A kegyelem
Részletek
Turgonyi Zoltán: Kereszténység, P. Raphael Nießner O.S.B.: A szent bérmálás
és a Katekizmus című művekből

Fuchs atya múlt vasárnap jelentette be, hogy 2009 tavaszán Williamson püspök Budapesten is bérmálni fog. Ezen nagyjelentőségű eseménnyel kapcsolatban következik itt néhány részlet különböző művekből a kegyelem mibenlétéről. P. Nießner a bérmálásra felkészülést segítő könyve stílusa alapján ugyan gyermekeknek szól, de a benne foglaltakat nem árt az idősebbeknek sem emlékezetükbe idézni.


1. A katekizmus kijelentései a kegyelemről

Szeretetében az embert is arra teremtette Isten, hogy majdan Őt szemlélhesse és örökké vele együtt élhessen. Ezért adott részt neki a maga isteni életéből. Ezt a nagy, ingyen adományt kegyelmi életnek vagy megszentelő kegyelemnek nevezzük.
     Minden kegyelemben Jézus Krisztus szenvedésének és halálának érdeméből részesülünk.
     Minden benső természetfeletti adományt, amelyet Isten örök üdvösségünk végett ajándékoz nekünk, kegyelemnek nevezünk. Minden kegyelmet Krisztus érdemelt ki és ezeket a Szentlélek által osztja ki nekünk. Kegyelem nélkül nem tudjuk elérni üdvösségünket. Nincs teremtmény, aki maga erejéből láthatná Istent vagy legfőbb célja felé akár egy lépést is tehetne. A kegyelem szükséges nekünk, hogy hihessünk, Isten gyermekeiként élhessünk és a mennybe juthassunk.
     Isten kegyelme csak akkor vezet minket az üdvösségbe, ha kegyelmével együttműködünk. A kis dolgokban is készségesen kell követnünk Isten ihletését. Isten nem kényszerít minket kegyelmével. Ezért lehetséges, hogy ellenállunk a kegyelemnek. Ez esetben a kegyelmek a mi hibánkból nem vezetnek minket az üdvösségbe. Szent Pál írja: „Figyelmeztetlek titeket, hogy Isten kegyelmét ne vegyétek hiába.” (2 Kor 6,1)
     A kegyelmi élet a legbensőbb módon a szent Istenhez, minden kegyelem forrásához kapcsol minket, és ezáltal mi magunkat is megszentel. Ezért nevezzük a kegyelmi életet megszentelő kegyelemnek is. „Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint járjunk is.” (Gal 5,25) Ha Isten gyermekei vagyunk, úgy is kell élnünk, mint Isten gyermekei élnek: szükséges, hogy szeressük és imádjuk Őt, szentségeit vegyük és szent akaratát teljesítsük. Így növekedünk a kegyelemben, bőséges termést gyűjtve az örök életre.
     A keresztségben Krisztus új életet ajándékoz nekünk: a kegyelmi életet. Ez az élet Isten gyermekeivé, Krisztus testvéreivé és az örök élet örököseivé tesz minket. Mivel a keresztségben új életet kapunk ajándékba, a keresztséget az újjászületés szentségének is nevezzük. A keresztség által az Atya, a Fiú és a Szentlélek lakást vesz mibennünk. A megkeresztelt ember Isten temploma. Aki a keresztségben Isten gyermeke lesz, annak úgy is kell élnie, mint Isten gyermeke. Isten erre új és állandó képességeket ad neki, mindenekelőtt az isteni erényeket: a hitet, reményt és szeretetet. Isten ezenfölül különös módon gondját viseli és egész életén át támogatja segítő kegyelmekkel.


2. P. Raphael Nießner O.S.B.: A szent bérmálás

10. Mi a kegyelem?
A kegyelem az a belső, természetfeletti ajándék, melyet Isten örök üdvösségünk elérésére ad nekünk.

11. Mihez van szükségünk az isteni kegyelemre?
Örök üdvösségünk eléréséhez van szükségünk az isteni kegyelemre. Kegyelem nélkül nem tudunk Istenhez a mennybe jutni.

