Bűnbánati ájtatosság
A salzburgi egyházmegye számára az 1950-es szentév alkalmából kiadott ima- és énekeskönyvből

(Megjelent a Szent Margit Lap 127. számában)

Eltévedtem és elvakultam
(Luk 15,11-13)

Mennyei Atyánk! Az történt velünk, ami a tékozló fiúval, akinek a messze idegen kedvesebb volt, mint a szülői ház. A világot akarta megnyerni, de csak az otthont vesztette el. Mi is a világ örömeit akartuk megnyerni, és eközben Téged vesztettünk el. Atyám, eltékozoltuk a szeretetedet és elhagytunk Téged.

A világot és annak dolgait, a pénzt és a vagyont, a kényelmet és a szórakozást jobban szerettük, mint Téged, akit egész szívünkből, teljes lelkünkből és minden erőnkből szeretnünk kell. Atyám, eltékozoltuk a szeretetedet és elhagytunk Téged.

Többet reméltünk saját képességeinktől, többet vártunk saját okosságunktól, az élet dolgai iránti saját gondoskodásunktól, mint a Te hatalmadtól és gondviselésedtől. Atyám, eltékozoltuk a szeretetedet és elhagytunk Téged.

Jobban igyekeztünk megszerezni a világ gyermekeinek tudását és bölcsességét, mint amekkora buzgalommal a Te hittitkaidban mélyültünk el. Fontosabb volt számunkra az emberek tisztelete és csodálata, mint hogy Előtted tisztán, becsülettel megállhassunk. Atyám, eltékozoltuk a szeretetedet és elhagytunk Téged.

És mivel elhagytunk Téged és a Te szeretetedet, a felebarátaink iránti szeretet is hiányzik belőlünk. A családokban szeretet helyett veszekedés, a szívünkben megbocsátás helyett bosszú uralkodik. Nem esik meg szívünk az idegen szükségen, a szegényeken, a magányosokon, a hitbeli és erkölcsi veszélyben levő embereken. Atyám, eltékozoltuk a szeretetedet és elhagytunk Téged.

Oh, milyen későn ismertelek meg
(Luk 15,14-19)

Mennyei Atyánk! Velünk is az történt, mint a tékozló fiúval. Szegények és szerencsétlenek lettünk. Vétkeztünk az ég ellen és Te ellened. Nem vagyunk többé méltók arra, hogy fiadnak neveztessünk. Atyám, vétkeztünk; nem vagyunk méltók, hogy fiaidnak neveztessünk.

Aki a világ javait jobban szereti, mint Téged, elveszíti a mennyei birodalom örökségét. Aki nem hiszi a Te igazságodat, nem talál Hozzád haza. Aki vétkezik, nem talál nyugalmat. Atyám, vétkeztünk; nem vagyunk méltók, hogy fiaidnak neveztessünk.

Aki nem ajándékoz szeretetet, nem is fog találni. Ahol az emberek között hiányzik a szeretet, ott a gyűlölet növekszik, ahova nem a béke és a megbocsátás tér be, ott a bosszú fénye ég. Aki nem bocsát meg, az nem nyer megbocsátást maga sem. Atyám, vétkeztünk; nem vagyunk méltók, hogy fiaidnak neveztessünk.

Sokan ittak a mérgezett forrásból és testüket a bűn eszközévé tették. Önzés és hazugság, hűtlenség és elégedetlenség – minden bűn elhatalmasodott az emberek között. És mi mind kishitűek és elcsüggedtek és szeretet nélküliek lettünk. Tele bűnnel távol vagyunk Tőled, ezért nem találunk örömet és igazi boldogságot. Atyám, vétkeztünk; nem vagyunk méltók, hogy fiaidnak neveztessünk.

Most azonban már hagyjuk, hogy a Te akaratod teljesedjen
(Luk 15,20-24)

Mennyei Atyánk! Te ugyanúgy akarsz velünk bánni, mint a példabeszédben szereplő atya a tékozló fiával. Ezért térhetünk Hozzád vissza irgalmadban bízva. Ajándékozz meg bennünket barátaid köntösével. Engedj bennünket örökre részt venni szent lakomádon. Add, hogy rólunk is el lehessen mondani: Elvesztek és megtaláltattak, meghaltak és most újra élnek! Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek!

Isteni Üdvözítő, Te pártját fogtad a bűnösnek. Gyakran mondtad e szavakat, többek között a bénának, aki könyörögve nézett Rád: „Fiam, bűneid meg vannak bocsátva.” Amikor a házasságtörő asszony bűnbánóan Előtted állt, a következő szavakkal bocsátottál meg neki: „Menj el békében, és többé ne vétkezz!” Még a kereszten is megbocsátottad minden bűnét a haldokló latornak. Úr Jézus, mi is Hozzád jövünk és bűnbánattal telve imádkozunk: Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek!

Szentlélek Úristen, a szeretet és irgalom Lelke! Téged fogadtak az apostolok, amikor Jézus szólt hozzájuk: „Akinek megbocsátjátok vétkeit, annak meg lesznek bocsátva.” Szereteted erejéből a pap a bűnbánat szentségében minden vétket meg tud bocsátani. És lennének ezek annyian, mint a homok a tengerben, a Te szereteted mindegyiket elveszi. E szeretetben bízva bűnbánattal telve imádkozunk: Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek!

Igazságos és irgalmas Isten! Alázattal borulunk le Előtted. Teljes szívvel bánjuk sok bűnünket, melyekkel gyermekségünk óta Téged, a végtelen jóságos és szent Istent megbántottunk. Bánjuk bűneinket, melyeket gondolatban, szavakban és tettekben elkövettünk. Bánjuk hibáinkat, sokféle mulasztásunkat, a jóban való minden lustaságunkat és kényelmünket, minden gyávaságunkat és emberfélelmünket. Kérünk Téged, ó Isten: légy kegyelmes és irgalmas hozzánk, szegény bűnösökhöz.

Jöjj segítségünkre, Uram, az erő Istene. Mutasd nekünk arcodat, akkor megmenekülünk. Istenem, Te nem akarod a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen, hallgasd meg irgalmasan könyörgésünket, és oldd fel kegyesen irgalmazó szereteted által a bűn bilincseit, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA