|
A gyermek éneke
Halld, Szűzanyám, fohászomat,
Énekkel szólít gyermeked,
Ki nálad békét úgy keres:
Hadd adjam át szívem neked.
Vezérlő égi csillagom,
Oltalmazóm és vigaszom,
Dicsérjen, s áldjon himnuszom
:
Anyánk, és Úrnőnk, Mária!
Ki bűnösöknek megbocsátsz,
És hűtleneket visszavársz,
Érettünk ontod könnyeid:
S tőr járja át a lelkedet.
Ó, el ne hagyj, kik kérlelünk,
Szent Szűzanyánk fogadd szívünk,
Imádkozz értünk szüntelen,
És vezess szent Fiadhoz el.
Ne engedj tévelyegni sem,
A bűn felhőit űzd tova,
Adj új reményt, s kísérj oda,
Hol örök béke vár reánk. Ámen.
|
A lovag éneke
Elszunnyadt lelkem kelti már
Aranyló üdvöm hajnala,
Anyám, tehozzád ébredek,
Tied vagyok, ó Mária.
Királynőm, néked hódolok,
Rejtsd el szívedbe álmaim,
Kábult szívem te józanítsd,
S adj erőt, vívni harcaim.
Tégy méltóvá, hogy áldjalak,
A könnyed vétkem mossa le,
Vesd rám alázat köntösét,
Övezz fel, s add rám fegyvered.
Vezérlő égi csillagom,
Szentélyem, békém, vigaszom,
Ujjongva zengjen himnuszom,
Hozzád, Anyánk s Nagyasszonyunk.
Ébreszd fel szunnyadó hitünk,
Adj új reményt, s vezess oda,
Hol mennynek titka hívogat,
S imádjuk együtt szent Fiad;
S Fiúval együtt az Atyát,
Ki legkedvesebb lánya vagy,
S a Lelket, szent Vigasztalónk,
Veled dicsérjük szüntelen. Ámen.
|