12. Mit kell tennünk ahhoz, hogy az isteni kegyelmet elnyerjük?
Imádkoznunk kell érte, és a szentségekhez kell járulnunk, melyek Isten kegyelmét közvetítik a számunkra.
     Isten mindenkinek annyi kegyelmet ad, amennyi neki az örök üdvösség eléréséhez szükséges. De nagyon fontos Isten kegyelmével együttműködni, vagyis mindig a jót tenni, ha belülről (a lelkiismeret által) vagy kívülről (egy személy által) arra késztetést kapunk. Az embernek szüksége van Isten kegyelmére, a kegyelem elnyerése viszont a mi közreműködésünk nélkül lehetetlen.

13. Hány fajta kegyelem létezik?
A kegyelemnek két fajtáját ismerjük:
     a) a megszentelő kegyelmet,
     b) a segítő kegyelmet. Isten végtelen szeretetében mindig kész isteni kegyelmével megajándékozni bennünket, amennyiben mi készek vagyunk azt elfogadni. És arra is mindig kész, hogy bennünk a kegyelmét növelje, amennyiben mi együttműködünk a kegyelmével.

14. Mi a megszentelő kegyelem?
A megszentelő kegyelem a szent, természetfeletti isteni élet a lelkünkben, mely alkalmassá tesz bennünket arra, hogy Isten gyermekei és örökösei legyünk.

15. Mikor kaptuk meg a megszentelő kegyelem eme értékes ajándékát?
A megszentelő kegyelem eme értékes ajándékát a szent keresztségben kaptuk meg.

16. Mitől gyengül meg lelkünkben a megszentelő kegyelem, mitől veszik el teljesen, és hogyan szerezhetjük meg újból?
A megszentelő kegyelmet a bocsánatos bűnök gyengítik; teljesen elveszi halálos bűn; és egy jól végzett gyónással szerezhető vissza.

17. Milyen hatása van a bérmálásnak a megszentelő kegyelem vonatkozásában?
A szent bérmálkozás megszilárdítja és erősíti az isteni életet – Isten kegyelmi életét – a lelkünkben.

Isten növeli bennünk a megszentelő kegyelmet,
     1. ha mindig mindent Isten iránti szeretetből teszünk,
     2. ha másoknak jót teszünk,
     3. ha buzgón fogadjuk a szentségeket.

18. Mi a segítő kegyelem?
A segítő kegyelem Isten természetfeletti segítsége, mely akaratunkat arra ösztökéli, hogy a jót tegyük és a rosszat kerüljük, hogy ezáltal örök célunkat, a mennyországot ne tévesszük el.


Együtt kell működnünk a kegyelemmel

Egy gazdag ember foglyul ejtett egy szegényt, és egy torony legmagasabb helységébe zárta, holott a szegény ember ártatlan volt. Egy napon arra jött a szegény embernek egy barátja, hogy segítsen rajta, de ezt csak úgy tudta megtenni, ha maga a fogoly is részt vett ebben.
     A fent, a toronyban a rab a következőképpen közreműködött saját kiszabadításán: hajszálaiból kitépett egy csomót és összekötözte őket olyan hosszúságúra, hogy azok az ablakból kiengedve leérjenek a földre.
     Így barátja, aki lent a torony lábánál állt, hozzá tudott kötni a hajszálak végéhez egy cérnaszálat. Ezt a rab az összekötözött hajszálakkal felhúzta. Amikor a cérnaszál egyik végét a kezében tartotta már, barátja ennek másik végére rákötött egy vékony zsinórt, melyet a fogoly a cérnával felhúzott. A vékony zsinórral aztán egy vastagabbat, azzal pedig végre egy kötelet húzott fel, amin aztán miután a végét egy szilárd tárgyhoz rögzítette, le tudott ereszkedni a földre. Így nyerte vissza a szabadságát.


