtatott és internetes újság beszámolója szerint: valóban elkészült a pápai dokumentum a tridenti rítusú szentmise általános engedélyezéséről. A következőkben az e tárgyban a www.kath.net és www.kreuz.net internetes újságok honlapjain található cikkek ismertetése következik megjelenésük időrendjében:

„Isten népének hívei, poroljátok le az elmúlt évszázad elejéből származó misekönyveiteket; a II. Vatikáni Zsinat papjai, kotorásszátok elő reverendátokat: a katolikus Egyház meglepetést tartogat a számotokra.” Ezekkel a szavakkal kezdődik a militáns bal-katolikus hetilap, a „Golias” egyik cikke a régi mise általános engedélyezéséről. „Golias” október 6-án, pénteken kezdte el híresztelni, hogy XVI. Benedek pápa már szeptemberben aláírta a hagyományos rítus általános engedélyezését, amit néhány hét múlva, novemberben fog promulgálni. „Golias” 1985 óta létezik, és időközben 12 és 15 ezer közötti példányszámban terjed, ebből 8 ezer előfizetőknek megy. „Golias” szerint a dokumentum az új misét „rendes” és a régit „rendkívüli rítusként” definiálja. Ezen kívül a Szentatya a dokumentumban annak a határozott kívánságának ad hangot, hogy a legfontosabb templomokban vasárnaponkint legalább egy misét a klasszikus rítusban kell celebrálni. Részletek ennek kivitelezéséről nincsenek a dokumentumban.
     A „Golias” által nyilvánosságra hozott információk már szeptember végén megjelentek – szinte teljesen azonos szöveggel – az olasz „Archivum Liturgicum” weblogon, amely forrásként mindössze ilyen kifejezéseket, mint „sok jól informált hang”, „több prelátus” és „amiről a kúriában beszélnek” nevezett meg. Állítólag a pápa jó példát akar mutatni és ezért maga is tridenti rítusú főpapi misét fog bemutatni. Ugyanez az internetes lap már ez év március 31-én azt állította, hogy a pápa már aláírta a régi mise engedélyezéséről szóló dokumentumot.

A novemberi dátum a dokumentum nyilvánosságra hozataláról már régóta közszájon forog. Pater Philippe Laguérie, az újonnan alakult Jó Pásztor Intézet vezetője (lásd az Új Ecclesia Dei közösség alakult című cikket a HÍREK oldalon) már szeptember 10-én a vasárnapi prédikációjában kihirdette, hogy a régi misét novemberben „egészen biztosan” felszabadítják. A Jó Pásztor Intézet egy másik papja, a lengyel Leszek Krolikowski atya egy beszélgetésben szeptember 23-án a lengyel „prawy.net” hírügynökségnek elmondta, hogy egy novemberben megjelenő pápai irat minden papnak engedélyezni fogja a régi mise nyilvános celebrálását. (Krolikowski atya nem volt az Intézet alapító tagjai között, csak nem sokkal ezelőtt lépett be, miután elhagyta a Szent X. Pius Papi Közösséget.) Ugyanezt nyilatkozták a Pius Közösség dél-amerikai és francia disztriktjének vezetői is, Christian Bouchacourt és Régis de Cacqueray atyák (szeptember közepén egy argentin rádióadónak, illetve egy párizsi előadáson.)

Ma, szerdán több olasz és francia napilap beszámolt róla, hogy a régi misét felszabadítják, és hogy az erről szóló pápai „Motu proprio” már el is készült.

Ezt írta többek között a milánói „Il Giornale” napilap újságírója, Andrea Torinelli, bár szerinte a pápa aláírása még hiányzik a dokumentumról. Még ebben az évben sor kerül a nyilvánosságra hozatalra, amivel a régi misekönyv használata általánosan megengedetté válik. A szövegben a régi rítus mint az Egyház „rendkívüli” univerzális, az új pedig mint az Egyház rendes rítusa szerepel.
     Torinelli szerint ezek a legfontosabb újítások: A püspököknek nem lesz többé joguk a régi mise celebrálására vonatkozó kérelmeket elutasítani, ahogy ez manapság a legtöbb esetben történik. A dokumentumot Dario Castrillón Hoyos bíboros, a klérus kongregáció prefektusa és az Ecclesia Dei pápai komisszió elnöke készítette el, de rajta kívül foglalkozott még vele Julián Herranz Opus-Dei kúriai bíboros, a törvényhozói szövegek interpretálása pápai tanácsának elnöke is.

