Miután többen kérdezték, hogy mi áll a fórum „REAKCIÓK” topicjában megjelent közlések hátterében, megpróbálom időrendben felvázolni a történteket. Ezzel egyúttal arra is fény derül, honnan leselkedik jelenleg a legnagyobb veszély a tradícióra. A beszámoló mottója: „Semmi sem táplálja jobban a semmirekellők merészségét, mint a derék emberek gyöngesége.” (XIII. Leó, Sapienta Christiana enciklika, 1890. január 10.) A Szent X. Pius Papi Közösség szentmiséire jár valaki, aki 2003-ban felajánlotta P. Weigl atyának, aki ekkor a Pius Közösség osztrák-magyar kerületének főnöke volt, hogy a Gede Testvérek kiadónál adják ki Lefebvre érsek könyvét, amit Weigl atya – elégtelen informálódás következtében – meg is tett.      Aki látta a kérdéses könyvet, tudja milyen „köntösben”, milyen hirdetések közepette jelent meg – ez eddig sem szolgálta a tradíció magyarországi javát, 2009. január 21-i események után pedig akár komoly veszély forrásává is válhat. Weigl atya itt tartózkodása utolsó évében kinevezett három hölgyet a Thököly úti kápolna scolájába. P. Weigl 2008. augusztus 8-i e-mailjében a következőket írta nekem: „… auf meine Erfahrungen mit Tompó, .. ich ihn deshalb nicht einmal als Schola singen ließ. … P. Fuchs seine Predigt S.Sz. per E-mail schickt und dieser, auch wenn er nicht kommen kann, die Übersetzung macht, welche dann jeder Mann außer Tompó. vorlesen kann.” – magyarul: „Tompóval kapcsolatos tapasztalataim után, őt még scolat sem engedtem énekelni. … P. Fuchs prédikációját e-mail-ben küldi el S.Sz.-nek, aki ha nem tud jönni a misére, megcsinálja a fordítást, amit minden férfi, kivéve Tompó felolvashat.”      Tehát P. Weigl azt írja, hogy a szóban forgó hívőt nem engedte scolát énekelni. A gyakorlatban ez azonban úgy nézett és néz ki ma is, hogy az illető saját magát megtette scola énekesnek, és ezzel a három hölgyet quasi kiűzte onnan, így most az orgonista mellett ő az – egyetlen – előénekes, ahogy ezt a minap nekem küldött levelében alá is húzta: "Megtisztelő minősítéseit megköszönve megnyugtatom, ezután is tökéletes nyugalommal fogok besétáltni a kápolnába, és nemcsak hátul, meghúzódva, hanem, mint eddig, előénekesként (az orgonista mellett mint a scola tagja)." Néhány hónappal ezelőtt valaki felfigyelt arra, hogy az illető már a youtubén is látható szélsőjobboldali rendezvényen: aki kíváncsi rá, itt megnézheti: http://www.youtube.com/watch?v=7zZ2-3g8t7Q&feature=related      Ez már önmagában is elég lett volna arra, hogy valami végre történjen, tehát akkor is, ha 2009. január végén nem robban ki az ú. n. „Williamson ügy”, mellyel a magyar média is kimerítően foglalkozott.      Miután kiderült, hogy a március 21-i bérmálásra Fellay püspök úr jön, P. Fuchs atya két tanú jelenlétében a március 1-i mise előtt megkérte Tompót, hogy a bérmálásra ne jöjjön el, aki ezt készségesen meg is ígérte, hiszen nem lehetett biztosan tudni, hogy a média nem jelenik-e meg valamilyen formában. Pár nappal később, 2009. március 5-én valaki felfigyelt arra, hogy az interneten megjelent egy híradás egy március 7-i „szimpátia tüntetésről”, melyre a Pax Hungarica szélsőjobboldali mozgalom szervezésében kerül sor. Íme a híradás:

A Pax Hungarica Mozgalom 2009. március 7-én szombaton 14 órai kezdettel szimpátiatüntetést tart a budapesti Apostoli Nunciatúra (Budapest, XII. Gyimes utca 1-3.) előtt az igaztalanul meghurcolt Richard Nelson Williamson katolikus püspök mellett. Mint hívő keresztények fordulunk az egyetemes Egyház főpásztorához, kérve, hogy ne hajtson térdet az Antikrisztus prófétái előtt, s ne engedje, hogy az Egyház véleményét az Egyházon kívülről alakítsák, az igazság kimondásának s a szabad gondolkodás jogának megvonását követelve. Ne azok kegyét keresse, akik nyilvánosan elégetik az Újszövetséget, a Megváltót és Szűz Máriát gúny tárgyává teszik, hanem a Krisztus által reá bízott feladatát teljesítse: »te erősíted meg testvéreidet a hitben.« A rendezvényen Tudós-Takács János teológus, a Gede Kiadó munkatársa fogja felolvasni a Pax Hungarica Mozgalom Szentszékhez címzett petícióját, majd az iratot magyar és latin nyelven átadjuk a nunciatúra képviselőjének. Minden keresztény magyart szeretettel várunk!