A Jóisten is segíteni akar nekünk. Meg akar bennünket szabadítani a gonosz ellenség fondorlataitól és a minket rabságban tartó bűntől. De szabad akaratunkkal nekünk együtt kell működni vele. Meg kell ragadjuk a kegyelmi eszközt, melyet Isten kínál nekünk, és akkor Ő mindig nagyobb kegyelmeket küld nekünk.

19. Miért van szükségünk a segítő kegyelemre?
Azért van szükségünk a segítő kegyelemre, mert nélküle semmit sem tudunk tenni örök üdvösségünk érdekében.

20. Mit okoz bennünk a segítő kegyelem?
     a) Segít nekünk, hogy megtartsuk Isten parancsait és elkerüljük a bűnt.
     b) Jó szentgyónásra ösztökél bennünket, hogy visszanyerhessük a megszentelő kegyelmet, amennyiben azt egy halálos bűn elkövetésével elvesztettük.
     c) Kitartást ad nekünk a jóban halálunk órájáig, hogy utána valóban eljussunk Isten színe látására.

Ne szűnjünk meg soha kérni Isten kegyelmét és esedezni érte. Kérjük mennyei Anyánkat, a kegyelmek hatalmas közvetítőjét! – Minél több kegyelem, annál bensőségesebb a kapcsolat Istennel már itt a földön, és annál nagyobb boldogság egykor a mennyben!


3. Turgonyi Zoltán: Kereszténység

Mikor, s milyen formában pótolja Isten az elveszített adományokat? A halhatatlanságot csupán a történelem lezárulását jelentő Utolsó Ítélet alkalmával kapják vissza az emberek, amikor a testek feltámadnak s újraegyesülnek a lelkekkel. A természettörvény követésének megkönnyítésére viszont már addig is kapunk támogatást, igaz, nem valami tartós tulajdonságot, amilyen az eredeti épség lett volna, hanem alkalmankénti különleges isteni segítséget, pl. olyan helyzetben, amikor nehéz döntés előtt állunk, s le kell győznünk rossz irányba ható szenvedélyeinket, önzésünket stb. Ezt a helyes cselekvéshez erőt adó isteni segítséget gyógyító kegyelemnek nevezzük, s ugyanolyan ingyenes, mint az ősállapot adományai voltak, hiszen nem szükségszerű velejárója természetünknek. S ahogyan az első emberek bűnük által elutasították az adományokat, ugyanúgy e kegyelem is visszautasítható. Az általunk említett harmadik, s egyben legfontosabb adományt, az Istennel való barátságot, azaz a kegyelmi állapotot Isten minden egyes embernek felkínálja, mégpedig az áteredő bűnt eltörlő (noha velejáróit, így a testi halandóságot, a rosszra való hajlamot meghagyó) keresztség formájában. Ennek felvétele jelenti mintegy „a barátság megkötését” Isten és az emberek között, felnőtt ember esetében tudatos döntéssel, a megkeresztelkedés vállalásával.

A kegyelmi állapot, mint mondottuk, minden súlyos bűn elkövetésekor megszűnik, de a bűnbánat révén helyreállítható. (Ezzel mintegy kibékülünk Istennel, visszaszerezzük elveszített barátságát.) Akárcsak a természettörvény következetes betartásához, a kegyelmi állapot eléréséhez, valamint az üdvösség kiérdemléséhez is szükség van alkalmankénti, erőt adó különleges isteni segítségre, amelyet itt felemelő kegyelemnek nevezünk. Ennek és az előbb említett gyógyító kegyelemnek a közös neve segítő kegyelem.

Noha e kegyelem különleges isteni segítség, ilyenkor sem beszélhetünk az evilági oksági kapcsolatok, törvényszerűségek felfüggesztéséről, Isten közvetlen benyúlásáról a földi eseménysorba. A segítő kegyelem is a „concursus”, a teremtmények mozgásával, cselekvésével való isteni együttműködés fentebb már bemutatott elve alapján hat (tehát az ember szabadságát is meghagyja).


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA