Egy kis földrajz óra

Nagy örömömre, az eredetileg 2008. április 25-én feltett „Egy kis földrajz óra” című cikkhez komoly kiegészítő, illetve sok adatban helyesbítő hozzászólás érkezett. A mostani javításban az eredeti cikk helytelen állításait dőlt betűvel közlöm. Azért nem törlöm őket egészen, hogy látható legyen, mik voltak a téves állítások. – Jó lenne, ha a honlap olvasói közül mások is küldenének szűkebb hazájukat bemutató írásokat, képeket.


Mint erről a honlapon már olvashattak, a Felvidék keleti részén fekvő Perbetén már több hónapja rendszeresen tridenti rítusú misét mutat be a település plébánosa. Most Szimő is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Szimő nme csatlakozott a kezdeményezéshez, itt egy egyszeri rendezvényről van szó: május 10-én, pünkösd vigíliáján, két személy kérésére Szimőn tridenti rítusú szentmisét mutat be a falu plébánosa, melynek remények szerint azonban folytatása is lesz. Ezen kívül a környéken, a Komárom, Érsekújvár, Párkány határolta területén, található Szőgyén is, ahol – a hírek szerint – a falu plébánosa szintén sok tekintetben ragaszkodik a katolikus liturgiában a hagyományhoz.

Ezért most következzen pár szó erről a vidékről, ahol a mai Magyarországot megszégyenítve él a hagyományhoz, őseik hitéhez ragaszkodó katolikus hit a magyarok körében. A hozzászólás írója szerint ez az állítás, illetve következtetés nem igaz. Az utóbbi időben rendkívüli mértékben pusztul itt is a katolicizmus, mind az anyagi, mind a szellemi, lelki javakban. Nos, arról nem érdemes vitatkozni, hol rosszabb a helyzet, illetve, a magyarok lakta területeken lehet-e egyáltalán bárhol is hit-megőrzésről beszélni. Mindenesetre az a tény, hogy e földrajzilag behatárolt, viszonylag kis területen több pap, PLÉBÁNOS, hajlandó a tridenti rítust bemutatni, valamit kell, hogy jelentsen. Egy helyi hívő, hagyományhű, vallását komolyan vevő számára bizonyára keserves látni a hit-fogyatkozást, de – sajnos – ez máshol is így, vagy még ennél rosszabbul történik.

Addig is, amíg komolyabb forrásra nem bukkanok, álljon itt néhány részlet a Szombathy Viktor útikönyvéből: E könyv 1980-ban jelent meg, ezért magán viseli az elmúlt évtizedek történelem-látásmódjának jegyeit. A legkirívóbb tévedéseket itt is jelzem.

A történelmi Magyarország Csallóközön túli részének történelmi neve Mátyusföld, mely a XIII-XIV. század fordulóján Csák Máté kiskirályságának volt egyik fő élelmezési bázisa. „Becenevét” is Csák Mátéról kapta. „Mátyusföld a Komáromtól és a Vág-Dunától a Kárpátokig terjedő terület neve, mely hajdan trencséni Csák Máté tulajdona volt és már régebben, mint az országnak harmadik része – pars tertia regni – szerepelt. Ebbeli jelentőségét később Csák Máté legyőzetése után tökéletesen elvesztette, neve azonban máig használatos; leginkább a Kis-Kárpátok tövében elterülő síkságot nevezik így.” – áll az 1915-ös Révai Lexikonban. Csák Máté hatalmas birtokát Károly Róbert Csák legyőzése és halála után (kb. 1320) saját híveinek adományozta. Igen termékeny vidék, mezőgazdasága és élelmiszeripara rendkívül fejlett.