Ilyen módon állt elő egy szövegtervezet, amelyet átadtak az istentiszteletek kongregációjának, ahol a dokumentumnak a belső ellenállás miatt hosszabb időt kellett eltöltenie. E kongregáció ötlete volt, hogy a régi mise celebrálása csak úgy és ott legyen lehetséges, ahol ezt 100 hívő kéri. Végül ezt a számot 30-ra redukálták. Ezen kívül eltávolítottak a szövegből minden olyan részt, ami az új rítus celebrálása során előforduló visszaélésekre utalt. Ezután küldték vissza a szöveget az Ecclesia Dei pápai komissziónak.

A régi mise liberalizálásával szemben az „Il Giornale” szerint mind a római kúrián kívül, mind belül jelentős ellenállás mutatkozik. Másrészről segíteni fogja a Szent X. Pius Papi Közösséghez való közeledést, hiszen ez a közösség már régóta követeli a régi mise általános celebrálásának engedélyezését. Még ha a pápa alá is írja a dokumentumot, a régi mise hívei akkor sem várhatják el, hogy máról holnapra valami meg fog változni, vélte az újságíró. A régi mise celebrálását az egyházközség egyéb aktivitásával kell ugyanis előbb egyeztetni.

Michel Kubler, a „La Croix” francia katolikus napilap főszerkesztője a „Croire.com” internetes újságnak kijelentette, hogy a Motu proprio-ban az áll, hogy az a pap, aki a régi misét akarja bemutatni, ezt püspökének külön engedélye nélkül is megteheti. Kubler azzal számol, hogy ez a megoldás az egyházközségekben feszültségekhez fog vezetni. Ezzel a szabályozással a katolikus Egyházba bevezetik a biritualizmust. „Ez soha nem jó, mert két templomot kell egyben berendezni.” Egy ilyen döntés nagy hatással lesz azokra az államokra, ahol erős tradicionális közösségek élnek, mint például Francia-, Német-, Spanyolország, Svájc, Belgium, az Egyesült Államok és Dél-Amerika egyes részei.

Az olasz hírügynökség, az „Affaritaliani.it” a Szent X. Pius Papi Közösség menzingeni (Svájc) anyaházában megkereste a közösség rendfőnökét, Bernard Fellay püspököt, és nyilatkozatot kért tőle ez ügyben. Egy szóvivő kijelentette, hogy a rendfőnök nem akar a híresztelésekről nyilatkozni. „Az újságírók és több más ember a latin miséről beszél, de ebben a pillanatban erről nincs mit mondani.” Fellay püspök már februárban óvott, hogy a Vatikánból származó híreszteléseknek nem szabad nagyon gyorsan hitelt adni. A püspöki szinódus vége előtt egy héttel egy a szinóduson részt vevő püspök azt mondta neki, hogy a régi misét a szinódus végén valószínűleg felszabadítják. „És nem történt semmi.” „Illetve csaknem semmi”, tette hozzá a püspök, – a progresszisták ellenakciója következett.