A Szent X. Pius Papi Közösség Magyarországért felelős vezetője közleményben határolódott el a rendezvénytől, mely mind a közösség osztrák internetes oldalára (lásd: http://www.fsspx.at/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=1&Itemid=16, mind – P. Trutt kifejezett kérésére – e honlapra is felkerült. Íme a közlemény magyar fordítása:

A Szent X. Pius Papi Közösség HIVATALOS NYILATKOZATA a Pax Hungarica mozgalom március 7-én, szombaton 14 órára, az Apostoli Nunciatúra, (Budapest XII. Gyimes utca 1-3.) elé szervezett megmozdulásával kapcsolatban Ezennel kijelentjük, hogy közösségünk a leghatározottabban elhatárolódik a fenti rendezvénytől. Ezt a „szimpátiatüntetést” se nem mi szerveztük, se nem helyeseljük. A Richard Williamson püspök körül kialakult üggyel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a Szent X. Pius Papi Közösség rendházának 2009. január 27-én Menzingenben kiadott állásfoglalására: http://www.fsspx.info/distrikt/stellungnahmen/offizielle_stellungnahmen.php A Szent X. Pius Papi Közösségnek nincs más célja, minthogy a katolikus Egyházat szolgálja, úgy ahogy azt Jézus Krisztus megalapította. Közösségünk ebben a szellemiségben szólítja fel a híveket imára és áldozathozatalra. Jaidhof / Budapest, 2009. március 6. Pater Helmut Trutt, a közösség osztrák-magyar-cseh körzetének főnöke Pater Martin Fuchs, a közösség budapesti lelkipásztora A nyilatkozat megtalálható a Szent X. Pius Papi Közösség osztrák kerületének hivatalos honlapján is:        http://www.fsspx.at, az alábbi cím alatt:        http://www.fsspx.at/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=1&Itemid=16.

A Pax Hnngarica mozgalom internetes honlapján olvashatóak a tüntetéssel kapcsolatos híradások, így a petíció (ez képen itt is látható) és a tüntetésről szóló beszámoló. Nekem pedig a tüntetésen résztvevő és a Pius kápolnába járó „úriember” elküldte a tüntetéssel kapcsolatos cikkét, mely – úgy tűnik a küldeményből – egy újságban (Front, vagy Magyar Front) jelent meg: Íme a cikk:

KRISZTUSI KIÁLLÁS Az Evangélium tanítása szerint (Mt 16, 18-19) Krisztus követőivel van minden nap a világ végezetéig, ami azonban nem azt jelenti, hogy helytartója, a pápa, mindenben csalhatatlan. Nem. Csak akkor az, ha a 1/ hit és erkölcs dolgában, 2/ mint az Egyház legfőbb pásztora, 3/ az egész Egyház számára 4/ végérvényesen dönt. Ez ugyanígy vonatkozik az egyházi rendfokozatok alacsonyabb szintjeire, a bíborosokra, érsekekre, püspökökre, a világi- és szerzetespapokra.      Mindebből következően a papság isteni törvényekkel egyenesen ellentétes politikai nyilatkozataival és rendeleteivel szemben nem a vak engedelmesség, hanem az eltökélt ellenállás az egyetlen megoldás. A fürdővízzel együtt azonban nem szabad a gyermeket kiönteni a kádból! Tény, hogy főleg a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) óta előny az Egyházban a héber eredet, ebből azonban nem az következik, hogy elhagyjuk Krisztus jegyesét, az Egyházat, hanem az, hogy megtisztítsuk azt tőlük.      