Fellay püspök az egyháziak számára távolabb áll az Egyháztól, mint a gyilkos abortusz-politikusok. Az Egyház a bizánciakat, az ős-keletieket, sőt még a protestánsokat is szeretetteljesen testvér-egyházaknak vagy egyházi közösségeknek nevezi. Szkizmáról már csak egy csoport, a Szent X. Pius Papi Közösséggel kapcsolatban beszél. Több személyiség – köztük a római kúria konzervatív tagjai – arra kérték a Szent X. Pius Papi Közösséget, hogy írjanak alá egy egyesülési nyilatkozatot a Szentszékkel. Csakhogy a közösség ezt „nem tudja” megtenni, jelentette ki a közösség rendfőnöke, Mons. Bernard Fellay április 14-i „Levél a barátoknak” körlevelében. A püspök szerint a Rómával való kibékülés ideje még nem jött el. Mindazonáltal a közösség a békülés 2000-ben megkezdett útján akar maradni. A Szentatyát továbbra is arra kéri, hogy a Papi Közösség három (?) püspökének kiközösítéséről szóló 1988-as dekrétumot annulálja. Húsvéti levelében Fellay püspök ismételten kifejezte a „Summorum Pontificum” motu proprio feletti örömét. Mindazonáltal egy pusztán gyakorlati egyesülést, mely nem az Egyház alapelveire támaszkodik, a püspök nem tart okosnak. Arra emlékeztetett, hogy hit nélkül senki sem menekülhet meg, nem fogadhatja a kegyelmet, vagy nem lehet Istennek tetsző. Az alapvető probléma, mely a Rómával való újraegyesülést elzárja, a „hit problémája”. A püspök ezt mondta: „Nem a liturgia az elsőleges probléma. Ez csak a II. Vatikánum hatására létrejött hitváltozás egyik kifejeződése.” Az Egyház a II. Vatikáni Zsinaton megváltoztatta saját beállítottságát és a világhoz és más vallásokhoz való viszonyát – panaszolta Mons. Fellay. Az Egyház azóta a világot jobbnak tartja, és magát világiasabbnak prezentálja. Mons. Fellay erre példaként a hivatalos Egyháznak a természetfeletti és az örök helyett a földi ügyek iránti nagyobb aggodalmát említette. Mons. Fellay ezen felül még sajnálatát fejezte ki, hogy a „hamis vallások” klasszikus kifejezés eltűnt az egyházi szóhasználatból, csakúgy mint az „eretnek” és „szakadár”, melyet már csak a Pius Közösséggel szemben használják.      A püspök kifejezetten bírálta az 1993-as Balamand-i nyilatkozatot, amelyben azt követelik, hogy a szakadár ortodoxoknak ne kelljen többé konvertálniuk, és kijelentik, hogy a görög-katolikus egyház megalapítása történelmi hiba volt.      Ezért a püspök nem tudja megérteni, hogy az Egyház új nézőpontja miként harmonizálhat a régivel. Végezetül a püspök megállapította, hogy Róma továbbra is ragaszkodik a II. Vatikánum irányítottságához. Tekintettel az elmúlt negyven év válságára – az elnéptelenedett kolostorokra, az elhagyott plébániákra és az üres templomokra –, ezt nem tudja megérteni.      Ezért a közösség híveit újabb rózsafüzér-kereszteshadjáratra hívja fel. A földkerekség minden órájában – éjjel és nappal – a közösség egyik tagja egy rózsafüzért imádkozzon az Egyháznak a tradícióhoz való visszatéréséért.