Imádságok

A keresztvetés

Az † Atyának †és Fiúnak † és Szentléleknek nevében. Amen.

Az Úr imádsága

Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, miképpen mennyben, azonképpen itt a földön is. - Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vigy minket a kísértésbe; de szabadíts meg a gonosztól. Amen.

Az angyali üdvözlet

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes! Az Úr van teveled; áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus. - Asszonyunk szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért, most és halálunk óráján. Amen.

Az apostoli hitvallás

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében; és a Jézus Krisztusban, ő egy Fiában, mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától; kínzaték Ponczius Pilátus alatt, megfeszítették, meghala és eltemetteték; szálla alá poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada; fölméne mennyekbe, ül a mindenható Atya-Istennek jobbja felől; onnan leszen eljövendő itélni eleveneket és holtakat. - Hiszek Szentlélekben; egy katholikus keresztény anyaszentegyházat, szenteknek egyességét; bűnöknek bocsánatát; testnek föltámadását; és az örök életet. Amen.

Az Isten tíz parancsa

1. Én vagyok a te urad Istened, idegen isteneid ne legyenek énelőttem. Faragott képet ne csinálj magadnak, hogy azt imádjad. 2. Istennek nevét hiába ne vegyed. 3. Megemlékezzél arról, hogy ünnepeket szentelj. 4. Atyádat és anyádat tiszteljed, hogy hosszú életű lehess a földön, melyet a te urad Istened ad tenéked. 5. Ne ölj. 6. Ne paráználkodjál. 7. Ne orozz. 8. hamis tanúságot ne szólj felebarátod ellen. 9. Felebarátodnak feleségét bűnre ne kívánjad. 10. Se házát, se mezejét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, se egyébnemű jószágát el ne kívánd.

Az anyaszentegyház öt parancsa

1. Az anyaszentegyház szokott ünnepnapjait megüljed. 2. Ünnepnapokon misét becsületesen hallgass. 3. Bizonyos napokon a parancsolt bőjtöket megtartsad, és némely eledelektől magadat megtartóztassad. 4. Bűneidet minden esztendőben meggyónjad, és legalább húsvét táján az Oltáriszentséget magadhoz vegyed. 5. tiltott napokon menyegzőt ne tarts.

Az Úrangyala

(Hajnali, déli és esti harangszóra)

Az Úr angyala köszönté Szűz Máriát, és az méhébe fogadá Szentlélektől szent fiát. Üdvözlégy, Mária...

Íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint. Üdvözlégy Mária...

És az Ige testté lőn, és miköztünk lakozék. Üdvözlégy Mária...

Imádkozzál érettünk Istennek szent anyja, hogy méltók lehessünk a Krisztus igéreteire.

Könyörögjünk! Kérünk Uram, öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy akik angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a föltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.

A Szentháromság dicsőítése

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, muképpen kezdetben vala, most és mindörökké. Amen.

Az Oltáriszentség köszöntése

Üdvözlégy, örrökké áldott légy ez oltáriszentségben jelenlévő isteni felség, Isten és ember, Jézus Krisztus, minden áldás élő kútfeje, menny és föld Ura Istene, kit az angyalok, mit odafenn az egekben, úgy imádnak az Oltáriszentségben .Én is, méltatlan teremtményed, leborulva imádom szent Felségedet, és teljes szívemből hálát adok neked, hogy te, mennyei Felség, lelkünk eledelére tenmagadat adtad az Oltáriszentségben. Kérlek uram, ne vegyelek soha ítéletemre, hanem az üdvösség e szentsége legyen nekem is üdvösségemre. Amen.

Fohász Szűz Máriához

Oltalmad alá futunk Istennek szent szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz minden veszedelemtől, mindenkoron dicsőséges és áldott Szűz, mi asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk. Engeszteld meg nekünk Fiadat, ajánlj minket Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak. Amen.

Szent Bernát imádsága

Emlékezzél meg ó legkegyelmesebb Szűz Mária, hogy még sohasem lehetett hallani, hogy te magára hagytad volna, aki oltalmadat kérte, segítségért hozzád könyörgött, pártfogásért hozzád folyamodott. Ettől a bizalomtól lelkesítve sietek hozzád ó anyám, szüzek Szűze. Hozzád fordulok, és színed előtt mint szegény bűnös sóhajtva állok. Ne vesd meg könyörgésemet, ó anyja az örök Igének, hanem figyelj rám kegyelmesen, és hallgass meg engem. Amen.

Reggeli imádság

A felvirradt új nap reggelén először is hozzád emelem föl elmémet és szívemet kegyes mennyei Atyám, és leborulva köszönöm meg neked azokat az adományokat, melyekben gondviselő jóságod mindez ideig részesített. Különösen pedig hálát adok neked azért a nagy kegyelmedért, hogy az elmúlt éjjel atyai szeretettel őrködtél fölöttem, megőriztél minden bajtól, és testem lelkem épségét sértetlenül megtartottad.

De midőn e jótéteményeidért alázatos lélekkel köszönetet mondok, egyszersmind új kegyelmeket is kérek tőled, jóságos Istenem. Add szent malasztodat, hogy a mai napot jámborságban, lelki tisztaságban s istenfélelemben tölthessem, és szent parancsaid megtartása által szeretetedre állandóan méltó lehessek.

Jézus áldott anyja, boldogságos Szűz Mária, szent őrangyalom, Istennek minden szentei és különösen te, dicső védőszentem, fogadjatok engem ma ismét hathatós pártfogástokba, imádkozzatok érettem, s óvjátok meg testemet és lelkemet minden veszedelemtől. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.

Esti imádság

Örök, mindenható Isten, jóságos mennyei Atyám, mielőtt véget érne a nap, s a te szent nevedben álomra hajtanám fejemet és fáradt tagjaimat, összetett kezekkel adok neked hálát mindazokért a javakért, melyekben ma részesítettél. Mivel pedig tudom, hogy szeretetedre méltatlan vagyok, sőt irgalmas jóságodat vétkes hálátlansággal viszonoztam, most, midőn reám borul a sötét éjszaka, belátom lelki nyomorúságomat, s szent Fiad keresztje alá menekülve, a megtérő tékozló fiú töredelmes bánatával kérek tőled, irgalmasság Atyja, bocsánatot.

Továbbá alázatosan kérlek, áraszd reám szent kegyelmedet ez éj óráiban is, és rendeld mellém biztos védelmezőül égi anyánkat, Szűz Máriát, jó őrangyalomat és védőszentemet, hogy őrizzenek meg a test és lélek minden veszélyétől. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.

A megholtakért

A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak. Amen.

A jó szándék kifejezése

(Munka előtt vagy közben.)

Mindazt, amit ma tenni fogok, gondolataimat, szavaimat és cselekedeteimet, neked ajánlom, édes Istenem. Amen.

Evés előtt

Mindeneknek szemei tebenned bíznak, Úr Isten; te adsz nekik eledelt alkalmas időben, fölnyitod kezeidet, és betöltesz minden élőlényt a te áldásoddal. Amen.

Evés után

Adjunk hálát az Úrnak, mert ő jó, és örökké tart az ő irgalmassága. Amen.

Tanulás előtt

Jöjj el Szentlélek Isten, világosítsd meg elménket, önts lelkünkbe jó szándékot, kitartást és erőt, hogy munkánkat a te dicsőségedre végezhessük. Amen.

Tanulás után

Hálát adunk neked, jóságos Istenünk, hogy tanulásunkban megsegíteni méltóztattál; add, hogy mindig az igazság útján járjunk, s ez úton egykor hozzád juthassunk. Amen.

Óraütéskor

Add Uram, hogy életem egyetlen óráját se szennyezzem be vétekkel. Amen.

Napközben gyakorta

Ó édes Jézusom, neked élek, neked halok; élve halva tied vagyok. Amen.

Kísértés idején

Jézus, Mária, Szent József, legyetek velem, hogy ne vétkezzem. Amen.

A szülőkért

Istenem, ki azt parancsoltad, hogy atyánkat és anyánkat tiszteljük, áldd meg az én jó szüleimet, és fizesd vissza nekik százszorosan azt a sok jót, amit velem tettek. Tartsd meg őket az életben az én örömemre és boldogságomra még igen sokáig, egykor pedig fogadd be őket velem együtt az örök boldogság hazájába. Amen.

Midőn halálra csendítenek

Könyörülj Istenem, ama halandó lelkén, ki éppen most költözik el a siralom völgyéből. Adj Uram a megholt híveknek örök nyugodalmat, és az elenyészhetetlen világosság fényeskedjék nekik. Nyugodjanak békességben! Amen.

A megholt szülőkért

Istenem, ki azt parancsoltad, hogy szüleinkért imádkozzunk, könyörülj az én elhunyt jó atyámon és anyámon.. Jutalmazd meg őket bőségesen azért a sok jóért, amit velem e földön tettek, és engedd, hogy velük együtt én is eljuthassak a mennyei dicsőségbe. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.

A keresztségben tett fogadás megújítása

Hiszek egy Istenben, Atyában és Fiúban és Szentlélekben. Hiszem mindazt, amit a római katholikus anyaszentegyház tanít, s ebben az egyedül üdvözítő hitben akarok élni és meghalni. Valamint a szent keresztségben ellene mondtam, úgy most is ellene mondok az ördögnek, a bűnnek és minden rosszra vivő alkalomnak és kísértésnek. Újra fogadom neked, édes Istenem, hogy mindazokat a parancsokat, amelyeket vagy egyenesen magad, vagy anyaszentegyházad által adtál, híven megtartom; igérem, hogy téged minden teremtmény fölött szeretni foglak, felebarátomat pedig, mint Krisztusban testvéremet, úgy mint önmagamat. Ments meg engem, édes Istenem, minden gonosztól, erősíts meg a jóban mindvégig, hogy a szent malasztnak azt a hófehér köntösét, melyet a keresztség szentségében nyertem, tisztán és szeplőtelenül mutathassam be egykor a te itélőszéked előtt, és eljuthassak az örök életre. amen.

Gyónási ájtatosság

A Szentlélek segítségül hívása

Édes mennyei Atyám! Valamint az evangéliumi tékozló fiú az élet nyomorúságaitól megtörve, bánkódó szívvel kereste föl elhagyott jó atyját, hogy tőle bocsánatot kérjen: úgy én is könnyező szemekkel, bűnbánó lélekkel kívánok visszatérni hozzád, jóságos Istenem, kitől vétkes könnyelműségem folytán már oly sokszor - és fájdalom, utolsó szent gyónásom óta is - elpártoltam. Nagy az én lelkem nyomorúsága, szánalomra méltó az a szolgaság, melybe bűneim következtében jutottam, de gyászos bukásomnál, lelki betegségemnél is sokkal nagyobb a te irgalmad, ó mennyei Atyám, mert annak nincs vége sem határa. Ebben bíztam mindig, s most is ebből merítem az édes reményt, hogy gonoszságaim dacára sem taszítasz el magadtól, hanem, mint megtérő bűnös gyermekedet, ismét visszafogadsz atyai szeretetedbe. Mivel azonban e nagy kegyelmet csak a bűnbánat könnyei árán, vétkeim töredelmes bevallása által nyerhetem meg, könyörülj rajtam és küldd el szívembe a Szentlélek-Istent, hogy az ő szent malasztjának világánál lelkem nyomorúságát megismervén, őszinte gyónást végezhessek. Amen.

Jöjj el, Szentlélek-Isten! Világosítsd meg elmémet, hogy gyászos botlásaimat megismerhessem; érintsd meg szívemet, hogy igaz töredelemre gerjedjen; erősítsd meg emlékezetemet, hogy egyetlen vétekről se feledkezzem meg; támogasd gyönge akaratomat, hogy komoly erős fogadást tehessek, és annak pontos megtartása által a töredelem méltó gyümölcseit mutathassam föl. Amen. Miatyánk... Üdvözlégy...

A lelkiismeret megvizsgálása

Legelőször is e kérdéseket intézd magadhoz: mikor és hogyan végeztem utolsó szent gyónásomat; volt-e akkor őszinte bánatom és erős fogadásom; elhallgattam-e vagy elfelejtettem-e meggyónni valamely halálos bünt; elvégeztem-e a föladott elégtételt? - Ha mindezekre lelkiismeretesen megfeleltél, gondold meg, hogyan viselted magad utolsó gyónásod óta, és pedig úgy a templomban, mint otthon és az iskolában; milyen vétkeket követtél el gondolattal, szóval, cselekedettel és kötelességeid elmulasztásával; voltak-e halálos bűneid - s ha igen - hányszor követted el azokat?  Hogy pedig minden bűnöd eszedbe jusson, menj végig gondosan Istennek tíz, az anyaszentegyháznak öt parancsán és a hét főbűnön, s kérdezd meg magadtól:

Vétettem-e Isten 1.  parancsa ellen?

Imádkoztam-e reggel, délben, este, evés előtt és evés után? Buzgón és ájtatosan végeztem-e mindig imádságaimat? Szégyenlettem-e katholikus hitemet megvallani, keresztet vetni, az Isten házában letérdelni, a templom vagy feszület előtt kalapot emelni? Hallgattam-e vagy olvastam-e szándékosan a katholikus hittel ellenkező dolgokat? Beszéltem-e hitem ellen? Kételkedtem-e valamely hitágazatban? Hittem-e a babonában, vagy cselekedtem-e ilyest? Űztem-e gúnyt a szent dolgokból? Zúgolódtam-e az isteni gondviselés ellen?

Vétettem-e az Isten 2.  parancsa ellen?

Kimondottam-e tisztelet nélkül Istent, Jézus, Mária és a szentek nevét? Káromoltam-e Istent vagy a szenteket? Szitkozódtam-e, átkozódtam-e? Esküdtem-e szükség nélkül? Vétkeztem-e hamis esküvés által? Megtartottam-e Istennek tett fogadásaimat?

Vétettem-e Isten  3.  és az anyaszentegyház 1.  és 2.  parancsa ellen?

Illedelmesen viseltem-e magam a templomban? Vasárnapokon és ünnepeken elmulasztottam-e a szent misét? Megtörtént-e, hogy a vasárnapi és ünnepi szent misére hanyagságból későn mentem, vagy arról korán távoztam? Végeztem-e vasárnapokon és ünnepeken szükség nélkül köznapi munkát?

Vétettem-e Isten 4.  parancsa ellen?

Megadtam-e a kellő tiszteletet szüleimnek, elöljáróimnak és tanítóimnak? Voltam-e irántok daczos és engedetlen? Megszomorítottam-e őket? Kívántam-e nekik rosszat?

Vétettem-e Isten 5.  parancsa  ellen?

Gyűlölködtem-e? Veszekedtem-e? Verekedtem-e? Kívántam-e valakinek rosszat? Szidalmaztam-e felebarátomat? Kinevettem-e, kicsúfoltam-e másokat? Voltam-e durva és szeretetlen a cselédek iránt? Megbocsátottam-e az ellenem vétkezőknek? Örültem-e más kárán? Vigyáztam-e egészségemre? Kitettem-e életemet valamely veszedelemnek? Kínoztam-e az állatokat? Megtanítottam-e valakit valamely rosszra? Rávettem-e felebarátomat, hogy bűnt kövessen el? Segítségére voltam-e másnak a rosszban?

Vétettem-e Isten 6. és 9. parancsa ellen?

Gondoltam-e illetlen vagy szemérmetlen dolgot? Beleegyeztem-e szemérmetlen kívánságokba, mikor azokat észrevettem? Követtem-e el valamely tisztátalan cselekedetet egyedül vagy másnak társaságában? Nézegettem-e illetlen tárgyakat vagy képeket? Beszéltem-e szemérmetlen dolgokat, s szívesen hallgattam-e az ilyen beszédeket? Olvastam-e szemérmetlen könyveket vagy újságokat? Barátkoztam-e rossz társakkal?

Vétettem-e Isten 7. és 10. parancsa ellen?

Elvettem-e valamit otthon, szüleim engedelme nélkül? Követtem-e el kisebb vagy nagyobb lopásokat? Elfogadtam-e mástól olyan tárgyat, melyről tudtam, hogy lopott jószág? Visszaadtam-e felebarátomnak, amit kölcsön vettem tőle? Megtartottam-e a talált jószágot? Elkívántam-e a másét? Okoztam-e vagy kívántam-e kárt felebarátomnak? Megcsaltam-e másokat?

Vétettem-e Isten 8. parancsa ellen?

Hazudtam-e? Ráfogtam-e másra olyan hibát, amelyet az nem követett el? Gyanúsítottam-e embertársaimat ok nélkül? Csúfoltam-e, gyaláztam-e valakit? Szívesen hallgattam-e a rágalmazó, megszóló és gyalázó beszédeket?

Vétettem-e az anyaszentegyház parancsai ellen?

Ettem-e húst tiltott napokon? Elvégeztem-e a húsvéti szent gyónást és áldozást? Részvettem-e zajos mulatságban a tiltott időszak alatt?

Vétkeztem-e a 7 főbűnnel?

Voltam-e kevély? Voltam-e hiú? Voltam-e fösvény testvéreim vagy a szegények iránt? Irigykedtem-e másokra? Voltam-e haragos és bosszúálló? Voltam-e mértéktelen, ínyenc vagy mohó az evésben és ivásban? Ettem-e torkosságból olyasvalamit, ami egészségemnek ártott? Elvégeztem-e rendesen iskolai és házi kötelességeimet? Voltam-e hanyag a tanulásban? Elmaradtam-e ok nélkül az iskolából? Zavartam-e a tanítást rendetlen vagy pajkos viseletemmel?

A bánat és erősfogadás

Elkészülvén a lelkiismeret megvizsgálásával, fogj hozzá a töredelmes bánat fölindításához. Hogy pedig ezt igaz meghatottsággal tehesd, azaz elkövetett bűneid fölött érzett bánatod mennél tökéletesebb legyen, fontold meg a következőket:

1. Lebegjen lelki szemeid előtt a halálos bűnnek az a rettenetes bűntetése, melyet a bukott angyalok és elkárhozott emberek a pokolban szenvednek, de ne feledd el a tisztító helyre itélt lelkek égető fájdalmait se. Ha mindezeket meggondolod, lehetetlen, hogy vissza ne riadj a vétektől, mely ilyen iszonyú büntetéseket von maga után; lehetetle, hogy a bűn szomorú állapotából kiszabadulni, Isten igazságos haragját a töredelem könnyeivel kiengesztelni, s a bűnbánat útján hozzá visszatérni ne kívánkozzál.

2. Képzeld el Jézust, amint két gonosztevő között, a gyalázat fáján, a kereszten függ. Gondolj szögekkel átlyuggatott kezeire és lábaira, töviskoronás fejére, ostorcsapásokkal összemarcangolt szentséges testére, vérző sebeire, égető szomjúságára, lelki elhagyatottságára, lándzsával átdöfött isteni szívére - s jusson eszedbe, hogy e kimondhatatlan gyötrelmeket, a velük járó hallatlan szégyennel és gyalázattal együtt, mind a te bűneid okozták. És te mégsem bánnád, hogy azokat elkövetted?

3. Gondold meg azokat a megbecsülhetetlen jótéteményeket, melyekben a gondviselő Isten végtelen szeretete folytán zsenge gyermekkorod óta részesültél. Ő adta neked az életet, egészséget, táplálékot és ruházatot; neki köszönheted jó szüleidet, drága őrangyalodat és védőszentedet; ő részesített abban a nagy kegyelemben, hogy a katholikus keresztény anyaszentegyház tagja s a mennyország örököse vagy. Valóban hálátlan, szívtelen, gonosz gyermek volnál tehát, ha e végtelenül szent és jóságos mennyei Atyát viszont szeretni, s az ő isteni felsége ellen elkövetett bűneidet igaz bűnbánattal jóvátenni nem aqkarnád.