Ezért minden igazi keresztény kötelessége a Krisztust mindmáig legkövetkezetesebben megtagadó, 1948 óta nemcsak Palesztínát, hanem immár az egész világot végpusztulással fenyegető, néven nevezésére sem méltó etnikummal szemben Sárkányölő Szent György-i harcot folytató Richard Williamson brit püspök melletti kiállás.      Ennek a kiállásnak lényege egyetlen mondatban: ISTEN! SZABADÍTSD MEG VÉGRE AZ EGYHÁZAT TŐLÜK, KRISZTUS ETNIKAILAG IGENIS FÉLREISMERHETETLEN GYILKOSAITÓL!      Ezért imádkozunk minden Magyar Égi Királynőjéhez, Babba Máriához.      Budapest, 2009. március 15.      ...      irodalomtörténész, főszerkesztő (Front)

Ilyen előzmények után következett el 2009. március 21-e, a bérmálás napja. És láss csodát! A Fuchs atyának távolmaradását megígérő „úriember” semmibevéve katolikus elöljárója kérését, megjelent a kápolnában és – ahogy erről a fórumon már beszámoltam – scolát énekelt és a mise utáni kis fogadáson a legnagyobb nyugalommal hagyta magát Fuchs atyától megvendégeltetni, kínáltatni, kiszolgálni. Fellay püspökhöz is odament, felkeltve ezzel bennem a riadalmat, hogy közös képet készíttet vele, melyet feltesz a Pax Hungarica nyilaskeresztes honlapjára. Mindezek után páran úgy gondoltuk, hogy annak érdekében, hogy ne kerülhessen a magyarországi katolikus tradíció a „Williamson-ügy”-höz hasonló helyzetbe, meg kell előzni a médiát, és magunknak kell kinyilvánítani, mit is értünk katolikus tradíció alatt. Belefér-e ebbe szerintünk a Pax Hungarica mozgalom ténykedése, az ott megnyilvánuló szélsőjobboldali meggyőződés.      Ezért összegyűjtöttünk néhány anyagot, melyet most itt nyilvánosságra hozok. 1. a fent már idézett cikkek közül a petíció; 2. a Pax Hungarica internetes honlapjának kezdőlapja; 3. fotók a március 7-i tüntetésről, melyeket aki akarja a mozgalom honlapján megnézhet; 4. a Szittyakürt című szélsőjobboldali újság két számának utolsó oldala (összesen hat képpel): az egyiken Hitler, mint „minden komoly jobboldali otthonának egyik dísze”, a másik számban a hirdetés a Thököly úti misére, és az impresszum. Mielőtt rátérnék egy másik szélsőjobboldali személy bemutatására, az illető úriemberről még annyit, hogy ő az, aki ha nincs éppen náci felvonulásuk vagy ő maga nem tart valahol ilyen előadást vasárnap, a Pius kápolnában tartott délelőtti mise után a Belvárosi templomba is elmegy misére (karján az árpádsávos szalaggal). (Ez egyeseknek azt a gyanúját, hogy ezt valakiknek a megbízatására teszi, legalábbis megfontolandóvá teszi.) Mindez nem akadályozza meg abban, hogy számos szélsőjobboldali megmozduláson is részt vegyen, például David Irving könyvbemutatóján is ott szorgoskodott, ő árulta a vendég könyveit. Nem tudom, miért kell azt megvárnunk, hogy egy újságíró felfigyeljen erre, és a Belvárosi templom ajtajába állva, fotókat készítsen a tridenti misére menőkről. És utána kérdéseket tegyen fel, ahogy ezt Williamson püspök esetében tették. Tudom, hogy Magyarország kis pont, nem játszik szerepet, de mi lesz, ha a tradíció tényleg visszatér az Egyházba, ha létrejön a kiegyezés a Pius Közösség és Róma között? A mostani média-vihart látva, akkor mekkora lesz a botrány? El tudjuk ezt képzelni? És akkor talán ez a kis ország is érdekessé válhat egy-egy megbízott riporter számára. Úgy tudom, hogy