Ógyalla
(Hurbanovo) dohány- és gyümölcstermesztéséről híres 5000 lakosú nagyközség.
Itt született a híres csillagász, asztrofizikus, meteorológus, polihisztor, dr. Konkoly-Thege Miklós (1842-1916). Saját birtokán, a maga költségén állította föl csillagászati obszervatóriumát, földrengéskutató és időjárás-vizsgáló intézetét. Ezt később az államnak ajándékozta, igazgatója azonban haláláig ő maradt. Ógyallán született Feszty Árpád (1856-1914) festőművész (a honfoglalás körkép festője), Jókai Mór veje is. Itt is nyugszik. (Kúriájuk még áll.)
     Látnivalók: három régi kúria, a régi csillagvizsgáló épületek, a modern meteorológiai állomás és a katolikus templom, amely a Kós Károly-féle „erdélyi gótika” szellemében épült.

Érsekújvár
(Nové Zámky) Mátyusföld egyik legjelentősebb városa, járási székhely, 26.000 lakossal.
A város alig 400 éves. Várdai Pál esztergomi érsek kezdte építeni 1545-ben védekezésül a török ellen. Kezdetben Újvárnak, majd Oláhújvárnak mondták az építést befejező Oláh Miklós érsekről. Pázmány Péter nagy gondot fordított Érsekújvárra, számos épületet emeltetett benne, egyebek között a ferencrendiek zárdáját is, kiket ő telepített ide.
     A várat olasz hadimérnökök a XVI. század végén hatágú csillag alakúra korszerűsítették, erős bástyákkal, négyzetes hálózatú utcákkal látták el. A török hétszer ostromolta, majd 1663-ban elfoglalta (miközben Montecuccoli, Heister és Spork császári vezérek lelkiismeretlen hanyagság miatt készületlen csapatai Pozsonynál tétlenül nézték Forgách Ádám gróf vitéz védekezését a túlerővel szemben) s 1685-ig ült benne. Korábban Bocskai és Bethlen hadai is el-elfoglalták. Vak Bottyán generális – még fiatal császári tiszt korában – kémszemlére lopakodott be a töröktől megszállt várba, felosont a tornyába, és az éneklő müezzint a tömeg közé vágta, majd a zűrzavarban kereket oldott. A várat 1704-ben a kurucok foglalták el a labanctól. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc Újvárból intézte a magyar néphez szabadságharcra felhívó kiáltványát. A várat 1725-ben jóformán teljesen lebontották (a kedves „haza- és magyarszerető” Habsburgok), alig maradt meg néhány kisebb fala, az egyetlen megmaradt bástyára Kálváriát építettek (1779). Az egyik várkapu jelenleg a komáromi református templom udvarát díszíti.
     Érsekújvárt született Kaprinai István történész (1714-1785); Kassák Lajos író, költő (1887-1971) és Gózon Gyula színművész (1885-1972). A felvidéki palócság legnyugatibb táján járunk.
     Érsekújvár a második világháború végén különösen sokat szenvedett a bombázásoktól. Emiatt a régi városrészekből alig maradt meg valami. Újjáépítése azonban igen tervszerűen folyik, nemrégen a Kálvária-dombon régi várfalakat találtak.
     Érsekújvári kódex, egyik legterjedelmesebb régi nyelvemlékünk, amelynek legnagyobb részét Sövényházi Márta domonkosrendi apáca írta 1530-31-ben. Valamikor Érsekújváron, a ferencrendiek kolostorában, majd a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzik. Az evangéliumokon és vallásos tanításokon kívül magában foglalja kódexirodalmunk legdrágább kincsét, alexandriai Szent Katalin verses legendáját.
     A város főtere a Gottwald tér. „Gottwald volt az első csehszlovák kommunista elnök, 1929-től kommunista pártelnök. Sztálin kortársa, és igen sok áldozat kötődik nevéhez és rémuralmához. Nem tudom, hogy hívják ma azt a teret, de biztos nem G.-térnek” – áll a hozzászólásban.
     A ballada szerint itt, „Érsekújvár piacán” fejezték le 1710. január 3-án a Rákóczit eláruló Ocskay László brigadérost.

Tótmegyer
(Palárikovo) Érsekújvártól északra, 10 km-re fekszik a Károlyiak barokk kastélyával és szép vadaskertjével. És mint nevéből is kiderül 90 százalékig tótok lakta település.