Miután mindezeket megfontoltad, indítsd föl magadban a töredelmességet a következő szavakkal:

Ó Istenem, miután lelkiállapotom nyomorúságát megismertem, megrendül szívem a fájdalomtól, a bánat könnyei patakzanak szemeimből. Most már tudom, és mélyen érzem, milyen rossz, milyen hálátlan teremtményed voltam, mikor téged, végtelenül jó és szeretetreméltó Atyámat, megbántottalak. E tudatban leborulok előtted a porba, s nemcsak töredelmes szívvel szánom és bánom minden elkövetett bűnömet, hanem egyszersmind lelkem erős elhatározásával fogadom, hogy isteni malasztod segítségével életemet megjobbítom, ellenségeimnek megbocsátok, s a másoknak okozott károkat és bántalmakat megtérítem és jóváteszem. add szent malasztodat, hogy ezt az erős fogadásomat pontosan megtarthassam; segíts, hogy ezentúl ne csak a bűnt, hanem az arra vezető alkalmakat, kísértéseket és veszélyeket is gondosan elkerülhessem; támogasd gyönge lelki erőmet, hogy szent őrangyalom sugallatait követve, ezentúl már az erény útjain járjak.

Ó édes Istenem és Üdvözítőm, Jézus Krisztus, méltatlanságom tudatában alig merem könnyező szemeimet hozzád fölemelni. Te oly kimondhatatlanul sok jót tettél velem, hogy elszámlálni is alig tudom. Elhagyván érettem a mennyet, leszálltál e siralom völgyébe, alávetetted magad a szegénységnek és nélkülözéseknek, 33 évig fáradoztál, türtél és szenvedtél, végül a gonoszok kezeibe adtad magadat, és iszonyú kínok között meghaltál a keresztfán. És mindezt egyedül azért tetted, hogy üdvösséget szerezz a bűnbeesett emberiségnek, s szenvedéseid és drága vércseppjeid árán, a halandók milliói között az én lelkemet is megszabadítsd a kárhozattól.Ennyi jóság, ilyen nagy szeretet örök hálát, gyermeki hűséget és állandó ragaszkodást érdemelt volna. És én boldogtalan, nyomorult bűnös, mégis kénytelen vagyok bevallani, hogy végtelen érdemű áldozataidat meg nem becsültem, jóságodat hálátlansággal viszonoztam, határtalan szeretetedért gonoszsággal fizettem neked. Legyen áldott a te szent neved, Jézusom, hogy mindezekért nem isteni igazságosságod, hanem irgalmad szerint bántál velem, s ahelyett, hogy a bukott angyalok sorsára juttattál volna, szent kegyelmed bíztató szavával magadhoz hívtál, és most ismét alkalmat adsz a megtérésre.

Ennyi szeretetre az én bűnös lelkem is föllángol, és míg szemeimből a bánat könnyei folynak, elhidegült szívem viszontszeretetre gyullad. E szeretetből szánom és bánom, édes Jézusom, hogy ellened olyan sokszor és olyan nagyon vétettem, s szívem e fájdalma annál nagyobb, mert tudom, hogy benned nemcsak az örök Istent, hanem egyszersmind a legjobb atyát, lelkem leghívebb barátját, legnagyobb jótevőmet  bántottam meg. E bánatból fakad erős fogadásom, mellyel neked, szeretett üdvözítőm, engedelmes hűséget, a jóban való állhatatosságot és valódi életjobbulást igérek. Fogadd kegyesen e jámbor elhatározásomat, s add szent malasztodat, hogy ezentúl híven szolgálhassak neked, megutált leklki nyomorúságomba pedig többé vissza ne essem.

Ó Megváltóm szent anyja, boldogságos Szűz Mária, imádkozzál érettem, hogy e szent gyónást jól végezve, bűneim bocsánatát megnyerjem. Légy te is segítségemre, édes őrangyalom, hogy a bűn kötelékeitől megszabadulván, ezentúl Istennek tetsző, jámbor s istenfélő életet éljek. Amen.

(Itt következik a gyónás)

Az † Atyának † és Fiúnak † és Szentléleknek nevében. Amen.

Kérem a lelkiatyát, adjon reám szent áldást, hogy minden bűnömet igazán meggyónhassam.

Gyónom a mindenható Istennek és lelkiatyámnak, hogy utolsó gyónásomtól (kiskoromtól) fogva, melyet ....... végeztem, ezekkel a vétkekkel bántottam meg az én jó Istenemet........

(Itt elszámláljuk bűneinket, azután mondjuk:)

Szánom és bánom teljes szívemből minden bűnömet, hogy azokkal az én jó Istenemet megbántottam. Fogadom életem jobbulását, kérek üdvösséges penitenciát és föloldozást

Imádság a szent gyónás után

Örök hála, dicséret és dicsőség neked, kegyes és irgalmas Isten, ki nem akarván a bűnös halálát, kedvesen fogadtad szívem őszinte bánatát, s helyettesed, a lelkiatya által föloldoztál bűneimtől. Ó milyen boldoggá tesz a tudat, hogy ilyen módon ismét a megszentelő malaszt birtokába jutottam; milyen édes érzéssel tölti el lelkemet az a vigasztaló hit, hogy újra szerető gyermekednek nevezhetem magamat, te pedig mint jóságos Atya tekintesz le reám az égből! Miképpen háláljam meg e végtelen irgalmadat, mivel viszonozzam határtalan szeretetedet? Mint gyönge és gyarló teremtményed, nem adhatok neked egyebet, mint bűnbánatom szerény gyümölcsét, szívem azon erős elhatározását, hogy ezentúl csak neked és üdvösségemnek akarok élni, s gondolataimat, szavaimat és cselekedeteimet a te szent nevednek tiszteletére, önmagam és embertársaim lelki javára szentelve, a bűnt és annak alkalmait minden erőmből, a leggondosabban kerülni fogom.

Áldd meg ó mennyei Atyám e szent ígéretemet, és adj erőt, hogy azt szívem utolsó dobbanásáig híven teljesíthessem. alázatos bizalommal kérem és várom ezt tőled, Jézus Krisztusom szent véreért, melyet érettem a keresztfán kiontott, és az ő malaszttal teljes anyjának, Szűz Máriának és dicsőítő szenteidnek érdemeiért. Amen.

Szent áldozási ájtatosság

Erénygyakorlatok a szent áldozás előtt

Imádás. Ó édes Jézusom, az angyalokkal és szentekkel együtt imádlak téged a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Imádlak téged mint Uraqmat és Istenemet, teremtőmet és Megváltómat.

Bánat. Ó édes Jézusom, teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal téged, jóságos Istenemet, kit minden teremtmény fölött szeretnem kellett volna, megbántottalak

Alázatosság. Istenem és Üdvözítőm, miképpen közeledjem hozzád, kit annyiszor megbántottalak? Valóban nem vagyok méltó, hogy bejöjj szívembe, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

Hit. Ó édes Jézusom, erősen hiszem mindazt, amit kinyilatkoztattál, különösen pedig hiszem, hogy te az Oltáriszentségben jelen vagy, mert azt te mondottad, ki csalatkozhatatlan, örök igazság vagy.

Remény. Ó szeretetteljes Jézusom, a te irgalmasságodnak nincs határa; te hozzám jössz, és szívemben akarsz lakni. Épp azért bizalommal remélem, hogy megszentelsz engem, s mindent megadsz nekem, amire lelkemnek szüksége van.

Szeretet. Ó édes Jézusom, te végtelenül szeretsz engem, és hozzám való szeretetből most ismét tápláléka akarsz lenni lelkemnek. E szereteted viszonzásául igérem, hogy ezentúl neked akarok élni, s éretted meghalni is mindenkor kész leszek.

Óhajtás. Jöjj, édes Jézusom, jöjj és foglald el szívemet, hadd legyen az egészen a tied. Jöjj, szállj be lelkem szentélyébe, s erősíts meg szent malasztoddal. Amen.

Erénygyakorlatok a szent áldozás után

Kérelem. Én Uram és én Istenem, add meg nekem, gyarló teremtményednek, mindazokat a malasztokat, melyekre szükségem van. Hadd érezzem életem minden napján a te végtelen jóságodat.

Hála és fölajánlás. Ó édes Jézusom, mivel érdemeltem meg azt a nagy kegyelmet, hogy te hozzám, szegény bűnöshöz beszállani méltóztattál?

Szeretetteljes Jézusom, miképpen háláljam meg neked azt, amit most velem tettél? Íme, fölajánlom neked testemet, lelkemet és mindazt, amim van. Tied legyen minden gondolatom, óhajtásom, szavam és jó cselekedetem.

Édes Jézus, gyulaszd föl rideg szívemet szereteted tüzével, hogy jobban szeresselek téged, mint bármi mást, jobban mint önmagamat.

Ó édes Jézusom, maradj nálam szent malasztoddal, és erősíts meg engem e szentség ereje által most és halálom óráján. Amen.

A szent olvasó

A három első Üdvözletben "Jézus" neve után három kérést mondunk, az öt tized Üdvözleteibe pedig a megfelelő hittitkokat illesztjük bele.

a´) Az örvendetes titkok

Rendesen adventtől nagyböjtig

Ki hitünket növelje.

Ki reményünket erősítse

Ki szeretetünket tökéletesítse.

Kit te szent Szűz méhedben fogadtál.

Kit te szent Szűz Erzsébetet látogatván, méhedben hordoztál.

Kit te szent Szűz a világra szültél.

Kit te szent Szűz a templomban bemutattál.

Kit te szent Szűz a templomban megtaláltál.

b) A fájdalmas titkok

Rendesen nagyböjtben.

Ki értelmünket fölvilágosítsa.

Ki akaratunkat tökéletesítse.

Ki emlékezetünket erősítse.

 

Ki érettünk vérrel verítékezett.

Ki érettünk megostoroztatott.

Ki érettünk tövissel megkoronáztatott.

Ki érettünk a keresztet hordozta.

Ki érettünk a keresztre feszíttetett.

c) A dicsőséges titkok

Rendesen húsvéttől adventig.

Ki gondolatainkat igazgassa.

Ki szavainkat vezérelje.

Ki cselekedeteinket kormányozza.

 

Ki halottaiból föltámadott.

Ki a mennyekbe fölment.

Ki nekünk a Szentlelket elküldötte.

Ki téged Szent Szűz a mennyekbe fölvett.

Ki téged Szent Szűz a mennyekben megkoronázott.

A hat főigazság,

melyeket mindenkinek tudnia és hinnie kell, hogy üdvözülhessen.

1. Csak egy Isten van.

2. Az egy Istenben három személy van: Atya, Fiú és Szentlélek.

3. Az Isten igazságos bíró, ki megjutalmazza a jót, és megbünteti a gonoszt.

4. A második isteni személy érettünk emberré lett, szenvedett és meghalt, hogy bennünket megváltson és üdvözítsen.

5. Az ember lelke halhatatlan.

6. Isten malasztja üdvösségünkre elkerülhetetlenül szükséges, mert enélkül semmit sem tehetünk, ami érdemes volna az örök életre.

BEVEZETÉS

Az ember rendeltetése

1. Mi végett teremtett minket az Úr Isten?
   
   Minket az Úr Isten avégett teremtett, hogy őt megismerjük, szeressük, neki szolgáljunk és üdvözüljünk.
    

2. Mit kell tennünk, hogy Istent megismerjük és szeressük, neki szolgáljunk és üdvözüljünk?
   
   Hogy Istent megismerjük és szeressük, neki szolgáljunk és üdvözüljünk: 1) hinnünk kell mindazt, amit Isten kinyilatkoztatott; 2) Isten parancsait meg kell tartanunk; 3) használnunk kell mindazt, ami nekünk az Isten malasztját megszerzi.
    

3. Honnét tanuljuk meg azt, miképpen kell Istent megismerni, szeretni, neki szolgálni és üdvözülni?
   
   Hogy miképpen kell Istent megismerni, szeretni, neki szolgálni és üdvözülni, azt a katekizmusból, vagyis a keresztény tanításból tanuljuk meg.
    

4. Miről szól a katekizmus tanítása?
   
   A katekizmus tanítása szól: 1) a hitről, 2) a parancsokról, 3) a malasztról és annak eszközeiről.
   
   Intelem. Hallgasd szívesen és figyelemmel a keresztény tanítást, és mindig aszerint cselekedjél.

ELSŐ RÉSZ

A HIT

I. fejezet

A katholikus keresztény hit

5. Mit tesz katholikus keresztény módon hinni?
   
   Katholikus keresztény módon hinni annyit tesz, mint igaznak tartani mindazt, amit Isten kinyilatkoztatott, és anyaszentegyháza által tanít.
    

6. Miért kell hinnünk azt, amit Isten kinyilatkoztatott?
   
   Azért kell hinnünk azt, amit Isten kinyilatkoztatott, mert Isten végtelen igazság, ki se nem csalhat, se nem csalatkozhatik.
    

7. Mit értünk az isteni kinyilatkoztatás alatt?
   
   Az isteni kinyilatkoztatás alatt értjük mindazt, amire Isten az embereket a patriarkák, próféták, utoljára az ő szent Fia és az apostolok által tanította.
    

8. Hogyan jutott el hozzánk az isteni kinyilatkoztatás?
   
   Az isteni kinyilatkoztatás részint írásban, részint élőszóval jutott el hozzánk; írásban a szentírás által, élőszóval pedig a szent hagyományok által.
    

9. Mi a szentírás?
   
   A szentírás az a szent könyv, amelyben az Isten által kiválasztott és sugalmazott emberek Isten kinyilatkoztatását leírták.
    

10. Hogyan osztjuk föl a szentírást?
    
    A szentírást az ó-szövetség és új-szövetség könyveire osztjuk föl.
     

11. Mit foglalnak magukban az ó-szövetség könyvei?
    
    Az ó-szövetség könyvei azt a kinyilatkoztatást foglalják magukban, melyet az Isten a világ teremtésétől fogva Krisztus Urunk eljöveteléig tett.
     

12. Mit foglalnak magukban az új-szövetség könyvei?
    
    Az új-szövetség könyvei azt a kinyilatkoztatást foglalják magukban, melyet Krisztus Urunk és az apostolok által nyertünk.
     

13. Mi a szent hagyomány?
    
    A szent hagyomány Istennek az a kinyilatkoztatása, melyet az apostolok tanítottak, de le nem írtak.
     

14. Kell-e hinni a szent hagyományokat?
    
    A szent hagyományokat az anyaszentegyház tanításában épp úgy kell hinni, mint a szentírást, mert a szent hagyomány is isteni kinyilatkoztatás.
     

15. Üdvözülhetünk-e hit nélkül?
    
    Hit nélkül nem üdvözülhetünk, mert Krisztus Urunk mondta: "Aki nem hiszen, elkárhozik." (Mk 16,16)
     

16. Üdvözülhetünk-e minden hitben?
    
    Csak az igaz hitben üdvözülhetünk.
     

17. Hol találhatjuk föl az igaz hitet?
    
    Az igaz hitet egyedül a katholikus keresztény anyaszentegyházban találjuk föl.
     

18. Elég-e csak belsőképpen hinni?
    
    Nem elég csak belsőképpen hinni, hanem szükséges, hogy amit belsőképpen hiszünk, azt külsőképpen is megvalljuk.
     

19. Mivel valljuk meg hitünket külsőképpen?
    
    Azzal valljuk meg hitünket külsőképpen, ha keresztet vetünk magunkra.
    
    Intelem. Soha ne szégyelj magadra keresztet vetni, sőt inkább örülj, hogy a katholikus keresztény anyaszentegyház gyermeke vagy.
     

II. fejezet

Az apostoli hitvallás

20. Hol van meg röviden, amit hinnünk kell?
    
    Amit hinnünk kell, röviden az apostoli hitvallásban, vagyis hiszekegyben van meg.
     

21. Miért mondjuk a hiszekegyet apostoli hitvallásnak?
    
    A hiszekegyet azért mondjuk apostoli hitvallásnak, mert az apostoloktól származik.
     

22. Miképpen osztjuk föl az apostoli hitvallást?
    
    Az apostoli hitvallást tizenkét ágazatra osztjuk föl.

1. §. ELSŐ ÁGAZAT

"Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében"

a) Isten

23. Mi az Isten?
    
    Az Isten önmagától való és örökkévaló, végtelen tökéletes szellemi lény, mindennek legfőbb ura.
     

24. Miért mondjuk, hogy Isten önmagától való?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten önmagától való, mert létét senkitől mástól nem vette.
     

25. Miért mondjuk, hogy Isten örökkévaló?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten örökké való, mert neki sem kezdete nem volt, sem vége nem lesz; ő mindig volt, van és lesz.
     

26. Miért mondjuk, hogy Isten végtelenül tökéletes?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten végtelenül tökéletes, mert őbenne minden jó tulajdonság határtalanul megvan: ő mindentudó és mindenható, végtelenül bölcs, szent és igazságos, jó és irgalmas, igaz és hív.
     

27. Miért mondjuk, hogy Isten mindentudó?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten mindentudó, mert tudja a múltat, a jelent és a jövendőt, sőt még legtitkosabb gondolatainkat is.
     

28. Miért mondjuk, hogy Isten mindenható?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten mindenható, mert mindent megtehet, amit akar, őneki semmi sem lehetetlen.
     

29. Miért mondjuk, hogy Isten végtelenül bölcs?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten végtelenül bölcs, mert mindent úgy tud elrendelni, hogy jobban nem lehet.
     

30. Miért mondjuk, hogy Isten végtelenül szent?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten végtelenül szent, mert csak a jót szereti és akarja, a rosszat pedig utálja.
     

31. Miért mondjuk, hogy Isten végtelenül igazságos?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten végtelenül igazságos, mert a jót érdem szerint megjutalmazza, a rosszat pedig megbünteti.
     

32. Miért mondjuk, hogy Isten végtelenül jó?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten végtelenül jó, mert minden teremtményének jót akar, és minket számtalan jótéteményben részesít.
     

33. Miért mondjuk, hogy Isten végtelenül irgalmas?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten végtelenül irgalmas, mert a legnagyobb bűnösnek is megbocsát, és őt kegyelmébe visszafogadja.
     

34. Miért mondjuk, hogy Isten végtelenül igaz?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten végtelenül igaz, mert minden szava tiszta igazság; ő sem nem csalhat, sem nem csalatkozhatik.
     

35. Miért mondjuk, hogy Isten végtelenül hív?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten végtelenül hív, mert bizonnyal megadja, amit ígér, és teljesíti, amivel fenyeget.
     

36. Miért mondjuk, hogy Isten szellemi lény?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten szellemi lény, mert teste nincsen, ő tisztán csak lélek.
     

37. Hol van jelen Isten?
    
    Isten mindenhol jelen van, a mennyben, a földön és minden helyen.
     

38. Miért mondjuk, hogy Isten mindennek legfőbb ura?
    
    Azért mondjuk, hogy Isten mindennek legfőbb Ura, mert mindent ő teremtett, és az egész világ fölött uralkodik.
    
    Intelem. Bárhol vagy is, bármit tégy, lát az Isten, hát jó légy.

b) A három isteni személy

39. Miért mondjuk: "Hiszek egy Istenben"?
    
    Azért mondjuk: "Hiszek egy Istenben", mert csak egy Isten van.
     

40. Miért mondjuk: "Hiszek ... mindenható Atyában"?
    
    Azért mondjuk: "Hiszek ... mindenható Atyában", mert Istenben több személy van, és ezek közt első az Atya-Isten.
     

41. Hány személy van Istenben?
    
    Istenben három személy van: Atya, Fiú és Szentlélek. (Szentháromság vasárnapja.)
     

42. Igazi Isten-e mind a három isteni személy?
    
    Mind a három isteni személy igazi Isten, egyenlő hatalommal és dicsőséggel.
     

43. A három isteni személy három Isten?
    
    A három isteni személy csak egy Isten, mert mind a háromnak egy isteni természete van.
     

44. Megérthetjük-e miképpen van egy Istenben három személy?
    
    Hogy miképpen van egy Istenben három személy, azt nem érthetjük meg, de erősen hisszük, mert Isten kinyilatkoztatta.
     

45. Hogy nevezzük a három isteni személyt együttvéve?
    
    A három isteni személyt együttvéve Szentháromságnak nevezzük
     

46. Mit tulajdonítunk a három isteni személynek?
    
    Az Atyának tulajdonítjuk, hogy teremtett, a Fiúnak, hogy megváltott, a Szentléleknek, hogy megszentel bennünket.
    
    Intelem. Adj hálát Istennek, hogy az imádandó Szentháromság titkát veled megismertette, és azt hiú kíváncsiságból sohase feszegesd.

c) A világ teremtése és kormányzása

47. Miért mondjuk: "Hiszek egy Istenben ... mennynek és földnek teremtőjében"?
    
    Azért mondjuk: "Hiszek egy Istenben ... mennynek és földnek teremtőjében", mert az eget, földet és mindent, ami van, Isten teremtette.
     

48. Miből teremtette Isten a világot?
    
    Isten a világot semmiből teremtette; csak annyit mondott: "Legyen", és minden meglett.
     

49. Gondját viseli Isten a világnak?
    
    Isten a világnak gondját viseli: fönntartja és bölcsen kormányozza, és ezt isteni gondviselésnek nevezzük.
    
    Intelem. Az Isten rendelése ellen sohase zúgolódjál, mert ő a legjobban tudja, mi válik javunkra.

d) Az angyalok

50. Kik az Istennek legjelesebb teremtményei?
    
    Istennek legjelesebb teremtményei az angyalok és az emberek.
     

51. Micsodák az angyalok?
    
    Az angyalok tiszta lelkek, akiknek értelmük és szabad akaratuk van, testük pedig nincsen.
     

52. Miért teremtette Isten az angyalokat?
    
    Isten az angyalokat azért teremtette, hogy őt imádják, neki szolgáljanak, és az embert őrizzék.
     

53. Milyenek voltak kezdetben az angyalok?
    
    Az angyalok kezdetben mind igen jók és boldogok voltak.
     

54. Jók maradtak-e mindnyájan az angyalok?
    
    Az angyalok nem mindnyájan maradtak jók, hanem sok angyal kevélysége miatt Isten kegyelmét elvesztette.
     

55. Miképpen bűntette meg Isten a kevély angyalokat?
    
    Isten a kevély angyalokat az örök kárhozatra vagyis pokolra vetette.
     

56. Hogyan hívjuk a kárhozatra vetett angyalokat?
    
    A kárhozatra vetett angyalokat gonosz lelkeknek vagy ördögnek hívjuk.
     

57. Mire törekszenek a gonosz lelkek?
    
    A gonosz lelkek arra törekszenek, hogy bennünket bűnre vigyenek, és így a kárhozatba döntsenek.
     

58. Hogyan állhatunk ellen a gonosz lelkeknek?
    
    A gonosz lelkeknek úgy állhatunk ellen, ha csábításaikra nem hallgatunk, imádkozunk, böjtölünk, és a bűnre vivő alkalmat kerüljük.
     

59. Mit tesznek érettünk a jó angyalok?
    
    A jó angyalok érettünk imádkoznak, bennünket őriznek,  és a jóra serkentenek.
     

60. Hogyan hívjuk azokat a jó angyalokat, kik minket őriznek?
    
    Azokat a jó angyalokat, kik minket őriznek, őrzőangyaloknak hívjuk. (Őrangyalok vasárnapja)
    
    Intelem. Minden reggel és este ajánld magad őrzőangyalod oltalmába.

e) Az első emberek és a bűnbeesés

61. Miképpen teremtette Isten az első embert?
    
    Isten az első embert úgy teremtette, hogy a földből emberi testet alkotott, és abba halhatatlan lelket lehelt.
     

62. Miből áll az ember?
    
    Az ember testből és lélekből áll, és lelkénél fogva Istenhez hasonlít.
     

63. Miben hasonlít az ember lelke Istenhez?
    
    Az ember lelke abban hasonlít Istenhez, hogy a lélek is szellemi lény, mint Isten, értelme és szabad akarata van, és halhatatlan.
     

64. Hogyan nevezte el Isten az első embert?
    
    Isten az első embert Ádámnak nevezte el, ami annyit jelent, hogy földből való.
     

65. Miképpen alkotta Isten az első asszonyt?
    
    Isten az első asszonyt úgy alkotta, hogy mély álmot bocsátott Ádámra, kivett az ő oldalából egy csontot, és abból alkotta az első asszonyt.
     

66. Hogyan nevezte el Isten az első asszonyt?
    
    Isten az első asszonyt Évának nevezte el, ami annyit jelent, hogy férfiből való.
     

67. Hogyan hívjuk másképp az első emberpárt?
    
    Az első emberpárt másképp ős-szüleinknek is hívjuk, mert mindnyájan tőlük származunk.
     

68. Jók voltak-e kezdetben az első emberek?
    
    Az első emberek kezdetben igen jók voltak.
     

69. Hol laktak az első emberek?
    
    Az első emberek a paradicsomban laktak.
     

70. Boldogan éltek-e ős-szüleink a paradicsomban?
    
    Ős-szüleink a paradicsomban igen boldogan éltek.
     

71. Sokáig maradtak-e ős-szüleink boldogok?
    
    Ős-szüleink nem sokáig maradtak boldogok, mert bűnbe estek, s emiatt Isten megbüntette őket.
     

72. Milyen bűnt követtek el ős-szüleink?
    
    Ős-szüleink engedetlenséget követtek el, mert arról a fáról ettek gyümölcsöt, amelytől Isten eltiltotta őket.
     

73. Ártott-e mindnyájunknak ős-szüleink bűne?
    
    Ős-szüleink bűne mindnyájunknak ártott, mert az ő bűnök őtőlük miránk is áteredt, és ebben a bűnben születtünk.
     

74. Hogyan nevezzük azt a bűnt, mely ős-szüleinktől miránk is átered?
    
    Azt a bűnt, mely ős-szüleinktől miránk is átered, áteredő bűnnek nevezzük.
     

75. Átszállott-e az áteredő bűn minden emberre?
    
    Az áteredő bűn minden emberre átszállott, kivéve a boldogságos Szűz Máriát, kit isten kegyelme az áteredő bűntől megóvott. (Szeplőtelen fogantatás ünnepe dec. 8.)
     

76. Mik az áteredő bűn káros következményei?
    
    Az áteredő bűn káros következményei ezek: 1) az emberek kiestek miatta Isten kegyelméből; 2) értelmük elhomályosodott, akaratuk megromlott, és ez az oka a többi bűnnek; 3) sokat kell nyomorogniok, szenvedniök, s végre meg kell halniok.
     

77. Üdvözülhettünk volna-e az áteredő bűn miatt?
    
    Az áteredő bűn miatt nem üdvözülhettünk volna, ha az Irgalmas Isten megváltót nem küld, kit már ős-szüleinknek megigért.
    
    Intelem. Utáld a bűnt és kerüld, mert az hozott a világra minden rosszat.
    
     

2. §. MÁSODIK  ÁGAZAT

"Hiszek a Jézus Krisztusban, ő egy Fiában, mi Urunkban."

78. Ki a mi Megváltónk?
    
    A mi megváltónk Jézus Krisztus, az Isten egyszülött Fia.
     

79. Mit jelent ez a szó "Jézus"?
    
    Ez a szó "Jézus" annyit jelent, mint Megváltó, Üdvözítő.
     

80. Mit jelent ez a szó "Krisztus"?
    
    Ez a szó "Krisztus" vagy "Messiás" annyit jelent, mint Fölkent.
     

81. Miért mondjuk Jézust Isten egyszülött Fiának?
    
    Azért mondjuk Jézust Isten egyszülött Fiának, mert egyedül ő valóságos fia az Atya-Istennek.
     

82. Hát mi milyen fiai vagyunk Istennek?
    
    Mi Istennek csak kegyelemből fogadott fiai vagyunk.
     

83. Miért hívjuk Jézust Urunknak?
    
    Azért hívjuk Jézust Urunknak: 1) mert Istenünk; 2) mert Megváltónk, ki saját vérével váltott meg bennünket.
    
    Intelem. Hívd segítségül gyakran Jézus szentséges nevét, s mondd szívesen e szép köszöntést: Dicsértessék a Jézus Krisztus!
     

3. §. HARMADIK  ÁGAZAT

"Ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától"

a) Jézus megtestesülése

84. Mit hiszünk Jézus megtestüléséről?
    
    Jézus megtestüléséről azt hisszük, hogy Ő a Szentlélek ereje által emberré lett, vagyis olyan testet és lelket vett föl, minő a miénk. (Gyümölcsoltó-boldogasszony napja márc. 25.)
     

85. Isten-e Jézus Krisztus vagy ember?
    
    Jézus Krisztus Isten is, ember is; az ő egy isteni személyében az isteni és emberi két természet elválaszhatatlanul egyesült.
     

86. Ki volt Jézus Krisztus anyja?
    
    Jézus Krisztus anyja a boldogságos Szűz Mária volt.
     

87. Van-e Jézus Krisztusnak atyja?
    
    Jézus Krisztusnak mint Istennek van mennyei Atyja, mint embernek csak nevelő atyja volt.
     

88. Ki volt Jézusnak nevelő atyja?
    
    Jézusnak nevelő atyja szent József volt.
     

89. Miért lett az Isten fia emberré?
    
    Az Isten fia azért lett emberré: 1) hogy bennünket megtanítson arra, amit hinnünk és cselekednünk kell, hogy üdvözüljünk; 2) hogy érettünk szenvedhessen és meghalhasson, mert mint Isten sem nem szenvedhetett, sem meg nem halhatott.
    
    Intelem. Imádkozd szívesen az úrangyalát, mert ezzel hálát adsz Istennek, hogy a mi üdvözítésünk végett emberré lett.
    
                                                                                            (A szent család: Jézus, Mária, Szent József)
     

b) Jézus élete és tanítása

90. Hol született Jézus?
    
    Jézus Betlehemben született, egy istállóban. (Karácsony, dec. 25.)
    
     

91. Hol élt Jézus gyermekkorában?
    
    Jézus gyermekkorában szülői házánál élt Názáretben.
     

92. Mikor kezdett Jézus tanítani?
    
    Jézus 30 éves korában kezdett tanítani.
     

93. Mit tanított Jézus?
    
    Jézus mindazt tanította, amit hinnünk és cselekednünk kell, hogy üdvözüljünk.
     

94. Mivel bizonyította be Jézus, hogy igaz amit tanít?
    
    Jézus szent életével, csodatetteivel és jövendöléseivel bizonyította be, hogy igaz amit tanít.
     

95. Milyen csodákat tett a többi között Jézus?
    
    Jézus a többi között egyszer öt kenyérrel ötezer embernél is többet jóltartott; másszor a háborgó tengert egy szavával lecsendesítette; csupán szóval különféle betegeket meggyógyított, és több halottat föltámasztott.
     

96. Mit jövendölt meg a többi között Jézus?
    
    Jézus a többi között megjövendölte a maga kínszenvedését és halálát, föltámadását és mennybemenetelét; továbbá Jeruzsálem elpusztulását és tanításának elterjedését.
    
    Intelem. Tanuld szorgalmasan Jézus életének történetét, és kövesd példáját.
     

4. §. NEGYEDIK  ÁGAZAT

"Kínzaték Poncius Pilátus alatt, megfeszíteték és eltemetteték."

97. Mit szenvedett érettünk Jézus?
    
    Jézus érettünk sokat szenvedett: kicsúfolták, megostorozták, tövissel megkoronázták, végre pedig keresztre feszítették.
     

98. Hol feszítették Jézust keresztre?
    
    Jézust a Kálvária hegyén feszítették keresztre, közel Jeruzsálem városához. (Nagypéntek)
     

99. Kénytelen volt-e Jézus meghalni?
    
    Jézus nem volt kénytelen meghalni, hanem önként halt mrg értünk, hogy bennünket a bűntől és a kárhozattól megszabadítson.
     

100. Hogyan szabadított meg bennünket Jézus a bűntől és a kárhozattól?
     
     Jézus úgy szabadított meg bennünket a bűntől és a kárhozattól, hogy elszenvedte helyettünk a bűn büntetését, s ezzel a mennyei Atyát irántunk kiengesztelte.
      

101. Mely bűnökért szenvedett Jézus?
     
     Jézus az egész világ bűneiért szenvedett, úgy az áteredő, mint a cselekedeti bűnökért.
      

102. Üdvözülhet-e minden ember?
     
     Minden ember üdvözülhet, ha részt vesz a Jézus érdemeiben.
      

103. Kik vesznek részt Jézus érdemeiben?
     
     Azok vesznek részt Jézus érdemeiben, akik hiszik tanítását, megtartják parancsait, s használják az isteni malaszt eszközeit, amelyeket üdvözülésünkre rendelt.
     
     Intelem. Tiszteld a szent keresztet és emeld meg előtte kalapodat, mert azon váltott meg bennünket Jézus az örök kárhozattól.

5. §. ÖTÖDIK  ÁGAZAT

"Szálla alá poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada."

104. Mi történt Jézussal halála után?
     
     Jézus halála után testét a keresztről levették és eltemették, lelke pedig leszállott a pokol tornácába, hol azoknak a szent életű embereknek lelkei tartózkodtak, kik a megváltás előtt haltak meg.
      

105. Miért szállott le Jézus lelke a pokol tornácába?
     
     Jézus lelke azért szállott le a pokol tornácába, hogy a jámbor lelkeket onnan kiszabadítsa, és a mennyországba vezesse.
      

106. Miért nem mehettek be a jámbor lelkek Jézus halála előtt a mennyországba?
     
     A jámbor lelkek azért nem mehettek be Jézus halála előtt a mennyországba, mert a bűn miatt Isten bezárta előttük a mennyországot, melyet csak Jézus halála nyitott meg számukra.
      

107. Meddig maradt Jézus lelke a pokol tornácában?
     
     Jézus lelke harmadnapig maradt a pokol tornácában; akkor újra egyesült testével, és így Jézus a maga erejéből dicsőségesen feltámadt. (Húsvét)
      

108. Meddig maradt még Jézus föltámadása után a földön?
     
     Jézus föltámadása után még negyven napig maradt a földön, s ezalatt tanítványainak és a híveknek többször megjelent.
     
     Intelem. Amint Jézus föltámadt halottaiból, mi is támadjunk föl a bűn halálából új, lelki életre.

6. §. HATODIK  ÁGAZAT

"Fölméne mennyekbe, ül a mindenható Atya-Istennek jobbja felől."

109. Mit tett Jézus föltámadása után a negyvenedik napon?
     
     Jézus föltámadása után a negyvenedik napon kivezette tanítványait az Olajfák hegyére, s ott szemük láttára fölment a mennyekbe. (Áldozócsütörtök)
      

110. Miért ment föl Jézus a mennyekbe?
     
     Jézus azért ment föl a mennyekbe, hogy az őt illető dicsőséget elfoglalja, hogy az Atyánál közbenjárónk legyen, és ott nekünk is lakást készítsen.
      

111. Mit jelentenek e szavak: "Ül a mindenható Atya-Istennek jobbja felől"?
     
     E szavak azt jelentik, hogy a mennyei Atya Jézus Krisztusnak emberi természete szerint is isteni hatalmat és dicsőséget adott.
     
     Intelem. Kérd gyakran és buzgón az Úr Jézust, hogy egykor téged is fölvegyen a mennyországba.

7. §. HETEDIK  ÁGAZAT

"Onnan leszen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat"

112. Eljön-e még Jézus láthatóképpen a földre?
     
     Jézus ismét eljön láthatóképpen a földre a világ végezetével, nagy hatalommal és dicsőséggel, hogy az embereket megítélje:
      

113. Mi fog történni az ítélet előtt?
     
     Az ítélet előtt a halottak mind föl fognak támadni.
      
114. Hogyan nevezzük azt az ítéletet, amelyet Jézus a világ végezetével fog tartani?
     
     Azt az ítéletet, melyet Jézus a világ végezetével fog tartani, utolsó ítéletnek nevezzük; ekkor Jézus minden embert, egyszerre fog megítélni.
      
115. Van-e az utolsó ítéleten kívül más ítélet is?
     
     Az utolsó ítéleten kívül van különítélet is, amelyben Isten minden embert halála után azonnal megítél.
      
116. Hová jut lelkünk a különítélet után?
     
     Lelkünk a különítélet után vagy a mennyországba vagy a pokolba vagy a tisztítóhelyre jut, amint megérdemli.
     
     Intelem. Sohase tégy rosszat, még titokban sem, mert Isten egykor mindent kinyilvánít és megítél az utolsó napon.
      

8. §. NYOLCADIK  ÁGAZAT

"Hiszek Szentlélekben."

117. Ki a Szentlélek?
     
     A Szentlélek a harmadik isteni személy, az Atyával és Fiúval egy, igazi Isten.
      

118. Hol van a Szentlélek?
     
     A Szentlélek, mint a többi isteni személy, mindenütt jelen van; különösen azonban az anyaszentegyházban és az emberek lelkében van, és ezekben munkál.
      

119. Mit munkál a Szentlélek az anyaszentegyházban?
     
     A Szentlélek az anyaszentegyházat folytonosan őrzi, kormányozza, a hitbeli tévedéstől megóvja, és megszenteli a világ végezetéig.
      

120. Mit ad nekünk a Szentlélek?
     
     A Szentlélek a megszentelő és segítő malasztokat, az isteni erényeket és különös ajándékait adja nekünk.
      

121. Melyek a Szentlélek különös ajándékai?
     
     A Szentlélek különös ajándékai ezek: 1) a bölcsesség, 2) az értelem, 3) a tanács, 4) az erősség, 5) a tudomány, 6) a jámborság, 7) az Úr félelme.
     
     Intelem. Kérd gyakran a Szentlelket, hogy világosítsa meg értelmedet, és vezérelje jóra akaratodat.
      

9. §. KILENCEDIK  ÁGAZAT

"Hiszek egy katholikus keresztény anyaszentegyházat, szenteknek egyezségét."

a) Az anyaszentegyház.

122. Mi az anyaszentegyház?
     
     Az anyaszentegyház a katholikus keresztény hívek társasága, melyet maga Jézus Krisztus alapított.
      

123. Miképpen alapította Jézus Krisztus az anyaszentegyházat?
     
     Jézus Krisztus az anyaszentegyházat akképpen alapította, hogy a maga hatalmát átruházta apostolaira, s ekképp őket hármas hatalommal a hívek tanítóivá, papjaivá és kormányzóivá tette.
      

124. Kikre szállott át az apostolokról a hármas hatalom?
     
     A hármas hatalom az apostolokról utódaikra, a püspökökre szállott, kik az egyes egyházmegyéket kormányozzák.
      

125. Kik a püspökök segédei a hívek lelki gondozásában?
     
     A püspökök segédei a hívek lelki gondozásában az áldozópapok.
      

126. Kit tett Jézus az anyaszentegyház fejévé?
     
     Jézus az anyaszentegyház fejévé szent Péter apostolt tette, kinek utóda a római pápa.
      

127. Mivel tartozunk a római pápának?
     
     A római pápának tartozunk: 1) engedelmeskedni, mert ő Jézusnak földi helytartója; 2) tanítását követni, mert ő a Szentlélek oltalma alatt áll, és ezért, midőn mint főtanító az egész anyaszentegyházhoz szól, hit és erkölcs dolgában nem csalatkozhatik; 3) tartozunk őt az anyaszentegyház kormányzásában tehetségünkhöz képest imádságunkkal és adományainkkal segíteni. (Péterfillér, missiók.)
      

128. Mi végett alapította Jézus az anyaszentegyházat?
     
     Jézus az anyaszentegyházat avégett alapította, hogy az által az embereket az igaz hitre és az örök boldogságra vezérelje.
     
