A Sátán nagyonis valóságos
(forrás: www.kath.net – 2010. január 31.)

Charles Caput, Denver érseke, az Emmanuel közösség Rómában, a Laterán Egyetemen tartott szimpóziumán azt a kérdést fejtegette, vajon miért nem mer sok nyilatkozó a Sátán létezéséről beszélni. Az amerikai püspök előadásának címe, a CNA szerint ez volt: „E világ fejedelme és a kultúra evangélizációja”.

„Olyan korban élünk, amikor összes vívmányunk ellenére a világ brutalitása és közömbössége soha nem volt nagyobb.” Az ember kreatív képessége ezeket a politikában a „hatalomszerzésre” és „a gőg növelésére” és hiúságra fordítja. Ez a gőg a Sátán első „non serviam” (nem szolgálok) kijelentésére megy vissza.

„Nagyon különös, hogy a történelem legvéresebb évszázada után még sok vallási vezető is szégyell az ördögről beszélni. … A tömegmészárlás és a jól szervezett kegyetlenség a »lelki egészségnek« nem csak valóban nagy problémái, hanem ezek bűnök, melyek az égbe kiáltanak igazságosságért, és melyek magukon viselik egy olyan intelligencia ujjlenyomatát, aki személyes, tehetséges, számító és hatalmas.”

A Sátán a gőg és a lázadás első okozója, és az ember nagy csábítója. Nélküle a megtestesülésnek és a megváltásnak nincs értelme, és a kereszt érdektelen lenne. Sátán valóban létezik. Ezen egyszerű igazságot nem lehet megkerülni.”

Minden kereszténynek az a feladata, hogy megértse és átitassa a világot, és utána „őt Krisztushoz térítse”. Ez a küldetés minden egyes megkeresztelt alapvető feladata. „Nem kell félnünk attól, hogy higgyünk és szeressünk. Isten arra szólít fel bennünket, hogy elmenjünk és minden nemzet fiataljait megnyerjük. De előbb minket hív, hogy szeressük Őt. Ha ezt tesszük, mégpedig buzgón tesszük, egész szívünkkel, akkor a maradék rész is jönni fog.”


vissza

a HÍREK oldalra                              a KEZDŐLAPRA