Tardoskedd
(Tvrdošovce). Érsekújvártól 16 km-re északnyugatra fekszik. Neve onnan ered, hogy hetipiacait kedden tartotta. A faluban reneszánsz alapzatú kastély látható. Az országút menti emlékmű az 1706-os kuruc csatározások elhunyt hőseire emlékeztet. 1849-ben honvédtiszteket is kivégeztek Tardoskedden Haynau parancsára.

Andód
(Andovce) Érsekújvártól 4 km-re északra fekszik. Czuczor Gergely (1800-1866) bencés pap, költő szülőhelye.

Szimő
(Zemné) Érsekújvártól nyugatra 18 km-re fekszik. Jedlik Ányos szülőhelye. E színmagyar ajkú faluban töltötte gyermekéveit Czuczor Gergely.
     „Jedlik István 1800. január 11-én született Szimőn. Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Pannonhalmán, mint bencés szerzetes novícius fölvette az Ányos nevet. További tanulmányait Győrött, Pannonhalmán és Pesten végezte el, majd Győrött, Pozsonyban, végül Pesten fizikatanárként működött. 1825-ben szentelték pappá. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Számos magyar szakszó az ő nevéhez fűződik. Az általa írt Német-magyar tudományos műszótár számos kifejezése meghonosodott a magyar nyelvben. Nevéhez fűződik több találmány (76), többek között a szikvíz (1825-1842), az egyenáramú villanymotor (1830), a villanymozdony (1842-1854), a dinamó (1859), a csöves villamszedő (1866). Találmányainak egy részét szerénységből nem publikálta, csak az előadásain mutatta be diákjainak, ezért a világhír a találmányok későbbi feltalálóit illette meg. 1895. december 13-án halt meg Győrött.”
     „Szímő község Komáromtól 35 kilométerre észak-nyugatra, a történeti Magyarország vármegyéi közül Komárom megyében Nyitra megye határán található, a Kisalföld természet-földrajzilag jól elkülönült tájának, Csallóköznek, keleti peremén fekszik. Csallóköz határa a középkor folyamán a Vág folyásának változékonysága és rendezetlensége miatt bizonytalan volt. A Trianoni diktátum után (1920) Magyarország Dunától északra fekvő területeit az újonnan megalakuló Csehszlovákiához csatolták. Ettől fogva Szímő Nyitra megye Érsekújvári járásaként van feltüntetve, ezen az 1939-es bécsi döntés határrendezése során sem változtattak.”
     A faluban 2008. május 10-én tridenti misét mutat be a plébános.
     Kapcsolódó cikk: Tridenti rítusú mise Szimőn

Perbete
a faluról lásd a Tridenti rítusú mise Perbetén című cikket.

Szőgyén
(Svodin) Párkánytól 15 km-re Érsekújvár felé fekvő település.

Komját
(Komjatice) egykor Érsekújvár és Nyitra elővára volt. A rommá vált erősség alapjaira eklektikus stílusú kastélyt emeltettek a Wodianer bárók (1872). Komjáton működött reformátorként Huszár Gál, a szenvedélyes hitvitázó, s itt alapított nyomdát 1573-ban.
     De – mint kiderült – Komját nemcsak ezért „kakukktojás” a magyar katolicizmus múltját bemutató „földrajz-órán”, hanem a következők miatt is: „Komját teljesen tót falu: 1945-en, amikor megállt ott a vonat, a hazatérő fegyvertelen magyar katonákat ott lőtték agyon az utolsó emberig. Ezt soha nem írták bele a történelemkönyvekbe. (Ha úgy tetszik a magyar holocaust egyik élő emlékhelye – ma is megfojtanák ott a magyart egy kanál vízben, csak úgy mint a tőle 10 kim-re délre eső Surányban.)”


vissza

a MAGYARORSZÁG oldalra                              a KEZDŐLAPRA