     Intelem. Tiszteld az anyaszentegyház elöljáróit, mert ők a te lelki üdvösségeden munkálkodnak, és kövesd szavaikat.

b) Az anyaszentegyház ismertető jelei

129. Hány anyaszentegyházat alapított Jézus?
     
     Jézus csak egy anyaszentegyházat alapított.
      

130. Miről ismerhetjük föl Jézus anyaszentegyházát?
     
     Jézus anyaszentegyházát arról ismerhetjük föl, hogy az 1) egy, 2) szent, 3) katholikus vagyis egyetemes, 4) apostoli anyaszentegyház.
      

131. Melyik egyházban találhatjuk föl e négy ismertető jelet?
     
     E négy ismertető jelet egyedül csak a katholikus keresztény anyaszentegyházban találhatjuk fel.
      

132. Miért mondjuk, hogy a katholikus anyaszentegyház egy?
     
     Azért mondjuk, hogy a katholikus anyaszentegyház egy: 1) mert tagjai mindenkor és mindenütt ugyanazt az egy hitet vallják; 2) ugyanazokat a szentségeket használják; 3) ugyanazt az áldozatot mutatják be; 4) egy közös főnek engedelmeskednek.
      

133. Miért mondjuk, hogy a katholikus anyaszentegyház szent?
     
     Azért mondjuk, hogy a katholikus anyaszentegyház szent: 1) mert alapítója szent; 2) mert híveit szent eszközök által szentségre vezéreli; 3) mert benne szentek minden időben találhatók.
      

134. Miért mondjuk, hogy a katholikus anyaszentegyház egyetemes?
     
     Azért mondjuk, hogy a katholikus anyaszentegyház egyetemes: 1) mert Krisztustól kezdve minden időben fönnállott, és fönn fog állani a viág végezetéig; 2) mert kiterjed minden helyre és minden népre.
      

135. Miért mondjuk, hogy a katholikus anyaszentegyház apostoli?
     
     Azért mondjuk, hogy a katholikus anyaszentegyház apostoli: 1) mert azt hiszi és tanítja, amit az apostolok hittek és tanítottak; 2) mert elöljárói, a pápa és a püspökök, az apostoloknak törvényszerű utódai:
      

136. Mi következik abból, hogy a négy ismertető jel egyedül a katholikus egyházban található föl?
     
     Abból, hogy a négy ismertető jel egyedül a katholikus egyházban található föl, az következik, hogy egyedül a katholikus egyház Jézusnak igaz anyaszentegyháza.
     
     Intelem. Ragaszkodjál híven a katholikus anyaszentegyházhoz, mert az mutatja az igazság és az örök élet útját.
      

c) A szentek egyessége

137. Mit értünk a szentek egyessége alatt?
     
     A szentek egyessége alatt azt értjük, hogy az anyaszentegyház tagjai, mint egy test tagjai, Krisztussal és egymással állandó összeköttetésben vannak.
      

138. Kik tartoznak a szentek egyességéhez?
     
     A szentek egyességéhez tartoznak: 1) a földön élő katholikus keresztények, ezekből áll a küzdő anyaszentegyház; 2) a tisztító helyen szenvedő lelkek, ezek alkotják a szenvedő anyaszentegyházat; 3) az üdvözültek lelkei a mennyországban, ezekből áll a győzedelmes anyaszentegyház.
      

139. Miben áll egyességünk egymás közt, a földön?
     
     Egyességünk egymás közt a földön abban áll, hogy ha Isten kegyelmében vagyunk, az anyaszentegyház minden imádsága, szent miséje és üdvösséges cselekedete nekünk is mindnyájunknak közösen javunkra válik.
      

140. Miben áll egyességünk a tisztító helyen szenvedő lelkekkel?
     
     Egyességünk a tisztító helyen szenvedő lelkekkel abban áll, hogy mi rajtuk imádságainkkal, jó cselekedeteinkkel, kiváltképpen pedig szent mise áldozatainkkal segíthetünk. (Halottak napja)
      

141. Miben áll egyességünk a mennyországban levő lelkekkel?
     
     Egyességünk a mennyországban levő lelkekkel abban áll, hogy ők érettünk Istennél esedeznek, és így mirajtunk segítenek. (Mindenszentek napja.)
     
     Intelem. Ajánld magad naponkint a szentek pártfogásába, és imádkozzál a megholt hívekért.
      

10. §. TIZEDIK  ÁGAZAT

Hiszem "a bűnöknek bocsánatát."

142. Megnyerhetjük-e bűneink bocsánatát?
     
     Bűneink bocsánatát Isten irgalmasságából kivétel nélkül megnyerhetjük.
      

143. Mely szentségekben nyerünk bűnbocsánatot?
     
     Bűnbocsánatot a keresztség, a penitenciatartás és bizonyos esetekben az utolsó kenet szentségében nyerünk.
      

144. Kinek adott Jézus hatalmat, hogy a bűnöket megbocsássák?
     
     Jézus csupán apostolainak adott hatalmat, hogy a bűnöket megbocsássák, akikről ez a hatalom utódaikra, a püspökökre és az áldozópapokra szállott át.
     
     Intelem. Ha bűnbocsánatot akarsz nyerni, élj az arra rendelt szentségekkel:
      

11. §. TIZENEGYEDIK  ÁGAZAT

Hiszem "a testnek föltámadását."

145. Mi történik az ember testével halála után?
     
     Az ember testét halála után eltemetik, hogy ami porból lett, porrá legyen.
      

146. Örökre a földben marad-e a test?
     
     A test nem marad örökre a földben, hanem az utolsó napon ismét egyesül a lélekkel, és ezt a test föltámadásának nevezzük.
      

147. Milyen testtel fogunk föltámadni?
     
     A jók dicsőséges, a gonoszok pedig az örök kárhozat jegyével megbélyegzett testtel fognak föltámadni.
     
     Intelem. Ne kövess el bűnt testeddel, hogy ne az örök kárhozat jelével megbélyegzett, de dicsőséges testtel támadj föl az utolsó napon.

12. §. TIZENKETTEDIK  ÁGAZAT

Hiszem "az örök életet. Amen."

148. Mi következik a föltámadás után?
     
     A föltámadás után az utolsó ítélet következik, mely után a jók örök boldogságra, a gonoszok pedig örök kárhozatra jutnak.
      

149. Mi a mennyország?
     
     A mennyország kimondhatatlan boldogság helye, hol a jók az Istent színről színre látják, és vele örökre egyesülnek.
      

150. Mi a pokol?
     
     A pokol kimondhatatlan gyötrelmek helye, hol az elkárhozottak Istentől elszakítva örökké szenvednek.
      

151. Kiket ítél Isten a tisztítóhelyre?
     
     A tisztítóhelyre Isten azokat ítéli, akik mikor meghaltak, Isten kegyelmében voltak ugyan, de bűneikért életükben eleget nem tettek.
      

152. Meddig marad a lélek a tisztítóhelyen?
     
     A lélek addig marad a tisztítóhelyen, míg csak ki nem állja bűntetését, akkor azután a mennyországba megy.
      

153. Melyik a négy utolsó dolog?
     
     A négy utolsó dolog: 1) a halál, 2) az ítélet, 3) a pokol, 4) a mennyország.
      

154. Mit jelent ez a szó: Amen?
     
     Ez a szó: "Amen" annyit jelent: úgy vagyon, úgy legyen, vagyis hogy erősen hisszük mindazt, amit az apostoli hitvallás tizenkét ágazata magában foglal.
     
     Intelem. Gyakran emlékezzél meg az utolsó dolgokról, mert ez az emlékezés megóv a vétektől.
      

II. RÉSZ

A PARANCSOK

155. Elég-e az üdvösségre csak hinnünk, amit Isten kinyilatkoztatott?
     
     Az üdvösségre nem elég csak hinnünk, amit Isten kinyilatkoztatott, hanem parancsait is meg kell tartanunk.
      

I. fejezet

A főparancs

156. Melyik a főparancs, mely a többit is magában foglalja?
     
     A főparancs, mely a többit is magában foglalja az, hogy Istent és felebarátunkat szeressük.

Az Isten szeretetéről szóló parancs

157. Miképpen hangzik az Isten szeretetéről szóló parancs?
     
     Az Isten szeretetéről szóló parancs ekképpen hangzik: "Szeresd a te Uradat Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből." (Mk 12, 30)
      

158. Mire kötelez minket az Isten szeretetéről szóló parancs?
     
     Az Isten szeretetéről szóló parancs arra kötelez minket, hogy Istent mindenek fölött szeressük.
      

159. Mivel mutatjuk meg, hogy Istent mindenek fölött szeretjük?
     
     Azzal mutatjuk meg, hogy Istent mindenek fölött szeretjük, ha őt mindennél többre becsüljük, parancsolatait megtartjuk, s inkább mindent elszenvedünk és föláldozunk, mintsem hogy őt megbántsuk.
      

160. Miért kell Istent mindenek fölött szeretnünk?
     
     Azért kell Istent mindenek fölött szeretnünk, mert ő végtelenül tökéletes, és mert öröktől fogva szeret minket.
     
     Intelem. Ha bűn veszélye kísért, így fohászkodjál: Inkább meghalok, mintsem hogy téged, véghetetlen  jóságú Istenemet, megbántsalak.
     Példa: Dániel és három társa.
      

A magunk és felebarátunk szeretetéről szóló parancs

161. Miképpen hangzik a felebarátunk szeretetéről szóló parancs?
     
     A felebarátunk szeretetéről szóló parancs ekképpen hangzik: "Szeresd felebarátodat, mint tennenmagadat" (Mk 12,31)
      

162. Szabad-e magunkat szeretni?
     
     Magunkat szeretni nemcsak szabad, de kötelességünk is, csak vigyáznunk kell, hogy a magunk szeretete helyes legyen.
      

163. Mikor helyes a magunk szeretete?
     
     A magunk szeretete akkor helyes, ha akaratunkat Isten akaratának alávetjük, ha javunkat mások kárával nem keressük, s ha lelkünkről jobban gondoskodunk, mint testünkről.
      

164. Ki a mi felebarátunk?
     
     Felebarátunk minden ember kivétel nélkül.
      

165. Miért kell minden embert szeretnünk?
     
     Azért kell minden embert szeretnünk, mert minden ember Isten képmása és gyermeke, tehát egymásközt mindnyájan testvérek vagyunk.
      

166. Mikor szeretjük felebarátunkat úgy, mint önmagunkat?
     
     Akkor szeretjük felebarátunkat úgy, mint önmagunkat, ha megtartjuk Krisztus urunk parancsolatát: "Mindeneket ... amiket akartok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti is cselekedjétek nekik." "Mt 7,12)
      

167. Tartozunk-e ellenségeinket is szeretni?
     
     Ellenségeinket is tartozunk szeretni, mert ők testvéreink, és mert Krisztus Urunk ezt nyilván parancsolta, s példaadásával is tanította.
      

168. Kiket ajánlott Krisztus urunk különösen szeretetünkbe?
     
     Krisztus Urunk különösen azokat ajánlotta szeretetünkbe, akik bármiféle testi vagy lelki bajban szenvednek.
      

169. Mivel segíthetünk szenvedő felebarátainkon?
     
     Szenvedő felebarátainkon az irgalmasság testi és lelki cselekedeteivel segíthetünk.
      

170. Melyek az irgalmasság testi cselekedetei?
     
     Az irgalmasság testi cselekedetei ezek: 1) az éhezőknek ételt adni, 2) a szomjazóknak italt adni, 3) a ruhátlanokat fölruházni, 4) az utasoknak szállást adni, 5) a fogságban levőket kiváltani, 6) a betegeket meglátogatni, 7) a halottakat eltemetni.
      

171. Melyek az irgalmasság lelki cselekedetei?
     
     Az irgalmasság lelki cselekedetei ezek: 1) a bűnösöket megfeddeni, 2) a tudatlanokat tanítani, 3) a kételkedőknek jó tanácsot adni, 4) a szomorúakat vigasztalni, 5) a megbántásokat békével tűrni, 6) az ellenünk vétkezőknek megbocsátani, 7) az élőkért és a holtakért imádkozni.
     
     Intelem. Amikor csak alkalmad van, tégy jót felebarátoddal.
     Példa: Xavéri szent Ferenc
      

II. fejezet

Isten tíz parancsa

172. Miért mondjuk a tízparancsot Isten parancsának?
     
     A tíz parancsot azért mondjuk Isten parancsának, mert az Isten maga hirdette ki a Sinai hegyen, és maga adta át Mózesnek két kőtáblára írva.

1. §. Isten első parancsa

"Én vagyok a te Urad Istened; idegen isteneid ne legyenek én előttem. Faragott képet ne csinálj magadnak, hogy azt imádjad."

a) Isten imádása

173. Mit parancsol Isten az első parancsban?
     
     Isten az első parancsban azt parancsolja, hogy őt mint Teremtőnket és legfőbb Urunkat imádjuk, és tiltja a hamis istenek és bálványok imádását, mert imádás csak egyedül őt illeti.
      

174. Miképpen kell Istent imádnunk?
     
     Istent belsőképpen és külsőképpen kell imádnunk.
      

175. Hogyan imádjuk Istent belsőképpen?
     
     Belsőképpen Istent úgy imádjuk, ha benne hiszünk, remélünk, és őt mindenek fölött szeretjük.
      

176. Ki vétkezik az Istenben való hit ellen?
     
     Az Istenben való hit ellen az vétkezik: 1) aki hitetlen, hamis hitet követ, vagy az igaz hitet megtagadja; 2) aki istentelen beszédeket hallgat, vagy istentelen könyveket és újságokat olvas; 3) aki hitével nem törődik.
      

177. Mit remélünk Istentől?
     
     Istentől reméljük az örök üdvösséget, és mindazt, ami annak elnyeréséhez szükséges.
      

178. Ki vétkezik az Istenben való remény ellen?
     
     Az Istenben való remény ellen az vétkezik, aki Isten irgalmassága felől kétségbeesik, vagy aki abban vakmerően bizakodik.
      

179. Ki vétkezik az Isten iránt való szeretet ellen?
     
     Az Isten iránt való szeretet ellen az vétkezik, aki Isten parancsait megszegi, vagy az ő rendelései ellen zúgolódik.
      

180. Hogyan imádjuk Istent külsőképpen?
     
     Külsőképpen Istent úgy imádjuk, ha belső imádásunkat külső jelekkel is kifejezzük, például: az isteni szolgálaton jelen vagyunk, térdre borulva ájtatosan imádkozunk, énekelünk, stb.
      

181. Ki vétkezik a külső istentisztelet ellen?
     
     A külső istentisztelet ellen az vétkezik, aki az isteni szolgálatot elmulasztja, vagy azon magát illetlenül viseli, továbbá a bálványozó, babonás és szentségtörő.
      

182. Ki követ el bálványozást?
     
     Bálványozást az követ el, aki valamely teremtményt Isten gyanánt imád, mint a pogányok.
      

183. Ki követ el babonát?
     
     Babonát az követ el, aki valamely dolognak oly erőt tulajdonít, amilyet annak Isten nem adott.
      

184. Ki követ el szentségtörést?
     
     Szentségtörést az követ el, aki valamely szentséghez méltatlanul járul, vagy az Istennek szentelt személyeket, tárgyakat és helyeket megbecsteleníti.
     
     Intelem. Minden reggel és este térdre borulva imádkozzál. Az isteni szolgálatot soha el ne mulaszd, mert ahogy szolgálunk Istennek, úgy várhatjuk az ő áldását.
     Példa: Mózes, Boldizsár király
      

b) A szentek tisztelete

185. Imádjuk-e a szenteket?
     
     A szenteket nem imádjuk, hanem csak tiszteljük, és segítségül hívjuk.
      

186. Szabad-e a szenteket tisztelni?
     
     A szenteket tisztelni szabad és helyes dolog, hisz már a földön is tiszteljük a jámbor életű embereket, annál inkább tiszteljük tehát a szenteket, kik a mennyekben vannak.
      

187. Kit tisztelünk minden szentek fölött?
     
     Minden szentek fölött a boldogságos Szűz Máriát tiszteljük.
      

188. Miért tiszteljük Szűz Máriát minden szentek fölött?
     
     Azért tiszteljük Szűz Máriát minden szentek fölött: 1) mert ő Jézus Krisztusnak anyja, és így méltóságban az összes szenteket fölülmúlja; 2) mert ő pártfogásával rajtunk legtöbbet segíthet.
      

189. Szabad-e a szenteket segítségül hívni?
     
     A szenteket segítségül hívni szabad és üdvös dolog, mert ha már élő embereket is meg szoktunk kérni, hogy érettünk imádkozzanak, annál inkább kérhetjük erre a szenteket.
      

190. Szabad-e a szentek képeit és szobrait tisztelni?
     
     A szentek képeit és szobrait tisztelni szabad és üdvös dolog, mert a tisztelet azokra irányul, akiket ábrázolnak.
      

191. Babonaság-e a szentek képeit és érmeit hordani?
     
     A szentek képeit és érmeit hordani nem babonaság, mert nem a képekbe vagy érmekbe helyezzük bizalmunkat, hanem annak közbenjárásába, akit ábrázolnak.
      

192. Miért tiszteljük a szentek ereklyéit?
     
     A szentek ereklyéit aqzért tiszteljük, mert azok drága emlékek, s mert azok által Isten többször csodákat művelt.
     
     Intelem. Tiszteld a szenteket, és kövesd példáikat.
     Példa: az első keresztények, a magyarok Mária-tisztelete.

2. §. Isten második parancsa

"Istennek nevét hiába ne vegyed."

193. Mit tilt Isten a második parancsban?
     
     Isten a második parancsban tiltja, hogy nevét megbántsuk.
      

194. Ki bántja meg Isten nevét?
     
     Isten nevét az bántja meg: 1) aki azt tisztelet nélkül mondja ki; 2) aki káromkodik, szitkozódik, átkozódik; 3) aki bűnösen esküszik; 4) aki Istennek tett fogadalmát megszegi.
      

195. Mit tesz esküdni?
     
     Esküdni annyit tesz, mint Istent bizonyságul hívni arra, hogy igazat mondunk, vagy megtartjuk, amit igérünk.
      

196. Ki esküszik bűnösen?
     
     Bűnösen az esküszik: 1) aki szükség nélkül esküszik; 2) aki hamisan vagy kétes dologra esküszik; 3) aki magát esküvel rosszra kötelezi; 4) aki ígéretét, amire esküdött, meg nem tartja.
      

197. Mi a fogadalom?
     
     A fogadalom Istennek önként tett ígéret, hogy valami olyan jót cselekszünk, amire különben nem vagyunk kötelesek.
      

198. Meg kell-e a fogadalmat tartani?
     
     A fogadalmat meg kell tartani, hacsak a körülmények úgy nem változtak, hogy amit fogadtunk, nem tudjuk teljesíteni.
     
     Intelem. Aki káromolja az Úr nevét, elveszti azt Isten, aki pedig ájtatosan segítségül hívja, megszabadítja a veszedelemtől.
     Példa: Szennakerib, litánia a Jézus szent nevéről.

3. §. Isten harmadik parancsa

"Megemlékezzél arról, hogy ünnepeket szentelj."

199. Mit parancsol Isten a harmadik parancsban?
     
     Isten a harmadik parancsban azt parancsolja, hogy a vasárnapokat és ünnepeket megszenteljük.
      

200. Hogyan szenteljük meg a vasárnapokat?
     
     A vasárnapokat úgy szenteljük meg, ha azokon minden köznapi munkától tartózkodunk, és istenes dolgokkal foglalkozunk.
      

201. Melyek a vasárnapon tiltott köznapi munkák?
     
     A vasárnapon tiltott köznapi munkák azok, melyek a vasárnap megszentelését zavarják, mint például: a mezei munka, ipari foglalkozás, stb.
      

202. Mikor szabad vasárnap köznapi munkát végezni?
     
     Vasárnap csak akkor szabad köznapi munkát végezni, ha azt semmiképpen el nem kerülhetjük.
      

203. Mit kerüljünk még vasárnap különösen a köznapi munkán kívül?
     
     A köznapi munkán kívül különösen kerüljük még vasárnap a mértéktelen evést és ivást, a pajkos játékokat és botrányos mulatságokat.
      

204. Milyen istenes dolgokkal kell vasárnap foglalkoznunk?
     
     Vasárnap szent mise és prédikáció hallgatásával és az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásával kell foglalkoznunk.
     
     Intelem. Szenteld meg a vasárnapot, hogy ezzel megnyerd Isten áldását a következő hétre.
     Példa: Szent István király
      

4. §. Isten negyedik parancsa

"Atyádat és anyádat tiszteljed, hogy hosszú életű lehess a földön, melyet a te Urad Istened ad tenéked."

205. Mit parancsol Isten a negyedik parancsban?
     
     Isten a negyedik parancsban azt parancsolja, hogy a gyermekek szüleiket tiszteljék és szeressék, bajaikban segítsék, nekik engedelmeskedjenek, és érettük imádkozzanak.
      

206. Miért kell szüleinket kiváltképpen tisztelnünk és szeretnünk?
     
     Azért kell szüleinket kiváltképpen tisztelnünk és szeretnünk, mert életünket és minden javunkat Isten után őnékik köszönhetjük.
      

207. Mit remélhetnek a jó gyermekek?
     
     A jó gyermekek ebben az életben Isten oltalmát és áldását remélhetik, az élet után pedig az örök üdvösséget.
      

208. Mi vár a rossz gyermekekre?
     
     A rossz gyermekekre e földön Isten büntetése, szégyen és gyalázat vár, a másvilágon pedig örök kárhozat.
      

209. Kiket kell még úgy tisztelnünk, mint szüleinket?
     
     Azokat kell még úgy tisztelnünk, mint szüleinket, akik a szülők helyét pótolják, úgymint: a gyámszülőket, nevelőket, tanítókat, gazdákat, mestereket s általában az egyházi és világi elüljárókat.
      

210. Kell-e föllebbvalóknak mindenben engedelmeskedni?
     
     A föllebbvalóknak mindenben engedelmeskedni kell, kivéve ha olyat kívánnak tőlünk, amit Isten tilt.
     
     Intelem. Fogadj szót szívesen szüleidnek, hogy örömük teljen benned.
     Példa: A gyermek Jézus.

5. §. Isten ötödik parancsa

"Ne ölj."

211. Mit tilt Isten az ötödik parancsban?
     
     Isten az ötödik parancsban tiltja, hogy a magunk vagy felebarátunk testében vagy lelkében kárt tegyünk.
      

212. Ki tesz kárt a maga testében?
     
     A maga testében az tesz kárt, aki életét szükség nélkül veszélynek teszi ki, aki mértéktelenséggel és kicsapongásokkal életét megrövidíti, s aki önmagát megöli.
      

213. Mivel bünteti az egyház az öngyilkosokat?
     
     Az egyház az öngyilkosokat azzal bünteti, hogy megtagadja tőlük az egyházi temetést, kivéve, ha tettüket zavart elmével követték el.
      

214. Szabad-e életünket föláldozni?
     
     Életünket föláldozni szabad és dicső dolog, ha azt mások megmentése, vallásunk vagy hazánk üdve úgy kívánja.
      

215. Ki tesz kárt a maga lelkében?
     
     A maga lelkében az tesz kárt, aki bűnt követ el el, s ezzel magát az örök kárhozat veszedelmébe dönti.
      

216. Ki tesz kárt felebarátja testében?
     
     Felebarátja testében az tesz kárt: 1) aki felebarátját megveri, megsebesíti vagy megöli; 2) aki párbajozik; 3) aki felebarátja életét bosszantással, keserítéssel vagy bármi mással megrövidíti.
      

217. Ki tesz kárt felebarátja lelkében?
     
     Felebarátja lelkében az tesz kárt, aki őt megbotránkoztatja, azaz bűnre viszi.
      

218. Mit kell tennünk, ha felebarátunk testében vagy lelkében kárt tettünk?
     
     Ha felebarátunk testében vagy lelkében kárt tettünk, bűnünket meg kell bánnunk, azért bocsánatot kérnünk, az okozott kárt és botrányt jóvá kell tennünk.
     
     Intelem. Légy szelíd és békeszerető, s kerüld a rossz társakat:
     Példa: Káin, Szet maradékai.

6. §. Isten hatodik parancsa

"Ne paráználkodjál."

219. Mit tilt Isten a hatodik parancsban?
     
     Isten a hatodik parancsban tilt minden szemérmetlenséget, úgymint: a tisztátalan gondolatokat és kívánságokat, a szemérmetlen magaviseletet, beszédeket, dalokat, tréfákat, stb.
      

220. Miért kell minden szemérmetlenséget kerülni?
     
     Azért kell minden szemérmetlenséget kerülni, mert az a legrútabb és legveszedelmesebb vétek.
      

221. Miért nagyon veszedelmes minden szemérmetlenség?
     
     Azért nagyon veszedelmes minden szemérmetlenség, mert megrontja a testet és lelket, s az embert még szégyenbe és kárhozatba is dönti.
      

222. Hogyan óvhatjuk meg magunkat minden szemérmetlenségtől?
     
     Úgy óvhatjuk meg magunkat minden szemérmetlenségtől, ha a tisztátalan gondolatokat és kívánságokat azonnal elűzzük elménkből, és ha sohasem feledjük, hogy Isten mindenütt jelen van, és mindent lát.
     
     Intelem. Akármilyen rejtekben légy, lát az Isten, rosszat ne tégy.
     Példa: Szent Alajos.

7. §. Isten hetedik parancsa

"Ne orozz."

223. Mit tilt Isten a hetedik parancsban?
     
     Isten a hetedik parancsban tiltja, hogy felebarátunkat megkárosítsuk.
      

224. Ki károsítja meg felebarátját?
     
     Felebarátját az károsítja meg: 1) aki rabol vagy lop; 2) aki csal vagy uzsoráskodik; 3) aki felebarátja vagyonát megrongálja; 4) aki a kölcsön kért vagy talált jószágot vissza nem adja.
      

225. Csak az vétkezik-e, aki maga károsítja meg felebarátját?
     
     Nemcsak az vétkezik, aki maga károsítja meg felebarátját, hanem az is, aki arra segítséget nyújt, például: aki a kártételre tanácsot vagy parancsot ad, a lopott jószágot elrejti vagy megveszi, stb.
      

226. Mit kell tennünk, ha nálunk idegen jószág van, vagy mást megkárosítottunk?
     
     Ha nálunk idegen jószág van, azt vissza kell adnunk, ha pedig mást megkárosítottunk, az okozott kárt meg kell térítenünk; amig ezt nem tesszük, nem várhatjuk Istentől bűneink bocsánatát.
      

227. Mit kell tennünk a talált jószággal?
     
     A talált jószágot vissza kell adnunk tulajdonosának, vagy ha nem ismerjük, át kell adnunk az elöljáróságnak.
     
     Intelem. Ne bántsd a másét, idegen jószágon nincs Isten áldása.
     Példa: Giezi, Zakeus

8. §. Isten nyolcadik parancsa

"Hamis tanúságot ne szólj felebarátod ellen."

228. Mit tilt Isten a nyolcadik parancsban?
     
     Isten a nyolcadik parancsban tiltja a hazugságot és a becsületsértést.
      

229. Ki sérti meg felebarátja becsületét?
     
     Felebarátja becsületét az sérti meg: 1) aki felebarátját alaptalanul meggyanúsítja vagy vakmerően megítéli; 2) aki őt csúfolja vagy gyalázza, megszólja vagy megrágalmazza; 3) aki ellene a bíróság előtt hamis tanúságot tesz.
      

230. Szabad-e valamikor hazudni?
     
     Hazudni sohasem szabad, még tréfából vagy szorultságból sem, annál kevésbé rosszakaratból.
      

231. Mit kell tennünk, ha felebarátunkat csúfolással vagy gyalázással megbántottuk?
     
     Ha felebarátunkat csúfolással vagy gyalázással megbántottuk, bocsánatot kell tőle kérnünk, azok előtt, akik előtt megsértettük.
      

232. Mit kell tennünk, ha felebarátunkat megrágalmaztuk?
     
     Ha felebarátunkat megrágalmaztuk, a rágalmat vissza kell vonnunk, és ha azzal kárt okoztunk, azt meg kell térítenünk.
      

233. Mikor szabad mások hibáit kibeszélni?
     
     Mások hibáit kibeszélni csak akkor szabad, ha azzal felebarátunkat használunk, vagy valami bajt elháríthatunk.
     
     Intelem. Szólj mindig igazat, mert a hazug ajkak utálatosak Isten előtt.
     Példa: Ananiás és Zafira.

9. §. Isten kilencedik parancsa

"Felebarátodnak feleségét bűnre ne kívánjad."

234. Mit tilt Isten a kilencedik parancsban?
     
     Isten a kilencedik parancsban tiltja a szemérmetlen kívánságokat és a hitvesi hűség megsértését.
     
     Intelem. Emlékezzél meg arról, hogy Isten legtitkosabb kívánságainkat is tudja.
     Példa: Dávid

10. §. Isten tizedik parancsa

"Felebarátodnak se házát, se mezejét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, se egyébnemű jószágát el ne kívánd."

235. Mit tilt Isten a tizedik parancsban?
     
     Isten a tizedik parancsban tiltja, hogy a más vagyonát elkívánjuk, s azt akarja, hogy a magáét hagyjuk meg mindenkinek.
      

236. Mit tegyenek azok, akiknek Isten gazdagságot adott?
     
     Akiknek Isten gazdagságot adott, iparkodjanak szegény felebarátaikon tehetségük szerint segíteni.
      

237. Mit tegyenek azok, akik szegény sorsban élnek?
     
     Akik szegény sorsban élnek, bízzanak az isteni gondviselésben, és becsületes munkával iparkodjanak magukon segíteni.
     
     Intelem. Ne kívánd a más jószágát, hanem a magadét iparkodjál becsületes úton gyarapítani.
     Péda: Ákáb, az első keresztények:

III. fejezet

Az anyaszentegyház öt parancsa

238. Az Isten tíz parancsán kívül mely parancsokat kell még megtartanunk?
     
     Az Isten tíz parancsán kívül az anyaszentegyház öt parancsát is meg kell tartanunk, mert Krisztus Urunk azt rendelte, hogy az anyaszentegyházat hallgassuk.

1. §. Az anyaszentegyház első parancsa

"Az anyaszentegyház szokott ünnepnapjait megüljed."

239. Mit parancsol az anyaszentegyház első parancsában?
     
     Az anyaszentegyház első parancsában azt parancsolja, hogy Krisztus Urunk és a szentek ünnepeit éppen úgy megszenteljük, mint a vasárnapokat.
     
     Intelem. A szentek ünnepein emlékezzél meg a példaadásukról, és kövessed azt.
      

2. §. Az anyaszentegyház második parancsa

"Ünnepnapokon misét becsületesen hallgass."

240. Mit parancsol az anyaszentegyház második parancsában?
     
     Az anyaszentegyház második parancsában azt parancsolja, hogy ünnepeken, épp úgy mint vasárnapokon, szent misét tisztességesen hallgassunk.
      

241. Mikor hallgatjuk a szent misét tisztességesen?
     
     Akkor hallgatjuk a szent misét tisztességesen, ha azon elejétől végig ájtatosan és illedelmesen jelen vagyunk.
      

242. Tartozik-e ünnepeken és vasárnap minden katholikus keresztény szent misét hallgatni?
     
     Ünnepen és vasárnap minden katholikus keresztény tartozik szent misét hallgatni, hacsak betegség, betegápolás vagy más ilyen fontos körülmény nem akadályozza.
      

243. Ki vétkezik az anyaszentegyház második parancsa ellen?
     
     Az anyaszentegyház második parancsa ellen az vétkezik: 1) aki ünnepeken és vasárnapokon a szent misét elegendő ok nélkül elmulasztja, arra későn megy, vagy a szent mise befejezése előtt távozik; 2) aki jelen van ugyan a szent misén, de oda nem való gondolatokkal foglalkozik; 3) aki szent mise alatt ide s tova nézegetve, beszélgetve, nevetgélve, másokat botránkoztat, vagy magát bármiképpen illetlenül viseli.
     
     Intelem. Olyan áhítattal légy jelen mindig a szent misén, mintha a Kálvária hegyén volnál, a kereszt tövében.
      

3. §. Az anyaszentegyház harmadik parancsa

"Bizonyos napokon a parancsolt böjtöket megtartsad, és némely eledelektől magadat megtartóztassad."

244. Mit parancsol az anyaszentegyház harmadik parancsában?
     
     Az anyaszentegyház harmadik parancsában azt parancsolja, hogy a böjtöket, melyeket bizonyos napokra rendelt, lelkiismeretesen megtartsuk.
      

245. Hányfélék a böjti napok?
     
     A böjti napok háromfélék: 1) szigorú böjti napok, 2) enyhített böjti napok, 3) megtartóztatási napok.
      

246. Hogyan kell böjtölnünk a szigorú böjti napokon?
     
     A szigorú böjti napokon húsfélét nem szabad ennünk, és napjában csak egyszer szabad jóllaknunk.
      

247. Melyek most a szigorú böjti napok?
     
     A szigorú böjti napok most a következők: 1) hamvazó szerda, 2) a nagyböjt minden péntekje, 3) nagyszombaton délig, 4) a kántorböjtök péntekjei, 5) karácsony, pünkösd és nagyboldogasszony vigíliája. Nagyszombaton délben 12 órakor a böjt véget ér és a további étkezésnél sem a böjt, sem a hústól való megtartóztatás nem kötelező.
      

248. Hogyan kell böjtölnünk az enyhített böjti napokon?
     
     Az enyhített böjti napokon húsfélét szabad ugyan délben és este is ennünk, de napjában csak egyszer szabad jóllaknunk.
      

249. Melyek most az enyhített böjti napok?
     
     Az enyhített böjti napok most a következők: 1) péntek kivételével a nagyböjt minden napja, ide nem számítva a vasárnapokat, 2) a kántorböjtök szerdája és szombatja, 3) mindenszentek vigiliája.
      

250. Hogyan kell böjtölnünk a megtartóztatási napokon?
     
     A megtartóztatási napokon húsfélét nem szabad ennünk, de napjában többször is szabad jóllaknunk.
      

251. Melyek most a megtartóztatási napok?
     
     A megtartóztatási napok most az esztendőnek minden péntekje, melyre nem esik szigorú vagy enyhített böjt.
      

252. Kinek szabad böjti napon többször is jóllakni?
     
     Azoknak szabad böjti napon többször is jóllakni: 1) akik életüknek 21-ik évét még be nem töltötték; 2) akik életüknek 60-ik évét már megkezdették; 3) akik betegek, lábadozók, vagy nehéz munkát végeznek.
      

253. Kiket ment föl az egyház a megtartóztatás alól?
     
     Az egyház a megtartóztatási nap alól fölmenti: 1) akik életüknek 7-ik évét még nem érték el; 2) az összes híveket, valahányszor parancsolt ünnep megtartóztatási napra esik; 3) az egész község lakóit búcsú és országos vásár napján; 4) a gyári és bánya-munkásokat általában, s a vendéglőben étkezőket, amennyiben böjti eledelt nem kaphatnak; ezeknek csak hamvazó szerdán, a nagy hét három utolsó napján s karácsony és pünkösd vigíliáján kell böjtölni; 5) a vonatokon és hajókon étkező utasokat és szolgálattevő személyeket s a betegeket általában, továbbá az alamizsnából élő személyeket s a cselédeket, ha nem kapnak böjti eledelt; ezek csak nagypénteken tartoznak böjtölni.
      

254. Miért böjtölünk?
     
     Azért böjtölünk, hogy testünket megsanyargassuk, bűneinkért eleget tegyünk, s magunkat az engedelmesség és önmegtagadás erényében gyakoroljuk.
     
     Intelem. Tartsd meg lelkiismeretesen a böjtöket, mert a böjtölő ember bűnbocsánatot és egyéb nagy kegyelmeket nyer Istentől
     Példa: Dániel és társai, Jézus a pusztában.

4. §. Az anyaszentegyház negyedik parancsa

"Bűneidet minden esztendőben meggyónjad, és legalább húsvét táján az Oltáriszentséget magadhoz vegyed."

255. Mit parancsol az anyaszentegyház negyedik parancsában?
     
     Az anyaszentegyház negyedik parancsában azt parancsolja, hogy bűneinket minden esztendőben legalább egyszer meggyónjuk, és húsvét táján az Oltáriszentséget magunkhoz vegyük, vagyis megáldozzunk.
      

256. Elég-e évenként csak egyszer gyónni?
     
     Évenként csak egyszer gyónni nem elég, hanem valahányszor nagyobb bűnbe estünk, azonnal meg kell gyónnunk, hogy Istennel mielőbb ismét kibékülhessünk.
      

257. Elég-e évenként csak egyszer áldozni?
     
     Évenként csak egyszer áldozni nem elég, hanem örülnünk kell, ha Jézus krisztussal a szentáldozásban mennél gyakrabban egyesülhetünk.
     
     Intelem. Vésd emlékedbe az Üdvözítő szavait: "Ha nem eszitek az ember Fia testét és nem isszátok az ő vérét, nem leszen élet tibennetek." (Jn 6,54)
     Példa: az első keresztények.

5. §. Az anyaszentegyház ötödik parancsa

"Tiltott napokon menyegzőt ne tarts."

258. Mit tilt az anyaszentegyház ötödik parancsában?
     
     Az anyaszentegyház ötödik parancsában tiltja a lakodalmaskodást és ehhez hasonló zajos mulatságokat, ádvent első vasárnapjától kezdve karácsony napjáig bezáróan és hamvazó szerdától húsvét vasárnapjáig bezáróan.
      

259. Miért nem szabad az ádventi és nagyböjti napokon zajos mulatságokat tartani?
     
     Az ádventi és nagyböjti napokon azért nem szabad zajos mulatságokat tartani, mert e napok nem örvendezésre és mulatozásra, hanem arra valók, hogy bűneink fölött bánkódjunk, és hitünk főtitkait ünnepeljük.
     
     Intelem. Úgy örvendezzél, hogy vigasságod ne legyen az Isten bántása.

IV. fejezet

A bűnök és erények

1. §. A bűn

260. Ki követ el bűnt?
     
     Bűnt az követ el, aki Isten törvényét szándékosan megszegi.
      

261. Hányféleképpen lehet az Isten törvényét megszegni?
     
     Az Isten törvényét eg lehet szegni: 1) gondolattal és kívánsággal, 2) szóval, 3) cselekedettel, 4) kötelességünk elmulasztásával.
      

262. Csak az vétkezik-e, aki maga követi el a bűnt?
     
     Nemcsak az vétkezik, aki maga követi el a bűnt, hanem az is, aki másnak a bűn elkövetésében segítségére van, például: aki másnak a bűnre tanácsot vagy parancsot ad, aki másnak bűnét elhallgatja, másnak bűnét nem bünteti, stb.
      

263. Nagy rossz-e a bűn?
     
     A bűn a legnagyobb rossz a világon, mert a bűnnel Isten haragját és büntetését vonjuk magunkra, azért a bűntől inkább kell írtózni, mint akármi más nyomorúságtól.
      

264. Mi mutatja, hogy a bűn a legnagyobb rossz a világon?
     
     Hogy a bűn a legnagyobb rossz a világon, mutatja: 1) a kevély angyalok és első szüleink büntetése; 2) Krisztus urunk kínjai és halála, melyeket bűneinkért szenvedett; 3) az örök kárhozat.
      

265. Egyenlő-e minden bűn?
     
     Nem minden bűn egyenlő, mert vannak kisebb bűnök, melyek ideig tartó büntetéseket hoznak reánk, és vannak nagyobb bűnök, melyek Isten szava szerint megfosztanak az örök üdvösségtől, és örök kárhozatba döntenek.
      

