Guido Marini, a pápa új szertartásmestere első alkalommal tegnap volt felelős a miséért, a pápa ezt a misét az elmúlt évben elhunyt püspökökért és bíborosokért mondta. A pápának a „Liturgia szelleme” című művében megjelent vélekedésének megfelelően a celebráns és a hívek megegyező imairányát az oltár közepén felállított feszület jelezte, melyet nem lehetett nem észrevenni. Hat, egy vonalban felállított és klasszikus formájú gyertya mutatták, hogy az új szertartásmester elutasítja, hogy külső jelek a hagyománnyal való szakítást jelezzenek ott, ahol nem szabad ilyen szakadásnak lennie. Ennek a mostaninak a régi – Piero Marini alatti – gyakorlattal való összehasonlítását a Creer en México internetes weblap közli.

	2006. november 4. Ceremóniamester: Mons. Piero Marini
	2007. november 5. Ceremóniamester: Mons. Guido Marini

Részlet Joseph Ratzinger: A liturgia szelleme című könyvéből „A papnak a néphez való fordulása így a közösséget egy önmagában zárt körré alakítja. A közösség – alakjánál fogva – többé nem nyitott előre és fölfelé, hanem saját magába zárul. A közös kelet felé fordulás nem „fal felé történő celebrálás”, nem azt jelentette, hogy a pap a „a népnek a hátát mutatja”: egyáltalán nem tartották ezt ennyire fontosnak. (…) Itt sokkal inkább annak a papnak és a népnek közös irányultságáról van szó, akik tudatában vannak annak, hogy közösen haladnak egy menetben az Úr felé. Nem alakítanak köröket, nem egymást szemlélik, hanem az Oriens felé felkerekedett Isten népeként a hozzánk közeledő, eljövendő Krisztus felé fordulnak. (…) Nem a papra való tekintés a fontos, hanem a közös imádás, elindulás az eljövendő felé. Nem a zárt kör felel meg az események lényegének, amely a közös irányultságban nyilvánul meg. (…) A keleti irányt az „Emberfia jelével”, a kereszttel hozták kapcsolatba, ami az Úr újbóli eljövetelét jelenti be. Így a kelet igen korán a kereszt jeléhez kapcsolódott. Ott, ahol a közvetlen kelet felé fordulás nem lehetséges, a kereszt jelentheti a hit belső jelét. Ennek az oltár közepén kellene állni és ez lehetne a pap és az imádkozó közösség számára a közös nézőpont. (…) Az utolsó évszázad valóban abszurd jelenségei között tartom számon azt, hogy a keresztet oldalt helyezték el. Ezáltal akarták szabaddá tenni a pap számára a látást. Zavar a kereszt az Eucharisztia alkalmával? Fontosabb a pap, mint az Úr? Ezt a tévedést a lehető leggyorsabban ki kell javítanunk, erre újabb átépítések nélkül is van lehetőség.”

Pápai mise Piero Marini-nál

és Guido Marini-nál