XVI. Benedek pápa 2009. március 10-én levélben fordult a katolikus Egyház püspökeihez, melyben azon indítékait tárta fel, melyek őt a 2009. január 21-i dekrétum kihirdetésének fontos lépéséhez vezették.      A „tiltakozások legújabb lavinája” után nyomatékos köszönetünket fejezzük ki a Szentatyának, hogy a kialakult vitákat arra a síkra terelte vissza, ahol azoknak maradniuk kell: nevezetesen a hit síkjára. Teljes mértékben osztjuk amiatt érzett rendkívüli aggodalmát, hogy „korunkban a hit a világ nagy részein – hasonlóan ahhoz a lánghoz, mely nem talál többé táplálékot – ellobbanással fenyeget”, Az Egyház valóban súlyos válságot él át, mely csak a hit tisztaságához való teljes visszatéréssel oldható meg. Szent Athanasius püspökkel valljuk: „Aki meg akar menekülni, annak mindenekelőtt a katolikus hitet kell felvennie. Aki ezt nem teljes terjedelmében és csorbítatlanul őrzi meg, az kétségen kívül örök kárhozatába megy be” (Quicumque hitvallás). Távol vagyunk attól, hogy a tradíciót az 1962-es évvel meg akarnánk állítani, sokkal inkább kívánjuk azt, hogy a II. Vatikánumot és a zsinatutáni tanítóhivatalt e tradíció fényében lássa mindenki, melyet Lerini Szent Vince úgy határozott meg, mint „amit mindig, mindenütt és mindenki hitt”.(Commonitorium). Ennek kell megtörténnie törés nélkül és egy tökéletesen homogén fejlődésben. Csak így tudunk hatásosan hozzájárulni az evangélizációhoz, melyet az Isteni Üdvözítő követelt tőlünk (vgl. Mt 28,19-20).      A Szent X. Pius Papi Közösség kész – erről biztosítja XVI. Benedek pápát – a doktrinális tárgyalásokat elkezdeni, melyeket a január 21-i dekrétum „szükségesnek” nevezett, azzal a vággyal, hogy ezáltal a kinyilatkoztatott igazságot szolgálja. Ez az első számú szeretet, melyet minden ember iránt ki kell nyilvánítani, legyenek azok keresztények vagy sem. A Pius Közösség biztosítja a pápát imáiról, hogy hite ne inogjon meg, és ezáltal minden testvérét meg tudja erősíteni (Lk 22,32). E teológiai tárgyalásokat a mindent felölelő bizalom Anyjának védőpalástja alá helyezzük azzal a biztos tudattal, hogy Ő megszerzi számunkra a kegyelmet, hogy híven adjuk tovább azt, amit kaptunk, „tradidi quod et accepi“ (1 Kor 15,3). Menzingen, 2009 március 12-én + Bernard Fellay