266. Miért mondjuk a nagy bűnöket halálos bűnöknek?
     
     Azért mondjuk a nagy bűnöket halálos bűnöknek, mert minden nagy bűn megfoszt bennünket Isten malasztjától, mely lelkünket élteti.
      

267. Miért mondjuk a kisebb bűnöket bocsánatos bűnöknek?
     
     Azért mondjuk a kisebb bűnöket bocsánatos bűnöknek, mert ezeket gyónás nélkül is megbocsátja Isten, ha igazán megbánjuk, s elégtételül imádkozunk, böjtölünk, alamizsnát adunk, szóval jót cselekszünk.
      

268. Kell-e a bocsánatos bűnt is kerülni?
     
     A bocsánatos bűnt is kerülni kell: 1) mert a bocsánatos bűnnel is megbántjuk Istent; 2) mert a bocsánatos bűn lassankint halálos bűnre visz bennünket.
      

269. Melyik a hét főbűn?
     
     A hét fő bűn a következő: 1) a kevélység, 2) a fösvénység, 3) a bujaság, 4) az írígység, 5) a torkosság, 6) a harag, 7) a jóra való restség.
      

270. Miért mondjuk ezeket főbűnöknek?
     
     Azért mondjuk ezeket főbűnöknek, mert minden más bűn ezekből származik.
     
     Intelem. Életed, egészséged, kenyered, ruházatod, mindened a jó Isten adománya, vigyázz tehát, hogy a jóságos mennyei Atyát bűnnel meg ne bántsd:

2. §. Az erény

271. Elég-e a jó kereszténynek csupán a bűntől őrizkedni?
     
     A jó kereszténynek nem elég csupán a bűntől őrizkedni, hanem mennél több jót is kell cselekednie, vagyis erényes életre és tökéletességre kell törekednie.
      

272. Melyek Isten előtt a legkedvesebb jó cselekedetek?
     
     Isten előtt a legkedvesebb jó cselekedetek: az imádság, böjt és alamizsnálkodás.
      

273. Mikor kedvesek jó cselekedeteink Isten előtt?
     
     Jó cselekedeteink akkor kedvesek Isten előtt, ha azokat Isten kegyelmében és jó szándékkal végezzük.
      

274. Mikor cselekszünk jó szándékkal?
     
     Jó szándékkal akkor cselekszünk, ha minden munkánkat Isten kedvéért és az ő dicsőségére végezzük.
      

275. Mikor kell magunkban a jó szándékot fölkelteni?
     
     A jó szándékot akkor kell magunkban fölkelteni, mikor munkához kezdünk.
      

276. Mi az erény?
     
     Az erény lelki készség, mellyel az ember mindig a jót akarja és cselekszi.
      

277. Hányféle a keresztény erény?
     
     A keresztény erény kétféle: isteni és erkölcsi erény.
      

278. Melyek az isteni erények?
     
     Az isteni erények: a hit, remény, szeretet, mert ezek egyenesen Istenre vonatkoznak.
      

279. Hogyan kell az isteni erényeket magunkban fölindítani?
     
     Az isteni erényeket így kell magunkban fölindítani:
     Óh édes Istenem, hiszek tebenned, mert örök igazság vagy!
     Óh édes Istenem, remélek tebenned, mert végtelen irgalmasság vagy!
     Óh édes Istenem ,szeretlek téged, mert a legnagyobb jóság vagy!
      

280. Mikor hasznos vagy szükséges az isteni erényeket magunkban fölindítani?
     
     Az isteni erényeket nagyon hasznos magunkban mennél gyakrabban, legalább is minden vasárnap fölindítani, de különösen szükséges kísértés idején, a szentségekhez való járuláskor, életveszélyben és főképpen halálunk óráján.
      

281. Melyek az erkölcsi erények?
     
     Az erkölcsi erények azok, melyek részint magunkra, részint felebarátainkra vonatkoznak, mint például: a tisztaság, mértékletesség, béketűrés, jótékonyság, stb.
      

282. Melyik a négy fő erkölcsi erény?
     
     A négy fő erkölcsi erény: az okosság, igazságosság, mérséklet, lelki erősség.
      

283. Milyen erényekkel kell ellenállnunk a hét főbűnnek?
     
     A hét főbűnnek a következő erényekkel kell ellenállnunk: 1) a kevélységnek alázatossággal, 2) a fösvénységnek adakozással, 3) a bujaságnak tisztasággal, 4) az irigységnek szeretettel, 5) a torkosságnak mértékletességgel,  6) a haragnak béketűréssel, 7) a jóra való restségnek a jóban való buzgólkodással.
     
     Intelem. Iparkodjál bővelkedni az erények gyümölcseiben, mert "minden fa, mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágatik és tűzre vettetik." (Mt 3,10)

3. §. A keresztény tökéletesség

284. Ki a tökéletes keresztény?
     
     Tökéletes keresztény az, aki Istent mindennél, még életénél is jobban szereti, és minden gondolatával, szavával, cselekedetével csak Isten dicsőségét és felebarátainak boldogságát keresi.
      

285. Kötelesség-e minden kereszténynek tökéletességre törekedni?
     
     Tökéletességre törekedni minden kereszténynek kötelessége, mert Krisztus Urunk mindnyájunknak parancsolja, hogy szentek legyünk és tökéletesek, mint mennyei atyánk.
      

286. Mit kell tennünk, hogy a keresztény tökéletességben előrehaladhassunk?
     
     Hogy a keresztény tökéletességben előrehaladhassunk, meg kell tartanunk, amit Krisztus Urunk parancsolt, és amennyire lehet, követnünk kell azt is, amit tanácsolt.
      

287. Mit tanácsolt Krisztus Urunk a keresztény tökéletességre?
     
     Krisztus Urunk a keresztény tökéletességre: 1) a szabad akaratból vállalt szegénységet, 2) az örökös tisztaságot, 3) a tökéletes engedelmességet tanácsolta.
      

288. Hogyan nevezzük röviden e három tanácsot?
     
     E három tanácsot röviden "evangéliumi tanácsok"-nak nevezzük.
      

289. Ki köteles megtartani az evangéliumi tanácsokat?
     
     Az evangéliumi tanácsokat csak az köteles megtartani, aki arra fogadalmat tett, mint a szerzetesek.
     
     Intelem. Azon iparkodjál, hogy minden nap jámborabb és tökéletesebb légy. "Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok is tökéletes", mondja Krisztus Urunk. (Mt 5,48)

HARMADIK RÉSZ

I. fejezet

1. §. A malaszt általában

290. Üdvözülhetünk-e a magunk erejéből?
     
     A magunk erejéből nem üdvözülhetünk, hanem ahhoz Isten malasztja szükséges.
      

291. Mi a malaszt?
     
     A malaszt természetfölötti lelki ajándék, melyet a Szentlélek azért ad nekünk, hogy üdvözülhessünk.
      

292. Megérdemelhetjük-e magunktól az Isten malasztját?
     
     Magunktól az Isten malasztját nem érdemelhetjük meg.
      

293. Kinek érdemei miatt adja nekünk Isten a malasztot?
     
     Isten a malasztot a mi Urunk Jézus Krisztus érdemei miatt adja nekünk, ki érettünk emberré lett, szenvedett és meghalt.
      

294. Szükséges-e a malaszt az üdvösségre?
     
     A malaszt az üdvösségre elkerülhetetlenül szükséges.
      

295. Ad-e Isten mindenkinek elég malasztot?
     
     Isten mindenkinek elég malasztot ad, mert ő azt akarja, hogy mindnyájan üdvözüljünk.
      

296. Hányféle a malaszt?
     
     A malaszt kétféle: segítő és megszentelő malaszt.

2. §. A segítő malaszt

297. Mi a segítő malaszt?
     
     A segítő malaszt Istennek az a természetfölötti lelki ajándéka, mely az embert a jó cselekedetre indítja és segíti.
      

298. Mit munkál bennünk a segítő malaszt?
     
     A segítő malaszt megvilágosítja értelmünket, és akaratunkat a jóra serkenti.
      

299. Szükséges-e a segítő malaszt minden üdvösséges jó cselekedetre?
     
     A segítő malaszt minden üdvösséges jó cselekedetre szükséges, mert segítő malaszt nélkül mi magunktól üdvösséges jót sem gondolni, sem cselekedni nem vagyunk képesek.
      

300. Kényszerít-e bennünket a segítő malaszt a jóra?
     
     A segítő malaszt nem kényszerít bennünket a jóra, hanem arra csak elkészít, serkent és segít, azért mi a jót szabad akarattal cselekedjük.
      

301. Mit kell tennünk, hogy a segítő malaszt üdvösségünkre váljék?
     
     Hogy a segítő malaszt üdvösségünkre váljék, azzal együtt kell munkálkodnunk.
     
     Intelem. Kérj naponkint Istentől segítő malasztot, s munkálkodjál azzal készségesen.
      

3. §. A megszentelő malaszt

302. Mi a megszentelő malaszt?
     
     A megszentelő malaszt Istennek az a természetfölötti lelki ajándéka? mely bűneinket eltörli, lelkünket megszenteli, és így képesekké tesz bennünket a mennyország elnyerésére.
      

303. Mikor adja nekünk Isten először a megszentelő malasztot?
     
     Isten a megszentelő malasztot akkor adja nekünk először, mikor a keresztség szentségét fölvesszük.
      

304. Elveszítheti-e az ember a megszentelő malasztot?
     
     Az ember a megszentelő malasztot egyetlen halálos bűn miatt elveszítheti.
      

305. Mivel szerezheti vissza a bűnös a megszentelő malasztot?
     
     A bűnös a megszentelő malasztot a penitenciatartás szentségével, vagy ha ahhoz nem járulhat, tökéletes bánattal szerezheti vissza.
      

306. Melyek a malaszt eszközei?
     
     A megszentelő malaszt eszközei a szentségek, a segítő malaszt eszközei pedig a szentségeken kívül a szent mise-áldozat, a szentelmények és az imádság.
     
     Intelem. A megszentelő malaszt Isten legdrágább adománya, őrizd tehát gondosan, hogy soha el ne veszítsd.

II. fejezet

1. §. A szentségek

307. Mi a szentség?
     
     A szentség az Isten malasztjának látható jele és eszköze, melyet Krisztus Urunk a mi megszentelésünkre rendelt.
      

308. Mi tartozik minden szentséghez?
     
     Minden szentséghez tartozik: 1) a látható jel, 2) a láthatatlan malaszt, 3) Krisztus Urunk rendelése.
      

309. Minő malasztot szerez nekünk minden szentség?
     
     Minden szentség megszerzi nekünk: 1) a megszentelő malasztot, vagy ha az már meg van bennünk, gyarapítja; 2) azt a különös segítő malasztot, amely végett Krisztus Urunk az illető szentséget rendelte.
      

310. Honnét van a szentségek ereje?
     
     A szentségek ereje Jézus Krisztus rendeléséből és végtelen érdemeiből van.
      

311. Hány szentséget rendelt Krisztus Urunk?
     
     Krisztus Urunk hét szentséget rendelt, melyek a következők: 1) a keresztség, 2) a bérmálás, 3) az Oltáriszentség, 4) a penitenciatartás, 5) az utolsó kenet, 6) az egyházi rend, 7) a házasság.
      

312. Mi különbség van a szentségek között?
     
     A szentségek között az a különbség van: 1) hogy némelyeket holtak, másokat élők szentségének nevezünk; 2) hogy némelyeket csak egyszer szabad fölvennünk, másokat pedig többször is.
      

313. Melyek a holtak szentségei?
     
     A holtak szentségei: a keresztség és a penitenciatartás.
      

314. Miért nevezzük a keresztséget és a penitenciatartást holtak szentségeinek?
     
     A keresztséget és a penitenciatartást azért nevezzük holtak szentségeinek, mert aki ezeket fölveszi, rendszerint még nincs Isten kegyelmében, s ezek a bűnöst, ki lelkében holt, új lelki életre támasztják föl.
      

315. Melyek az élők szentségei?
     
     Az élők szentségei: a bérmálás, Oltáriszentség, utolsó kenet, egyházi rend, házasság.
      

316. Miért mondjuk ezt az öt szentséget élők szentségeinek?
     
     Ezt az öt szentséget azért mondjuk élők szentségeinek, mert ezeket csak akkor szabad fölvennünk, mikor a megszentelő malaszt állapotában vagyunk, vagyis mikor lelkünk él.
      

317. Mely szentségeket szabad csak egyszer fölvenni?
     
     Csak egyszer szabad fölvenni a keresztséget, a bérmálást és az egyházi rendet.
      

318. Miért nem szabad e három szentséget többször fölvenni?
     
     E három szentséget azért nem szabad többször fölvenni, mert ezek a lélekbe eltörülhetetlen jegyet nyomnak, mely örökké megmarad.
      

319. Hogyan kell a szentségeket fölvennünk, hogy üdvösségünkre váljanak?
     
     A szentségeket, hogy üdvösségünkre váljanak, kellő készülettel, vagyis méltóképpen kell fölvennünk.
      

320. Milyen bűnt követ el az, aki valamely szentséghez méltatlanul járul?
     
     Aki valamely szentséghez méltatlanul járul, az igen nagy bűnt, szentségtörést követ el.
     
     Intelem. Életünknek minden körülményei közt járulj az arra rendelt szentséghez, hogy megnyerd azokat a mulasztásokat, melyekre szükséged van.

2. §. A keresztség

321. Mi a keresztség?
     
     A keresztség az első és legszükségesebb szentség, melyben az ember a víz és Isten igéje által minden bűntől megtisztul, minden büntetéstől megszabadul, Krisztusban újra születik, és az anyaszentegyház tagjává lesz.
      

322. Miért első szentség a keresztség?
     
     A keresztség azért első szentség, mert az előtt más szentséget érvényesen föl nem vehetünk.
      

323. Miért legszükségesebb szentség a keresztség?
     
     A keresztség azért legszükségesebb szentség, mert keresztség nélkül senki sem üdvözülhet.
      

324. Mit eszközöl lelkünkben a keresztség?
     
     A keresztség: 1) eltörli az áteredő és minden egyéb bűnt és azok minden büntetését; 2) belénk önti a keresztény élethez szükséges malasztokat és isteni erényeket; 3) eltörülhetetlen jeggyel Krisztus egyházának tagjaivá avat bennünket.
      

325. Miképpen kell keresztelni?
     
     A keresztelendőnek fejére háromszor kereszt alakban vizet kell önteni, és Krisztus Urunknak eme szavait kell mondani: "N. én téged megkeresztellek az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében." Ez a vízkeresztség.
      

326. Mi pótolhatja a vízkeresztséget?
     
     A vízkeresztséget pótolhatja: 1) a vágykeresztség, midőn valaki buzgón óhajt megkeresztelkedni, de nincs alkalma; 2) a vérkeresztség, mikor valaki megkereszteltetése előtt Krisztusért vértanúságot szenved.
      

327. Ki keresztelhet érvényesen?
     
     Rendszerint csak a püspökök, fölszentelt papok és fölhatalmazott diakónusok keresztelhetnek, de szükség esetében minden ember érvényesen keresztelhet, csak igaz szándékkal, Krisztus rendelete szerint kereszteljen.
      

328. Mit fogadunk a keresztségben?
     
     A keresztségben azt fogadjuk, hogy a katholikus hit igazságait hinni, a bűnt kerülni, és Isten előtt kedves életet fogunk élni.
      

329. Szabad-e keresztségi fogadásunkról megfeledkeznünk?
     
     Keresztségi fogadásunkról megfeledkeznünk sohasem szabad, sőt azt mennél gyakrabban meg kell magunkban újítanunk.
      

330. Kik teszik le a gyermek nevében a keresztségi fogadást?
     
     A keresztségi fogadást a gyermek nevében a keresztszülők teszik le, kik keresztgyermeküknek lelki rokonaivá lesznek.
      

331. Mi a keresztszülők kötelessége?
     
     A keresztszülők kötelessége az, hogy keresztgyermeküknek keresztény neveléséről gondoskodjanak, ha azt a gyermek szülei meg nem tehetnék vagy elhanyagolnák.
      

332. Kik lehetnek keresztszülők?
     
     Keresztszülők csakis feddhetetlen életű katholikus keresztények lehetnek.
     
     Intelem. Újítsd meg gyakran keresztségi fogadásodat, és kövesd védőszented példáját, akinek nevét viseled.

3. §. A bérmálás

333. Mi a bérmálás?
     
     A bérmálás az a szentség, melyben a megkeresztelt ember a Szentlélek malaszját nyeri, hogy hitét állhatatosan vallja, és aszerint éljen.
      

334. Honnét származik, és mit jelent ez a szó "bérmálás"?
     
     Ez a szó "bérmálás" a latin nyelvből származik, és annyit jelent, mint megerősítés.
      

335. Miért nevezzük a bérmálást "megerősítésnek?"
     
     A bérmálást azért nevezzük megerősítésnek, mert abban a Szentlélek erőt és bátorságot ad nekünk arra, hogy hitünket akkor is megvalljuk, mikor amiatt szenvednünk kell.
      

336. Kiknek van hatalmuk a bérmálást kiszolgáltatni?
     
     A bérmálást kiszolgáltatni rendszerint csak a fölszentelt püspököknek van hatalmuk, áldozópapoknak csak a pápa különös engedelméből.
      

337. Miképpen adja föl a püspök a bérmálás szentségét?
     
     A püspök a bérmálandó homlokát szent krizmával kereszt alakban megkeni, és eközben a következő igéket mondja: "N. én téged megjelöllek a kereszt jelével, és megerősítlek az üdvösség krizmájával  az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében." Azután a megbérmáltat gyengéden arcul üti, és azt mondja: "Béke veled."
      

338. Mi a krizma?
     
     A krizma balzsammal vegyített olaj, melyet a püspök nagycsütörtökön szentel meg.
      

339. Szükséges-e a bérmálás az üdvösségre?
     
     A bérmálás az üdvösségre elkerülhetetlenül ugyan nem szükséges, de ama hathatós kegyelem miatt, mely abban nyerhető, minden keresztény köteles bérmálást fölvenni, hacsak alkalma van.
      

340. Mit kell tenni a bérmálás előtt?
     
     A bérmálás előtt meg kell tanulnunk a hit igazságait, ájtatosan meg kell gyónnunk és áldoznunk, és keresztségi fogadásunkat meg kell újítanunk.
      

341. Miképpen viselkedjünk a bérmálás fölvétele alatt?
     
     A bérmálás fölvétele alatt hívjuk buzgón segítségül a Szentlelket, és ígérjük meg újra Istennek, hogy igazi keresztény módon akarunk élni és meghalni.
      

342. Hogyan viseljük magunkat a bérmálás után?
     
     A bérmálás után adjunk hálát Istennek a vett kegyelmekért, és ne távozzunk helyünkről addig, míg a püspök meg nem áldott; az életben pedig keresztény kötelességeinket minden körülmények között híven és félelem nélkül igyekezzünk teljesíteni.
      

343. Kik lehetnek bérmaszülők?
     
     Bérmaszülők csakis már megbérmált katholikus keresztények lehetnek.
      

344. Mi a bérmaszülők kötelessége?
     
     A bérmaszülők kötelessége az, hogy a bérmálandókat a bérmáláshoz vezessék, őket imádságra és istenes életre oktassák, és lelki ügyeikben szóval és tettel segítsék.
     
     Intelem. Légy Jézus tanításának bátor hitvallója, s védelmezd azt a hitetlenek ellen.

4. §. Az Oltáriszentség

345. Mi az Oltáriszentség?
     
     Az Oltáriszentség a legméltóságosabb szentség, a kenyér és bor színében Jézus Krisztus valóságos teste és vére.
      

346. Mikor rendelte Jézus az Oltáriszentséget?
     
     Jézus az Oltáriszentséget kínszenvedése előtt való este rendelte, mikor tanítványaival az utolsó vacsorát ette. (Nagycsütörtök.)
      

