SZEGEDEN |
|
Örömmel hirdetjük, hogy heti rendszerességűvé válnak a szegedi szentmisék. A celebráns Alácsi Ervin János főtisztelendő úr lesz, a szertartások a hagyományos római rítus énekelt formájában lesznek végezve az alsóvárosi ferences templomban. A kezdési időpont - tekintettel arra, hogy immár nem kell a budapesti szentmisékéhez alkalmazkodnia - vasárnap délután fél 4 órára változik. Kérjük a régi rítus minden jóakaróját, hogy imádságával támogassa ezt a kezdeményezést, a szegedieket és a környékbelieket pedig arra is, hogy rendszeresen látogassák a liturgiát és viseljék gondját a színvonalas zenei szolgálatnak és asszisztenciának.
A szegedi szervezők, mindenekelőtt Kohári Nándor,
Földváry Miklós
2009 januárjában Magyarország újabb városában indulnak meg a rendszeres nyilvános tridenti rítusú szentmisék. Ezúttal Szegeden, az Alsóvárosi Ferences Templomban fogják a római rítus rendkívüli formájában bemutatni a szentmisét, egyelőre havonta egyszer, a hónap 2. vagy 3. szombatján. Az első szentmisét Kovács Ervin atya celebrálja
A templom Szegeden, a Mátyás téren áll. A mostani épületet a ferencesek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomból, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503), a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét. Az Alsóvárosi, vagy más nevén a Havas Boldogasszony-templom talán az egész Dél-Alföld legjelentősebb műemléke. A magyar gótikus építészet egyik legérettebb alkotása – írja róla Bálint Sándor, akinek bronz mellszobra a templom előtti téren áll (alkotója Kalmár Márton). A puritán megjelenésű templom a késő gótikus stílusban épült. Az épület a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. Nagy tömegű falai könnyedén nyújtóznak az ég felé: az esti díszkivilágításban úgy tűnik, mintha Isten háza fölemelkedne a földről...
|
| Egy régi kép a templomról |
 | 
|
| És a templom ma |  |
| Havas Boldogasszony Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott. A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát. Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. |