XVI. Benedek pápa egy olyan iratot készít elő, amely a papok számára a jövőben megkönnyíti a régi mise celebrálását, jelentette a „Catholic World News” hírügynöksé vatikáni forrásokra hivatkozva. A pápai „Motu Proprio” minden papnak megadja a lehetőséget, hogy a misét a zsinatelőtti rítus szerint mutassa be. Jelenleg ez csak bizonyos körülmények között lehetséges, miként ez az 1984-ben II. János Pál pápa alatt az istentiszteletek kongregációjának „Quattuor abhinc annos” levelében lett lerögzítve. Ebben az 1984-es levélben a papoknak szükségük volt a helyi püspök engedélyére és ezenkívül ki kellett jelenteniük, hogy a VI. Pál pápa által promulgált római misekönyv hittanítását nem vonják kétségbe. 1988-ban, a Marcel Lefebvre érsek által alapított Szent X. Pius Papi Közösség leválása után a Szentszék megalapította az Ecclesia Dei komissziót, amelynek az volt a feladata, hogy megteremtse a „azon papok, szeminaristák, szerzetesközösségek vagy egyes szerzetesek tejes egyházi közösséget, akik addig különböző módokon az érsek által alapított közösséggel voltak kapcsolatban, de akik a szétválás után továbbra is Péter utódával a katolikus Egyházban akartak közösségben maradni”. Ebben a dokumentumban a Szentatya leszögezte: „Mind azon katolikus híveknek, akik a latin tradíció liturgiájának és fegyelmének egy korábbi formájához ragaszkodnak, szeretném akaratomat kinyilvánítani – és kérjük, hogy a püspökök és mindazoknak, akik az Egyházban vezető hivatalt töltenek be, akarata az enyémhez alkalmazkodjon, hogy ezen híveknek az egyházi közösséget megkönnyítsük olyan intézkedések által, amelyek szükségesek ahhoz, hogy kívánságuk megvalósulhasson. Mindenütt tisztelni kell azok érzelmeit, akik a latin liturgia tradíciójához kötődnek, úgy hogy széles körben és nagyvonalúan alkalmazzák velük szemben az Apostoli Szék által már régebben meghatározott irányelveket az 1962-es római misekönyv használatáról.” 1988. október 18-án a Szentatya az Ecclesia Dei komissziónak egy dekrétumban adta meg a teljes jogot, „hogy mindazoknak, akik az 1962-es Missale Romanum használatát kérik, ehhez megadják az engedélyt”. Minden papnak elismerték azt a jogát, hogy Rómától a „tridenti” misére kifejezett „celebretumot” (engedélyt) kapjon. A valóságban a pápa kérését a világ egyházmegyéiben igen különböző módon kezelték. Néhány helyen tudatosan figyelmen kívül hagyták.

Nos, úgy tűnik, hogy XVI. Benedek pápa ennek az állapotnak akar véget vetni. Vatikáni források szerint az iratból az az elv tűnik ki, hogy a latin Egyházban csak egy liturgikus rítus van, amelynek ismét két formája van: a rendes rítus (Novus Ordo), amelyet többnyire a népnyelven mutatnak be, és a rendkívüli (régi) rítus. Mindkét forma egyenértékű, áll a mostani szövegben. A püspök egyúttal fel lesznek szólítva benne, hogy mindkét forma szabad gyakorlásáért szálljanak síkra. Rómában jelenleg arról spekulálnak, hogy a pápa már novemberben nyilvánosságra hozza a dokumentumot – egyidőben a postszinódusi apostoli exhortation-nal, amellyel az eucharisztikus szinódus záródik.

Hogy a pápa a régi misét fel akarja szabadítani, már nyilt titok. De hogy ez eddig nem történhetett meg, az – úgy tűnik – az intézkedéssel szembeni Egyházon belüli ellenálláson múlott. Egy kívülálló számára megdöbbentő látni, mekkora konok elkeseredéssel támadnak egymásra e tárgyban a különböző liturgikus iskolák, ezt nyilatkozta Marco Tosatti tegnap a „La Stampa” torinói napilapban. Tosatti szerint a legtöbb intrika az istentiszteletek kongregációjában keletkezett. Ez a kongregáció még mindig a kegyvesztett Annibale Bugnini († 1982) iskola fellegvárának számít. Bugnini érsek volt az új liturgia atyja.