347. Miképpen rendelte Jézus az Oltáriszentséget?
     
     Jézus az utolsó vacsorán kezébe vevé a kenyeret, megáldá, megtöré, tanítványainak adá és mondá: "Vegyétek és egyétek ez az én testem:"
     Azután pedig a kehelyben lévő bort is megáldá, tanítványainak nyújtá és mondá: "Igyatok ebből mindnyéjan, mert ez az én vérem. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre." (Mt 26,26 Lk 22,19)
      

348. Mi történt e szavakra: "Ez az én testem"?
     
     E szavakra: "Ez az én testem", a kenyér láthatatlan módon Jézus Krisztus valóságos testévé változott.
      

349. Mi történt e szavakra: "Ez az én vérem"?
     
     E szavakra: "Ez az én vérem", a kehelyben levő bor láthatatlan módon Jézus Krisztus valóságos vérévé változott.
      

350. Mire hatalmazta föl Jézus az apostolokat e szavakkal: "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre."?
     
     E szavakkal: "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre", arra hatalmazta föl Jézus az apostolokat, hogy a kenyeret és bort szintén átváltoztassák az ő testévé és vérévé, és abban mind maguk részesüljenek, mind a híveket részesítsék.
      

351. Kikre szállott át az apostolokról az a hatalom, hogy a kenyeret és bort átváltoztassák?
     
     Az a hatalom, hogy a kenyeret és bort átváltoztassák, az apostolokról utódaikra, a püspökökre és fölszentelt papokra szállott át.
      

352. Hol változik át a kenyér és bor Krisztus testévé és vérévé?
     
     A kenyér és bor a szent misében változik át Krisztus testévé és vérévé, mikor a püspökök és a fölszentelt papok az áldozatul fölajánlott kenyér és bor fölött Krisztus Urunknak eme szavait mondják: "Ez az én testem", "Ez az én vérem."
      

353. Mi végett rendelte Krisztus Urunk az Oltáriszentséget?
     
     Krisztus Urunk az Oltáriszentséget avégett rendelte: 1) hogy közöttünk, állandóan jelen legyen, és mi őt mennél gyakrabban meglátogathassuk; 2) hogy magát a szent misében érettünk naponkint föláldozza; 3) hogy minket a szent áldozásban szent testével és vérével tápláljon.
     
     Intelem. Adj hálát gyakran az Úr Jézusnak, hogy üdvösségünkre az Oltáriszentséget szerezte; imádd őt alázattal e felséges szentségben, ajánld föl magadat mennyei Atyádnak vele együtt a szent misében, és vedd őt magadhoz mennél gyakrabban a szent áldozásban.

a) Jézus Krisztus jelenléte az Oltáriszentségben

354. Mi van jelen a kenyér és bor helyett az oltáron az átváltozás után?
     
     A kenyér és bor helyett az átváltozás után az oltáron Krisztus Urunknak valóságos teste és vére, a kenyérnek és bornak pedig csak színe van jelen.
      

355. A kenyér színében Krisztus Urunknak csak teste van jelen?
     
     A kenyér színében Krisztus Urunknak nemcsak teste, hanem vére is jelen van az Oltáriszentségben.
      

356. A bor színében Krisztus Urunknak csak vére van jelen?
     
     A bor színében Krisztus Urunknak nemcsak vére, hanem teste is jelen van az Oltáriszentségben.
      

357. Miért van jelen bármelyik színben Jézus Krisztusnak teste is vére is?
     
     Azért van jelen bármelyik színben Jézus Krisztusnak teste is vére is, mert az Oltáriszentség az élő Jézus Krisztust, az Isten-embert foglalja magában, és így teste vérétől el nem válhatik.
      

358. Ha a pap széttöri a szent ostyát, széttöri-e akkor Krisztus testét?
     
     Ha a pap széttöri a szent ostyát, nem töri szét Krisztus testét, hanem ennek csak külső alakját, mert Krisztus Urunk teste a szent ostya minden részecskéjében egészen jelen van.
      

359. Mikor láthatjuk az Oltáriszentséget?
     
     Az Oltáriszentséget láthatjuk a szent misében az átváltozás után, az úrfölmutatás alatt, továbbá áldoztatáskor és szentségkitétel alkalmával a szentségtartóban.
      

360. Mi mutatja azt, hogy a templomban hol van az Oltáriszentség?
     
     Hogy a templomban hol van az Oltáriszentség, az oltárszekrény előtt égő öröklámpa mutatja.
      

361. Mit kell tennünk az Oltáriszentség előtt?
     
     Az Oltáriszentség előtt mindenkor térdre kell borulnunk, és a benne jelenlévő Jézus Krisztust mély tisztelettel és alázattal imádnunk.

b) A szent  mise-áldozat

362. Mi a szent mise?
     
     A szent mise az újszövetség áldozatja, melyben a mi Urunk Jézus Krisztus a kenyér és a bor színében magát mennyei Atyjának bemutatja.
      

363. Miért áldozat a szent mise?
     
     A szent mise azért áldozat, mert Jézus a szent misében is föláldozza magát érettünk, mint egykor a keresztfán föláldozta.
      

364. Azonos-e a szent mise-áldozat a keresztfán bemutatott áldozattal?
     
     A szent mise-áldozat azonos a keresztfán bemutatott áldozattal, mert mind a kettőben Jézus Krisztus áldozza föl magát, csak a föláldozás módja különböző, mert a kereszt-áldozat vérontással ment végbe, a szent mise-áldozat pedig vérontás nélkül történik.
      

365. Mikor szerezte Jézus a szent mise-áldozatot?
     
     Jézus a szent mise-áldozatot az utolsó vacsorán szerezte, mikor a kenyér és bor átváltoztatása után eme szavakat mondá: "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre." (Lk 22,19)
      

366. Melyek a szent mise főrészei?
     
     A szent mise főrészei ezek: 1) az evangélium
                                               2) a fölajánlás
                                               3) az átváltozás és úrfölmutatás
                                               4) az áldozás.

367. Melyik a szent mise főrészei közt a leglényegesebb?
     
     A szent mise főrészei közt a leglényegesebb az átváltozás.
      

368. Milyen lelki hasznot hoz a szent mise?
     
     A szent mise az élőknek megszerzi Isten segítő malasztját, a megholt hívek lelkeit pedig a tisztító helyről a mennyországba segíti.
      

c) A szent áldozás

369. Mit teszünk, mikor áldozunk?
     
     Mikor áldozunk, Jézus Krisztus valóságos szent testével és vérével tápláljuk lelkünket.
      

370. Mit nyerünk a szent áldozásban?
     
     A szent áldozásban: 1) legbensőbben egyesülünk Jézus Krisztussal; 2) gyarapodik bennünk a megszentelő malaszt; 3) rosszra való hajlamaink meggyengülnek, és a jóban megerősödünk.
      

371. Mikor nyerjük meg a szent áldozás kegyelmeit?
     
     A szent áldozás kegyelmeit csak akkor nyerhetjük meg, ha méltóképpen, vagyis halálos bűntől tiszta lélekkel áldozunk.
      

372. Milyen bűnt követ el az, aki halálos bűnben áldozik?
     
     Aki halálos bűnben, vagyis méltatlanul áldozik, az éppen úgy, mint az áruló Júdás, szentségtörést követ el.
      

373. Melyek a méltatlan áldozás következményei?
     
     A méltatlan áldozás következményei: a bűnben való megátalkodás, különféle földi bűntetések, végül az örök kárhozat.
      

374. Mit tegyen a bűnös, ha áldozni akar?
     
     A bűnös, ha áldozni akar, előbb tisztuljon meg a bűntől a penitenciatartás szentségében.
      

375. Hogyan készülünk a szent áldozáshoz lelkünkre nézve?
     
     A szent áldozáshoz lelkünkre nézve úgy készülünk, hogy szívünket igazi ájtatosságra gerjesztjük, vagyis: 1) élő hittel hisszük, hogy Krisztus az Oltáriszentségben jelen van, és őt imádjuk; 2) töredelmesen bánjuk bűneinket; 3) fölindítjuk magunkban a hit, remény és szeretet erényeit; 4) epedve óhajtunk Jézus Krisztussal egyesülni.
      

376. Hogyan készülünk a szent áldozáshoz testünkre nézve?
     
     A szent áldozáshoz testünkre nézve úgy készülünk: 1) hogyha nem vagyunk veszedelmes betegségben, éhgyomorral megyünk áldozni, vagyis éjféltől fogva se nem eszünk, se nem iszunk; 2) ünnepiesen felöltözünk, s magunkat tisztességesen és alázatosan viseljük.
      

377. Mit kell tennünk, midőn a pap a szent ostyát fölmutatja?
     
     Midőn a pap a szent ostyát fölmutatja, alázatosan térdeljünk le, mellünket bűnbánóan verjük, és a pappal együtt háromszor mondjuk: "Uram, nem vagyok méltó, hogy bejőjj hajlékomba, hanem csak szóval mondjad, és meggyógyul az én lelkem."
      

378. Miképpen kell a szent ostyát magunkhoz vennünk?
     
     A szent ostyát a következőképpen kell magunkhoz vennünk: 1) állunk alá fehér kendőt vagy imádságos könyvet kell tartanunk; 2) fejünket fölemelnünk, és a szent ostyát tisztelettel magunkhoz vennünk.
      

379. Mit cselekedjünk a szent áldozás után?
     
     A szent áldozás után előbbi helyünkre visszatérve: 1) adjunk hálát Krisztusnak, hogy hozzánk jönni kegyeskedett; 2) kérjük őt, hogy szent malasztjával állandóan bennünk maradjon.
      

380. Hogyan töltsük a szent áldozás napját?
     
     A szent áldozás napját szentül és istenes dolgokkal töltsük.

5. §. A penitenciatartás

381. Mi a penitenciatartás?
     
     A penitenciatartás az a szentség, melyben a bűnös ember a keresztség után elkövetett bűnei bocsánatát a pap föloldozása által megnyeri.
      

382. Mikor rendelte Krisztus Urunk a penitenciatartást?
     
     Krisztus urunk a penitenciatartást akkor rendelte, mikor mennybemenetele előtt az apostoloknak és azok utódainak hatalmat adott arra, hogy a bűnöket megbocsássák vagy megtartsák.
      

383. Miképpen adta Krisztus Urunk a bűnbocsátás hatalmát az apostoloknak?
     
     Krisztus Urunk előre bocsátá e szavakat: "Amint engem küldött az Atya, én is küldlek titeket," azután rájuk lehelt és mondá: "Vegyétek a Szentlelket. Akiknek megbocsátjátok bűneiket, megbocsáttatnak nekik, és akiknek megtartjátok, meg vannak tartva." (Jn 20, 21-23)
      

384. Megadja-e a pap mindenkinek a föloldozást?
     
     A pap csak a méltóknak, vagyis bűnbánó és javulni kész bűnösöknek adja meg a föloldozást, a méltatlanoknak pedig megtagadja vagy elhalasztja.
      

385. Mit nyerünk még a bűnbocsánaton kívül a penitenciatartás szentségében?
     
     A penitenciatartás szentségében a bűnbocsánaton kívül megnyerjük még: 1) az örök büntetésnek és az ideigtartó büntetések egy részének elengedését; 2) a megszentelő malasztot vagy annak gyarapodását; 3) segítő malasztot, hogy a jóban állhatatosan megmaradhassunk.
      

386. Megbocsátható-e minden bűn a penitenciatartás szentségében?
     
     A penitenciatartás szentségében minden bűn megbocsátható, melyet az ember a keresztség után elkövetett.
      

387. Szükséges-e a penitenciatartás szentsége az üdvösségre?
     
     A penitenciatartás szentsége mindazoknak szükséges az üdvösségre, kik a keresztség után halálos bűnbe estek.
      

388. Hány része van a penitenciatartás szentségének?
     
     A penitenciatartás szentségének öt része van: 1) a lelkiismeret megvizsgálása, 2) a bánat, 3) az erős fogadás, 4) a gyónás, 5) az elégtétel.
     
     Intelem. Ha bűnbe estél, járulj mielőbb a penitenciatartás szentségéhez, melyben mennyei Atyád újra visszafogad kegyelmébe.
      

a) A lelkiismeret megvizsgálása

389. Mit jelent lelkiismeretünket megvizsgálni?
     
     Lelkiismeretünket megvizsgálni annyit jelent, mint bűneinkről komolyan gondolkozni, és kérdezni magunktól, hogy mit vétkeztünk.
      

390. Mit cselekedjünk, hogy helyesen vizsgálhassuk meg lelkiismeretünket?
     
     Hogy helyesen vizsgálhassuk meg lelkiismeretünket, imádkozzunk a Szentlélek Istenhez, hogy juttassa eszünkbe bűneinket.
      

391. Hogyan vizsgáljuk meg lelkiismeretünket?
     
     Lelkiismeretünket úgy vizsgáljuk meg, ha meggondoljuk: 1) mikor és hogyan végeztük utolsó gyónásunkat; 2) mit vétettünk Isten és az anyaszentegyház parancsai ellen gondolattal, kívánsággal, szóval, cselekedettel.

b) A bánat

392. Mi a bánat?
     
     A bánat belső, szívbeli szomorkodás elkövetett bűneink miatt és azok megutálása.
      

393. Milyennek kell lenni a bánatnak?
     
     Bánatunknak: 1) belsőnek, 2) természetfölöttinek, 3) mindenekfölöttinek, 4) általánosnak kell lenni.
      

394. Mikor lesz bánatunk belső?
     
     Bánatunk akkor lesz belső, ha nemcsak szóval, hanem szívünkből is fájlaljuk, hogy bűneinket elkövettük.
      

395. Mikor lesz bánatunk természetfölötti?
     
     Bánatunk akkor lesz természetfölötti, ha bűneinket azért bánjuk, mert azokkal a végtelen jóságú Istent megbántottuk, és büntetését megérdemeltük:
      

396. Hányféle a természetfölötti bánat?
     
     A természetfölötti bánat kétféle: tökéletlen és tökéletes
      

397. Mikor tökéletlen a bánat?
     
     A bánat akkor tökéletlen, ha bűneinket az Istentől való félelemből, vagyis azért bánjuk, mert bűneink miatt a mennyországot elvesztettük, és a poklot megérdemeltük.
      

398. Mikor tökéletes a bánat?
     
     A bánat akkor tökéletes, ha bűneinket az Isten iránt való szeretetből, vagyis azért bánjuk, mert azokkal a végtelenül tökéletes Istent megbántottuk.
      

399. Milyen bánat szükséges bűneink megbocsátására?
     
     Bűneink megbocsátására a penitenciatartásban a tökéletlen bánat is elegendő ugyan, de mégis azon kell lennünk, hogy bűneinket mennél tökéletesebben bánjuk.
      

400. Mikor lesz bánatunk mindenekfölötti?
     
     Bánatunk akkor lesz mindenekfölötti, ha inkább bánjuk, hogy Istent megbántottuk, mintha e világon mindent elvesztettünk volna.
      

401. Mikor lesz bánatunk általános?
     
     Bánatunk akkor lesz általános, ha minden bűnünket megbánjuk.
      

402. Mikor kell a bánatot magunkban fölindítani?
     
     A bánatot a lelkiismeret megvizsgálása után, a gyónás előtt vagy legalább a föloldozás előtt kell magunkban fölindítani.

c) Az erős fogadás

403. Mi az erős fogadás?
     
     Az erős fogadás az a komoly akaratunk és elhatározásunk, hogy életünket megjobbítjuk, és többé nem vétkezünk.
      

404. Milyennek kell lenni erős fogadásunknak?
     
     Erős fogadásunknak éppen olyannak kell lenni mint bánatunknak, azaz: 1) belsőnek, 2) természetfölöttinek, 3) mindenekfölöttinek, 4) általánosnak, 5) állandónak.
      

405. Mikor lesz erős fogadásunk állandó?
     
     Erős fogadásunk akkor lesz állandó, ha javulásunkat nem egy időre, hanem egész életünkre fogadjuk:
      

406. Mit ígérjünk meg, hogy erős fogadásunk jó legyen?
     
     Hogy erős fogadásunk jó legyen, ígérjük meg: 1) hogy a bűnt és a bűnre vivő közeli alkalmakat elkerüljük; 2) a javulásunkra való eszközöket fölhasználjuk; 3) a bűneinkkel okozott károkat megtérítjük.
      

d) A gyónás

408. Mit teszünk, mikor gyónunk?
     
     Mikor gyónunk, elkövetett bűneinket a lelkiatyának töredelmesen megvalljuk, hogy ő azoktól föloldozzon.
      

409. Miért szükséges bűneinket a lelkiatyának bevallani?
     
     Azért szükséges bűneinket a lelkiatyának bevallani, mert különben nem tudná megítélni, méltók vagyunk-e a föloldozásra.
      

410. Mi pótolhatja a gyónást?
     
     A gyónást szükség esetén a tökéletes természetfölötti bánat pótolhatja, de mindig azzal a föltétellel, hogy mihelyt lehetséges, meg is gyónunk.
      

411. Milyennek kell lenni a gyónásnak?
     
     A gyónásnak: 1) teljesnek, 2) őszintének, 3) értelmesnek kell lenni.
      

412. Mikor teljes gyónásunk?
     
     Gyónásunk akkor teljes, ha mindazokat a bűneinket meggyónjuk, melyekre emlékezünk, és a nagyobb bűnöknek számát és körülményeit is megmondjuk.
      

413. Mit tegyünk, ha bizonyosan nem tudjuk, hogy hányszor követtünk el valamely vétket?
     
     Ha bizonyosan nem tudjuk, hogy hányszor követtünk el valamely vétket, akkor amint legjobban tudjuk, úgy mondjuk meg számát, például: ezt a bűnt körülbelül ennyiszer követtem el.
      

414. A bűnnek mely körülményeit kell meggyónnunk?
     
     A bűnnek ama körülményeit kell meggyónnunk, melyek a bűnt súlyosabbá teszik, vagy a bűn nemét megváltoztatják.
      

415. Mit tegyünk, ha a gyónásban valamely nagyobb bűnt feledékenységből meg nem mondtunk?
     
     Ha a gyónásban valamely halálos bűnt feledékenységből meg nem mondtunk, a gyónásunk érvényes lesz; de kötelesek vagyunk a később eszünkbe jutott bűnt a legközelebbi gyónásunkban megmondani.
      

416. Mit követ el az, aki a gyónásban valamely halálos bűnt szándékosan elhallgat?
     
     Aki a gyónásban valamely bűnt szándékosan elhallgat, az szentségtörést követ el, minek kövezkeztében gyónása érvénytelen, s ezért áldoznia nem szabad; az ilyennek legközelebbi gyónásában nemcsak az elhallgatott bűnt, hanem azt is meg kell mondania, hányszor hallgatta el azt a bűnt.
      

417. Mikor őszinte gyónásunk?
     
     Gyónásunk akkor őszinte, ha úgy valljuk meg bűneinket, amint azokat elkövettük, és amint magunkat Isten előtt bűnösöknek tartjuk.
      

418. Miért kell őszintén gyónnunk?
     
     Azért kell őszintén gyónnunk, mert jobb bűneinket a lelkiatyának bevallani, ki azokat titokban tartja, mint azok miatt nyugtalanul élni, boldogtalanul meghalni, és az utolsó ítélet napján az egész világ előtt pirulni.
      

419. Mikor értelmes gyónásunk?
     
     Gyónásunk akkor értelmes, ha olyan világosan mondunk el mindent, hogy lelkiatyánk bennünket jól megérthessen.
      

420. Mi az egyetemes gyónás?
     
     Az egyetemes gyónás az, melyben minden előbbi vagy legalább több gyónásunkat ismételjük.
      

421. Kinek szükséges egyetemes gyónást végezni?
     
     Egyetemes gyónást végezni annak szükséges, akinek egy vagy több előbbi gyónása érvénytelen volt.
      