egy templom nyilvános hely, ahonnan nem lehet kitiltani senkit. Ha ez így van, akkor legalább egy nyilatkozat szükséges lenne, hogy a magyarországi tradíció elkerülje a bajt. És most a Lefebvre könyv előszavát író személyéhez: ő egy kilépett felszentelt pap, kilépett szerzetes, és volt (vagy most is?) kommunista III/3-as ügynök. Aki a 90-es évek közepe táján járt a Thököly úti domonkos templomban, örömteli meglepetéssel látta a zsúfolásig megtelt templomot. Én egy esti misén voltam egyszer ott, és a legnagyobb csodálkozással láttam, hogy mise után csaknem mindenki ott marad a zsolozsmára, a szentély tele van fiatal hivatásokkal, a padok fiatal, középkorú és idős hívőkkel.      A domonkosok magyarországi elöljárója újságot adott ki, melyben ez az aposztata szerzetes-pap is számos cikket jelentetett meg. Eközben nem hagyta abba szélsőjobboldali nyilvános működését sem. Erre lett figyelmes egy újságíró, aki elkezdett a témával foglalkozni. Azzal az eredménnyel, hogy cikkei hatására a magyarországi domonkosok elvesztették függetlenségüket, teljesen tönkrementek, az elöljárót Sopronba száműzték – és amit mindenki láthatott, a virágzó templomi élet teljesen megszűnt, a templom egy része leégett (!), évekig elhagyott romként állt mementóként egy kiugrott pap rendszerváltás előtti és rendszerváltás utáni működésére. Ezért nem megalapozatlan egyes papok azon állítása, miszerint „TTJ eddig is utasításra dolgozott és most is ezt teszi”. Most úgy tűnik a tradíció lejáratására, illetve veszélybe sodrására kapott megbízatást. (De vajon kitől? A Soros-féle oldaltól – akiknek támogatásával könyveit megjelenteti –, vagy a régi hatalomtól?) Mivel időközben a DUNA televízió kétszer is levetítette a pap-ügynökökről szóló dokumentum-filmet, melyben az itt bemutatott „úriember” neve is ország-világ előtt elhangzott, én sem hallgatom el tovább a nevét: a ma Tudós-Takács János néven (eredetileg nem ez volt a neve) ismert személyről van szó, akinek ügynök múltját a honlap egyik oldala bővebben tárgyalja. A jobb oldali képen a nunciatúra előtti tüntetésen látható. Még a cikk megjelenését követő éjjel a következő e-mail érkezett a szerkesztőhöz, amit kommentár nélkül közlök, hiszen önmagáért beszél: Feladó: Laszló Ifj. Tompó< ifjtompolaszlo@gmail.com > (Felvétel a címjegyzékbe) Címzett: kat.honlap@citromail.hu Tárgy: Kérés Érkezett: 2009. április 2. 00:38 Köszönöm, hogy állásfoglalásaimat kérésem nélkül is közzéteszi honlapján, csak arra kérem, ezentúl nevemet is legyen kedves feltüntetni, így: ifj. Tompó László. Ezek szerint tehát a cikk elején említett illető neve is megadható: ő ifj. Tompó László, akit a bal oldali képen, a nunciatúra előtti tüntetésen készült fotón is megcsodálhatnak. És végezetül egy olvasói levélnek a részletét is felteszem, ami szintén a cikk megjelenését követő órákban érkezett: „A mindenhová befurakodó szélsőjobbal kapcsolatban teljesen igaza van. Már régóta biztos vagyok benne, hogy titkosszolgálati úton szervezik őket, hogy aztán "megvédhessék" tőlük (vagyis saját magutktól) a "békés többséget". Ők is a Fellay püspök által enlített rákos áttétel részei.” 2009. április 1.