Mint ahogy már a honlap beszámolt róla, Fellay püspök budapesti tartózkodása alatt elbeszélgetett a klerikusokkal és a hívekkel. E beszélgetés során válaszolt néhány kérdésre, ezek közül kettő a következőképpen hangzott:
1. Mit ajánl a mai papoknak, akik érdeklődnek a tradíció iránt? Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a nyelvek tanulása. Hogy nyelvek ismerete nélkül, ma már a papoknak sem lehet tájékozódni.
2. A Vatikánban egyre több „konzervatív”, de legalábbis hithű katolikus főpap kerül hivatalba (például Ranjith érsek, Burke érsek stb.). Miért van akkor, hogy ezek befolyása, hatása még mindig elenyésző a progresszisták, a „zsinati szellemet” táplálók mellett? – szólt egy következő kérdés. Azt hiszem, nagyon fontos megállapítás ez, melyet az élet minden területén megfigyelhetünk. Nem egy határozott, jól látható ellenfél áll a kereszténységgel, Isten parancsaival szemben, hanem egy mindenüvé beszivárgott, mindenütt fellelhető rothadás, melyre az a legjellemzőbb, hogy agresszív, és tagjai, sejtjei érvényesülésük érdekében csak egymást erősítik. Aki ma érvényesülni akar, az ezt csak úgy érheti el, ha maga is ehhez a táborhoz csatlakozik, vagy legalábbis e tábor kedvében jár. Soha nem annyira, mint most érvényesek ezért XIII. Leó pápa szavai: „Semmi sem táplálja jobban a semmirekellők merészségét, mint a derék emberek gyöngesége.” (XIII. Leó, Sapienta Christiana enciklika, 1890. január 10.) |
vissza