422. Mikor tanácsos egyetemes gyónást végezni?
     
     Egyetemes gyónást akkor tanácsos végezni, ha életünknek valamely fontos eseményére készülünk, pl. első szent áldozás, bérmálás, pályaválasztás, házasság előtt, missió és jubileum idején, de kivált halálunk óráján.
      

423. Miképpen kell gyónni?
     
     A gyóntató atya előtt le kell térdelni, magunkra keresztet vetni, és ezt mondani:
     Kérem a lelkiatyát, adjon reám szent áldást, hogy minden bűnömet igazán meggyónhassam. Gyónom a mindenható Istennek és lelkiatyámnak, hogy utolsó gyónásomtól (kiskoromtól) fogva, melyet ... végeztem, ezekkel a vétkekkel bántottam meg az én jó Istenemet...
     
     (Itt elszámláljuk vétkeinket, azután mondjuk:)
     
     Szánom és bánom teljes szívemből minden bűneimet, hogy azokkal az én jó Istenemet megbántottam. Fogadom életem jobbulását, kérek üdvösséges penitenciát és föloldozást.
      

424. Mit kell tennünk bűneink elszámlálása után?
     
     Bűneink elszámlálása után figyelnünk kell a lelkiatya intéseire, és arra, hogy mit ad föl penitenciául.
      

425. Mikor szabad a gyóntatószéktől eltávoznunk?
     
     A gyóntatószéktől csak akkor szabad eltávoznunk, ha lelkiatyánk a föloldozást megadta, vagyis mikor keresztet vetett ránk; ekkor visszamegyünk előbbi helyünkre, és elvégezzük a föladott imádságot.
      

e) Az elégtétel

426. Miképpen teszünk eleget bűneinkért?
     
     Bűneinkért úgy teszünk eleget, ha a penitenciát, melyet a lelkiatya föladott, pontosan elvégezzük, és ha valakinek becsületében vagy jószágában kárt tettünk, azt megtérítjük:
      

427. Érvényes-e a gyónás elégtétel nélkül?
     
     A gyónás elégtétel nélkül csak abban az esetben érvényes, ha akkor, mikor gyóntunk, igaz akaratunk volt eleget tenni; de aki az elégtételt szándékosan elmulasztja, nagyot vét, és sok malaszttól fosztja meg magát.
      

428. Elég-e csak azt a penitenciát elvégeznünk, melyet a lelkiatya föladott?
     
     Nem elég csak azt a penitenciát elvégeznünk, melyet a lelkiatya föladott, hanem ezen fölül szükséges, hogy imádságainkat, jó cselekedeteinket és szenvedéseinket magunktól is fölajánljuk Istennek elégtételül.

6. §. A búcsu

429. Mi a búcsu?
     
     A búcsu gyónáson kívül való elengedése az ideigtartó büntetéseknek, melyeket bűneink megbocsátása után vagy földi életünkben vagy a tisztítóhelyen kellene elszenvednünk.
      

430. Mik pótolják a búcsuk által elengedett büntetéseket?
     
     A búcsuk által elengedett büntetéseket Jézus Krisztusnak végtelen értékű, s a boldogságos Szűz Máriának és a többi szenteknek túláradó elégtételei és érdemei pótolják.
      

431. Kitől kapta az anyaszentegyház a hatalmat a búcsuk engedésére?
     
     Az anyaszentegyház búcsuk engedésére Jézus Krisztustól kapta a hatalmat, ki a földön nemcsak a bűnöket bocsátotta meg, hanem az ideigtartó büntetéseket is elengedte, s aki apostolainak ezeket mondta: "Amiket megkötöztök a földön, meg lesznek kötve a mennyben is, és amiket feloldoztok a földön, fel lesznek oldozva mennyben is." (Mt 18,18)
      

432. Hányféle a búcsu?
     
     A búcsu kétféle: teljes és részleges.
      

433. Mi a teljes búcsu?
     
     A teljes búcsu az a búcsu, melyben az anyaszentegyház az ideigtartó büntetéseket mind elengedi.
      

434. Mi a részleges búcsu?
     
     A részleges búcsu az a búcsu, melyben az anyaszentegyház az ideigtartó büntetéseknek csak egy részét engedi el; ilyen a 40, 100, 300 napi, 7 évi stb. búcsu.
      

435. Mi az a 40, 100, vagy 300 napi, 1 vagy 7 évi részleges búcsu?
     
     A 40, 100 vagy 300 napi, 1 vagy 7 évi részleges búcsu az, melyben az anyaszentegyház az ideigtartó büntetésekből annyit enged el, amennyit 40, 100 vagy 300 napi, 1 vagy 7 évi vezekléssel megválthattunk volna a földön.
      

436. Mit tegyünk ha búcsuban akarunk részesülni?
     
     Ha búcsuban akarunk részesülni: 1) ájtatosan gyónjubk és áldozzunk meg; 2) híven teljesítsük mindazt, amit az anyaszentegyház a búcsu elnyerésére rendelt. (Például: imádság a pápa szándékára, templomlátogatás, alamizsnálkodás, stb.)
      

437. Nyerhetünk-e a holtak számára is búcsut?
     
     A tisztító helyen szenvedő holtak számára is nyerhetünk búcsut, ha helyettük a búcsuk föltételeit mi teljesítjük.
     
     Intelem. Iparkodjál mennél több búcsuban részesülni, s ajánld föl szívesen azok érdemét a tisztító helyen szenvedők javára.
      

7. §. Az utolsó kenet

438. Mi az utolsó kenet?
     
     Az utolsó kenet az a szentség, melyben a beteg a szentelt olajjal való megkenés és a pap imádsága által az állapotához szükséges malasztokat Istentől megnyeri.
      

439. Hogyan szolgáltatja ki a pap az utolsó kenet szentségét?
     
     A pap a betegek olajával megkeni a beteg érzékeit, és közben ezt mondja: "E szent kenet és az ő irgalmassága által bocsássa meg neked az Úr, amit látás, hallás, stb. által vétkeztél. Amen."
      

440. Mit használ az utolsó kenet a beteg lelkének?
     
     Az utolsó kenet: 1) eltörli a bocsánatos bűnöket, sőt még azokat a halálos bűnöket is, amelyeket a beteg megbánt, de meg nem gyónhatott; 2) gyarapítja a megszentelő malasztot; 3) a kísértések és a halál félelme ellen a beteget megerősíti.
      

441. Mit használ az utolsó kenet a beteg testének?
     
     Az utolsó kenet enyhíti a beteg testi fájdalmait, és egészségét is visszaszerzi, ha ez neki üdvösségére szolgál.
      

442. Ki köteles fölvenni az utolsó kenet szentségét?
     
     Az utolsó kenet szentségét minden katholikus keresztény köteles fölvenni, ki már eszével él, és súlyos betegségben van, de egy betegségben csak egyszer.
      

443. Mikor vegye föl a beteg az utolsó kenet szentségét?
     
     A beteg az utolsó kenet szentségét akkor vegye föl, mikor még eszméleténél van.
      

444. Mit tegyen a beteg az utolsó kenet szentségének fölvétele előtt?
     
     A beteg az utolsó kenet szentségének fölvétele előtt gyónjon meg, vagy ha ezt nem teheti, legalább indítsa föl magában a tökéletes természetfölötti bánatot, és nyugodjék meg az Isten akaratán.
     
     Intelem. Ha súlyos betegséggel látogat meg Isten, ne halaszd az utolsó kenet fölvételét a végső percre, hanem idejekorán iparkodjál elkészülni utolsó utadra.

8. §. Az egyházi rend

445. Mi az egyházi rend?
     
     Az egyházi rend az a szentség, melyben azok, akik papokká lesznek, a lelki hivatalukra szükséges hatalmat és malasztot Istentől megnyerik.
      

446. Mire nyer a fölszentelt pap hatalmat az egyházi rend szentségében?
     
     A fölszentelt pap az egyházi rend szentségében hatalmat nyer: 1) a szent mise bemutatására, 2) a szentségek és szentelmények kiszolgáltatására, 3) az Isten igéjének hirdetésére, 4) a hívek lelki vezetésére.
      

447. Kinek adta Krisztus Urunk legelőször a lelki hatalmat?
     
     Krisztus Urunk a lelki hatalmat legelőször az apostoloknak adta.
      

448. Kikre szállott át az apostolokról a lelki hatalom?
     
     A lelki hatalom az apostolokról a püspökökre és azokra a papokra szállott át, kiket a püspökök fölszentelnek.
      

449. Kik adhatják föl az egyházi rend szentségét?
     
     Az egyházi rend szentségét csakis a püspökök adhatják föl.
      

450. Kinek nevében gyakorolják a papok lelki hatalmukat?
     
     A papok Krisztus Urunk nevében gyakorolják lelki hatalmukat, ezért őket mint Krisztus helyetteseit tisztelni, és nekik engedelmeskedni tartozunk.
     
     Intelem. Imádkozzál gyakran lelkiatyádért, ki örök üdvösségedet gondozza, s gyarlóságai miatt meg ne vesd szent hivatalát.
      

9. §. A házasság

451. Mi a házasság?
     
     A házasság az a szentség, melyben a keresztény jegyesek sírig tartó életszövetségre lépnek, és Isten malasztját nyerik arra, hogy a házas élet kötelességeit életük fogytáig hűségesen teljesíthessék.
      

452. Kik léphetnek egymással házasságra?
     
     Csak azok léphetnek egymással házasságra, akiknek házasságát sem bontó sem tiltó akadályok nem gátolják.
      

453. Melyek a bontó házassági akadályok?
     
     A bontó házassági akadályok azok, melyek miatt a házasságot érvényesen nem lehet megkötni; ilyenek például: vérrokonság, sógorság, ha az egyik fél nem keresztény, hanem zsidó vagy pogány, stb.
      

454. Melyek a tiltó házassági akadályok?
     
     A tiltó házassági akadályok azok, melyek a házasságot nem teszik ugyan érvénytelenné, de a házasságra lépést gátolják; ilyenek például: némely fogadalmak s a vegyes vallás, vagyis ha az egyik fél protestáns keresztény, stb.
      

455. Mit gondoljanak meg a jegyesek a házasság megkötése előtt?
     
     A jegyesek a házasság megkötése előtt gondolják meg, hogy a házasság szentség, azért az eljegyzésben ne legyenek könnyelműek.
      

456. Milyen készületet kíván az anyaszentegyház a házasulandóktól?
     
     Az anyaszentegyház a házasulandóktól megkívánja: 1) hogy tiszta szándékkal járuljanak a házasság szentségéhez; 2) jól ismerjék a katholikus hit igazságait és a házas élet kötelességeit; 3) ne legyen közöttük semmiféle házassági akadály, s ezért a templomban háromszor ki legyenek hirdetve; 4) a házasság szentségének fölvétele előtt ájtatosan meggyónjanak és megáldozzanak.
      

457. Mikor érvényes a katholikus keresztények házassága?
     
     A katholikus keresztények házassága csak akkor érvényes, ha azt a jegyesek a pap és két tanú előtt kötik meg.
      

458. Fölbontható-e az érvényesen megkötött házasság?
     
     Az érvényesen megkötött házasság nem bontható föl.
      

459. Érvényes-e azok házassága, akik vegyesvallásúak?
     
     Azok házassága, akik vegyesvallásúak, csak akkor érvényes, ha az állam előtt érvényes reverzálist kötöttek és katholikus pap eskette őket; ha nem katholikus pap eskette őket, házasságuk érvénytelen és csak akkor érvényesíthető, ha a protestáns fél katholikussá lesz.
      

460. Szabad-e katholikus keresztényeknek az úgynevezett polgári házassággal megelégedni?
     
     Katholikus keresztényeknek az úgynevezett polgári házassággal megelégedni nem szabad, mert azt az egyház nem tekinti házasságnak, s azért azoktól, kik a polgári házasság után a templomban meg nem esküsznek, a szentségeket és az egyházi temetést megtagadja.
      

461. Melyek a házastársak kötelességei?
     
     A házastársak kötelességei: az egymás iránt való hűség, egyetértés, szeretet és gyermekeiknek istenes nevelése.
     
     Intelem. Aki házasságra lép, olyan élettársat válasszon magának, akivel Isten előtt kedves, az emberek előtt példás életet élhet.

III. fejezet

10. §. A szentelmények

462. Miket nevezünk szentelményeknek?
     
     Szentelményeknek nevezzük az anyaszentegyháznak szenteléseit és áldásait.
      

463. Mik a szentelések?
     
     A szentelések bizonyos imádságok és szertartások, melyekkel az egyház némely személyeket Isten különös oltalma alá helyes, mint például a királyt, vagy némely tárgyakat vallásos célra fölavat, mint például: a templomot, harangot, vizet, sót, gyertyát, stb.
      

464. Mik az áldások?
     
     Az áldások bizonyos imádságok és szertartások, melyekkel az egyház Isten különös kegyelmét kéri az összes hívekre vagy egyes személyekre vagy egyéb teremtményekre, mint például: a vetésekre, ételneműkre, stb.
      

465. Hogyan kell használnunk a megszentelt és megáldott tárgyakat?
     
     A megszentelt és megáldott tárgyakat ájtatosan kell használnunk, mert minden szentelmény annál több áldásban részesít, mennél ájtatosabban használjuk.
      

466. Mikor és hogyan kell használnunk különösen a szenteltvizet?
     
     A szenteltvizet mind otthon mind a templomban mennél gyakrabban kell használnunk, és azzal magunkra különösen imádság előtt és kísértés idején alázatosan keresztet vetnünk.

IV. fejezet

1. §. Az imádság

467. Mit teszünk mikor imádkozunk?
     
     Mikor imádkozunk, Istennel beszélünk, vagyis gondolatainkat és érzéseinket Istenhez emeljük.
      

468. Miért kell imádkoznunk?
     
     Azért kell imádkoznunk:
         1) hogy Istent tiszteljük;
         2) hogy Istentől valamit kérjünk;
         3) hogy Istennek hálát adjunk.
      

469. Szükséges-e az imádság mindenkinek?
     
     Az imádság mindenkinek szükséges, mert az imádság által Istentől sok kegyelmet és áldást nyerhetünk.
      

470. Hogyan kell imádkoznunk, hogy meghallgatásra találjunk?
     
     Hogy meghallgatásra találjunk: 1) ájtatosan, 2) alázatosan, 3) Istenbe vetett bizalommal, 4) az ő szent akaratján megnyugodva kell imádkoznunk.
      

471. Mikor kell imádkoznunk?
     
     Imádkoznunk mennél gyakrabban kell, de különösen: 1) reggel, este, evés előtt és evés után, 2) az istentisztelet alatt, 3) kísértés idején, 4) valahányszor imádságra harangoznak.
      

472. Imádkozhatunk-e munka közben?
     
     Munka közben is imádkozhatunk, ha minden munkánkat Isten nevében kezdjük és végezzük, és az ő dicsőségére fölajánljuk.
      

473. Hol kell imádkoznunk?
     
     Minthogy az Isten mindenütt jelen van, mindenütt imádkozhatunk, de leginkább a templomban kell imádkoznunk.
      

474. Kikért kell imádkoznunk?
     
     Imádkoznunk kell minden emberért, az élőkért és holtakért, jóbarátainkért és ellenségeinkért, de különösen szüleinkért, testvéreinkért, jótevőinkért, az egyházi és világi elüljárókért.
     
     Intelem. Beszélj Istennel gyakran az imádság nyelvén, tisztelettel és szeretettel, mint a jó gyermek édes atyjával.

2. §. Az Úr imádsága

475. Melyik a legjelesebb imádság?
     
     A legjelesebb imádság a miatyánk, melyet az Úr imádságának is szoktunk nevezni.
      

476. Miért mondjuk a miatyánkot Úr imádságának?
     
     A miatyánkot azért mondjuk Úr imádságának, mert arra az Úr Jézus tanított bennünket.
      

477. Miből áll a miatyánk?
     
     A miatyánk a mennyei Atyához intézett hét kérésből áll.
      

478. Mire emlékeztet bennünket ez a szó: "Atyánk"?
     
     Ez a szó "Atyánk", arra emlékeztet bennünket, hogy mindnyájan Isten gyermekei vagyunk, azért gyermeki tisztelettel, szeretettel és bizalommal imádkozzunk.
      

479. Miért mondjuk: "Mi Atyánk" és nem: "Én Atyám?"
     
     Azért mondjuk: "Mi Atyánk" és nem: "Én Atyám," mert Isten minden embernek atyja, tehát szeressük egymást mint testvérek, és imádkozzunk egymásért.
      

480. Mire emlékeztetnek ezek a szavak: "Ki vagy a mennyekben?"
     
     Ezek a szavak: "Ki vagy a mennyekben," arra emlékeztetnek, hogy jóllehet az Isten mindenütt jelen van, színről-színre csak a mennyekben látható, továbbá, hogy mikor imádkozunk, gondolatainkat és érzéseinket a földi gondoktól elfordítsuk, és az ég felé irányítsuk.
      

481. Mit kérünk ebben a kérésben: "Szenteltessék meg a te neved?"
     
     Ebben a kérésben azt kérjük, hogy Istent mindenki megismerje, dicsőítse, és szent nevét senki meg ne bántsa.
      

482. Mit kérünk ebben a kérésben: "Jöjjön el a te országod?"
     
     Ebben a kérésben azt kérjük, hogy Isten az ő anyaszentegyházát az egész világon elterjessze, s hogy halálunk után mindnyájunkat fölvigyen a mennyek országába.
      

483. Mit kérünk ebben a kérésben: "Legyen meg a te akaratod, miképpen mennyben, azonképpen itt a földön is?"
     
     Ebben a kérésben azt kérjük, hogy mi, itt a földön, mindig olyan híven teljesítsük az Isten akaratát, mint az angyalok teljesítik a mennyekben.
      

484.  Mit kérünk ebben a kérésben: "Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma?"
     
     Ebben a kérésben azt kérjük, hogy Isten adja meg nekünk mindazt, ami földi életünk fönntartásához szükséges.
      

485. Mit kérünk ebben a kérésben: "És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek?"
     
     Ebben a kérésben azt kérjük, hogy Isten bocsássa meg a mi nűneinket, valamint mi is szívből megbocsátunk azoknak, kik minket megbántottak.
      

486. Mit kérünk ebben a kérésben: "És ne vigy minket a kísértésbe?"
     
     Ebben a kérésben azt kérjük, hogy Isten vagy távolítsa el tőlünk a bűnre való kísértést, vagy erősítsen meg szent kegyelmével, hogy a kísértésnek ellenállhassunk.
      

487. Mit kérünk ebben a kérésben: "De szabadíts meg  a gonosztól?"
     
     Ebben a kérésben azt kérjük, hogy Isten oltalmazzon meg minden veszedelemtől, kiváltképpen pedig a bűntől és az örök kárhozattól:
     
     Intelem. Bajaidban fordulj bizalommal mennyei Atyádhoz, mert minden áldás és jó adomány őtőle jön reánk.
      

3. §. Az angyali üdvözlet

488. Mit szoktunk rendesen a miatyánk után imádkozni?
     
     A miatyánk után rendesen az "Üdvözlégy Máriát", vagyis az angyali üdvözletet szoktuk imádkozni, melyben a boldogságos Szűz Máriát tiszteljük, és pártfogásáért esedezünk.
      

489. Hány részből áll az angyali üdvözlet?
     
     Az angyali üdvözlet három részből áll, úgymint: 1) Gábriel arkangyal üdvözléséből, 2) szent Erzsébet köszöntéséből, 3) az anyaszentegyház könyörgéséből.
      

490. Mi a szent olvasó?
     
     A szent olvasó kedvelt ájtatosság, melyben a miatyánkot és üdvözletet többször elmondjuk, s az Úr Jézus és a boldogságos szűz Mária életéről elmélkedünk:
     
     Intelem. Tiszteld a boldogságos Szűz Máriát, mint égi anyádat, mert még sohasem lehetett hallani, hogy ő magára hagyta volna, aki pártfogásáért hozzá folyamodott.