Szeptembertől a kecskeméti Piarista Templomban is beindulnak a régi rítusú misék, havi rendszerességgel. Az első alkalom 2009. szeptember 14. (hétfő), a Szent Kereszt Felmagasztalása ünnepén lesz, 18.30 órakor.
A felkészülés egy nyári tanfolyamon történt, amelyről a következő címen: LITURGIKUS TANFOLYAM KECSKEMÉTEN, az interneten olvasható beszámoló:
http://capitulumlaicorum.blogspot.com/2009/08/liturgikus-tanfolyam-kecskemeten.html
E beszámolónak (írta: Talmácsi József, a tanfolyam szervezője és vezetője) a misét érintő részletei:
„A tanfolyam nem csupán ismeretterjesztő célt szolgált. A plébános úr ugyanis lehetővé tette, hogy ősztől Kecskeméten is megkezdődjék a régi rítusú, nyilvános szentmisék havonkénti celebrálása. A szervezők úgy döntöttek, hogy az egyébként is zsúfolt vasárnapi miseidőpontok szaporítása helyett minden hónapban egy hétköznapra eső, jelesebb ünnepet választanak ki, hiszen az eddigi tapasztalat szerint a hétköznapi misék is igen látogatottak, és a gimnázium diákjainak érdeklődésére is lehet számítani. A szentmisét P. Galaczi Tibor SchP, a piarista gimnázium nemrégiben szentelt, magyar-angol szakos paptanára fogja celebrálni, terveink szerint a főoltárnál, cantata formában, tömjénezéssel, háromfős asszisztenciával. Az első alkalomra szeptember 14-én, hétfőn este fél 7 órakor, Szent Kereszt Fölmagasztalása ünnepén kerül sor. Istennek legyen érte hála!”
Elkészült a kecskeméti mise plakátja, innen letölthető:
http://kecskemet.piar.hu/system/files/szentkeresztfelmagasztalasa.pdf
A szervezők elindítottak egy honlapot is, amelyen a jövőben tájékozódni lehet a
misék időpontjáról:
http://www.missakecskemetiensis.org/
forrás: http://kecskemet.piar.hu/stat/210/72
A piarista rend 1729-től 1765-ig építtette mai, gazdag barokk templomát, Mayerhoffer András tervei szerint. Az építkezést a városban éppen ez időben dúló pestisjárvány lassította. Kecskemét egyetlen tiszta barokk stílusú temploma. Az épület külsején közel 250 éve nem történt átalakítás, már 1765-ben is pontosan úgy nézett ki, mint most. A Torony a főhomlokzat síkjába illeszkedik. A főhomlokzatot kétemeletes ion lizénák tagolják, a két középső kissé bemélyedve helyezkedik el. A bejárat fölött hatalmas, oszlopokon álló, mellvédes kőerkély magasodik, két szélén egy-egy angyalszoborral, az erkélykapun pedig a piaristák és a Koháryak oroszlános címere látható. Főhomlokzatát hat szobor ékesíti. A bejárat fölött Szent Erzsébet, Kalazanci Szent József és Keresztelő Szent János, a legfölső sorban Szent László és Szent István (az oromzat szélén), közöttük (a torony harangháza alatti fülkéjében) Szűz Mária szobra látható. A szobrokat Conti Lipót Antal tervezte.
A templom méreteihez viszonyítva aránytalanul kicsi (kb. 25 méter magas), órapárkányos, óra nélküli tornya van, melyet Peithmüller József (a rendház tervezője) tervezett. Mayerhoffer Antal kettős tornyot tervezett neki, de ez pénzhiány miatt elmaradt. A mostani, sátortetős, szimpla torony két harangnak ad otthont. A nagyharang 300 kilós, Kalazanci Szent József tiszteletére szentelt, Novotnyi Antal öntötte, 1927-ben. A kisharang 50 kilós, Jézus Szíve tiszteletére szentelt, Szlezák László, Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere
készítette. Feliratának részlete: „Jézus Szíve, légy velünk”. Az öntés évszáma ismeretlen, mivel túl magasan van, nem lehet leolvasni. Van még egy üres állvány is a toronyban, melyről a harangot a II. világháborúban vitték el. Az I. világháború előtt 6 harangja volt, mind a hatot elrekvirálták.
A templom belseje hosszú, egyhajós, négy boltszakaszos, Rabitz-boltozatú, fehér meszelésű tér. Berendezésére és oltáraira is a lendületesség, a barokk túldíszítettség jellemző. Oszlopos, barokk főoltárképe a Szentháromságot ábrázolja. Osztrák származású, jezsuita festőművész alkotása. A négy szobron, Szent Pál, Szent Péter, Nepomuki Szent János és Borromei Szent Károly szobrán kívül a piaristák címere is felfedezhető rajta. Összesen hét mellékoltára van. Közülük a legértékesebb a Szent Családot ábrázoló, 1745-ben készült oltár, melyet a helybéliek „Pásztorok oltárának” neveznek. Rajta kitűnően felfedezhetőek és érdekesek a jellegzetes kiskun arcok, hajviseletek. A diadalív mellett, a szószék közelében láthatjuk a Kalazanci Szent József tiszteletére állított festményt, Kalazanci Szent József látomását, Máriát és a kis Jézust vetíti elénk.
Szintén értékes alkotás Nepomuki Szent János oltára, melyen a Szent Szűz-szobrán kívül Szt. György és Szt. Márton lovas szobra áll. A Szt. Vendel oltáron kisfiút látunk, pásztorruhában, kalappal, az épület legfiatalabb oltára. A Nagyboldogasszony-oltáron angyalok emelik mennybe Máriát. A Tizennégy Segítőszent oltárát Hebenstreit József készítette, míg Szent Anna oltárát Szabó Anna alkotta. A főoltárt és a copf szószéket 1747-ben a privigyei piarista templomból hozták ide, Kecskemétre.
A bejárat fölött terül el a tágas, ívesen előrenyúló karzat, melyen szerényen húzódik meg a 2 manuálos, 19 regiszteres, barokk orgona. A torony alatt két kápolnácska húzódik, egyikük az 1746-ban készült Szent Szűz-kápolna, festménye a nagyszombati székesegyház könnyező Mária-képének másolata. A Szent Kereszt-kápolna pedig 1760-ból származik, benne feszületet láthatunk. A templom egyik különlegessége, hogy altemplommal is rendelkezik, amelyhez kripta kapcsolódik. A kőpilléreken nyugvó csehsüveg boltozatú altemplom a templom hosszú szentélye alatt húzódik, 1735-re készült el. Eredetileg a kecskeméti német polgárok kápolnája volt.
A fotókon a templom, a főhajó, a főoltár és a könnyező Mária-oltár látható
A mai kecskeméti szentmise egy csaknem teljesen megtelt templomban zajlott le. A pap a római mise rendkívüli formájában a szentmisét sok fiatal és idős, sőt középkorú hívő előtt mutatta be. A misén sok klerikus is jelen volt: a misét engedélyező plébános gyóntatott, a szentélyben egy magyar-latin szakos piarista szerzetes, a padokban még két piarista szerzetes, a házfőnök és az iskola igazgatója is helyet foglalt. Részt vett még a misén a piarista iskola több tanára, sok diákja, és néhány apáca. A szentmise előtt röviden tájékoztatták a híveket a tudnivalókról, a padokban pedig megtalálható volt az egész mise szövege az énekekkel együtt. 