Amikor a régi mise felszabadításáról szóló pápai tervezet megérkezett az istentiszteletek kongregációjába, a liberalizáció ellenfelei azonnal mozgósítottak. A kongregáció prefektusa, Francis Arinze bíboros hallgatólagosan egyetértett a kongregációban zajló törekvésekkel. Az irat ellenzői további megszorításokat követeltek. Például a mise celebrálásához szükséges 30 kérelmet 100-ra akarták felemeltetni. Tosatti szerint a kongregációban különösen azt akarták elérni, hogy a kongregáció titkárát, Malcolm Ranjith érseket kizárják a tanácskozásokból. Az érseknek mégis sikerült a dokumentumhoz annak visszaküldése előtt olyan megjegyzésekkel teli hosszú listát hozzáfűzni, amelyek az iratnak visszaadták az eredeti értelmét.
     Eközben a pápa a dokumentumot már visszaküldte a klérus kongregáció prefektusának, Dario Castrillón Hoyos bíborosnak, aki az eredeti szövegért is felelős. A következő stációk a püspöki és a hittani kongregációk lesznek. Tosatti úgy véli, hogy a pápa a szöveget ugyan nem nagyon gyorsan, de azért belátható időn belül nyilvánosságra hozza. Állítólag karácsonyt emlegetik. Jó esetben talán még december 8. – a Szeplőtelen Fogantatás ünnepének dátuma – is lehetséges. „De majd látni kell, mekkora ellenállást fognak még az ellenzők tanúsítani”, mondta Tosatti.
     Akkor is, ha a régi mise felszabadítása megtörténik, nem lesz azonnali totális liberalizáció, amelyben a misét minden pap tetszése szerint celebrálhatja, „mivel a püspökök lesznek felelősek azért, hogyan lesz a régi mise egyházmegyéjükben ünnepelve”. „Ezért minden a feltételektől fog függeni”, vélte Tosatti.

A múltban mindig újra és újra felröppentek híresztelések a régi mise felszabadításáról, amelyeket aztán megcáfoltak. De most:
     „Hogy a latin misének a Szent V. Pius régi zsinatelőtti misekönyvéből való celebrálását megkönnyítsék, XVI. Benedek pápa hamarosan egy Motu proprio-t hoz nyilvánosságra.” Ez a mondat nem valamilyen jól vagy kevésbé jól informált újságban áll, hanem egy cikkben, amely az olasz püspöki konferencia internetes honlapján jelent meg, és amely Olaszország katolikus hetilapjainak hírügynökségétől – amelyet az olasz püspöki konferencia támogat –, a „Sir”-től származik. A szöveg „fontos vatikáni forrásokra” hivatkozik, amelyek a tegnap reggel publikált sajtóértesüléseket erősítik meg.

A hamarosan megjelenő dokumentum nyilvánosságra hozatala után lehetséges lesz a régi misét bemutatni azoknak a híveknek, akik ezt kívánják. A közzététel pontos dátumát az említett vatikáni források nem adták meg. A Motu proprio azt, az eredeti szövegben idézőjelben álló, indultot fogja helyettesíteni, amelyet II. János Pál 1984-ben adott ki, hogy „azoknak a híveknek, akik a régi mise után nosztalgiát éreznek” kedvükben járjon.

Ma már az olasz napilap, az „Avvenire” – amelyet az olasz püspöki konferencia ad ki – is ráduplázott a hírre. Az ő cikkének címe: „Nemsokára jön egy dokumentum V. Pius miséjéről”. Az „Avvenire” az istentiszteletek kongregációjának titkárával, Albert Malcolm Ranjith Patabendige Don érsekkel folytatott interjúra hivatkozik, amely a következő héten jelenik meg a „30Giorni” katolikus havilapban. Ebben az interjúban az érsek kijelentette, hogy a dokumentum kiadásával VI. Pál misekönyvét nem szabad „eltöröltnek” tekinteni.

Andrea Tornielli ma azt írja az „Il Giornale” milánói napilapban, hogy a régi misét kérők a pápa indultjára hivatkozva gyakran konfrontálódtak a püspökökkel, akik ugyan hajlandóak voltak templomaikat az ortodoxoknak rendelkezésére bocsátani, de a tradicionalistáktól megtagadták az engedélyt a régi mise bemutatására. Ezután a püspököknek nem lesz lehetőségük nemet mondani, most már csak ahhoz lesz joguk, hogy szabályozzák a régi mise celebrálását, amelyet direkt bármelyik pap kérhet. Ezzel az új dokumentum nem tesz mást, mint teljesen és hatékonyan a gyakorlatba viszi át II. János Pál pápa indultját. Se nem jelenti „a múlthoz való traumatikus visszatérést”, se a „II. Vatikáni Zsinat megtagadását”. Csak visszaadja egy olyan misének a „teljes polgárjogot”, amely soha nem volt eltörölve, és amelyet a jövőben „univerzálisnak” és „rendkívülinek” fognak definiálni.