Ami a katolicizmus mai helyzetét illeti, ennek megítélésekor a történelemre mindenképpen tekintettel kell lenni:
Csehország (t. i. a Cseh Köztársaság nyugati része) lakossága nagy változásokon ment át a 20. század elejétől kezdve, Csehszlovákia megalakulása óta. Az első (szabadkőmíves) csehszlovák kormány minden igyekezetével nemzeti csehszlovák egyházat akart kialakítani. Ezért a huszita „hagyományra” építve a már több száz évvel azelőtt teljesen eltűnt huszitizmust próbálta újjáalkotni, és a csehszlovák katolikus lakosságot új vallás kialakítására igyekezett rávenni. A németekkel való szembenállás erősítésére cseh vallást alkottak, a Csehszlovák Huszita Egyházat, melynek alapítói modernista katolikus papok voltak, Karel Farský vezetésével. Püspökszentelésre – tudomásom szerint – Spanyolországban került sor, ahol Karel Farskýt püspökké szentelték, ő lett a Csehszlovák Egyház patriarchája.
A mai Csehszlovák Huszita Egyház állapota siralmas (még a szakadás és eretnekség önmagában elkeserítő tényén túl is), templomaik teljesen üresek. Cseh Köztársaságban 2001-ben hivatalosan 99.103 híve volt, Szlovákiában 1.696 hívet számlál.
1945 után a német (nagyrészt katolikus) lakosságát deportálták és az addig németek által lakott immár lakatlan területre főként magyarokat, vagy cseheket telepítettek (ezek a területek a mai napig katasztrofális helyzetben vannak. A katolikus templomokat egymás után zárták be és leszentelték. A „rendszerváltozás” óta az eredeti német lakosság leszármazottjai adományaiból több helyen újra rendbe hozták és újraszentelték ezeket a templomokat. A temetők képe is igen jól mutatja, hová jutottak ezek a területek!
Morvaországban és Sziléziában a katolikusok lakosságnál nem volt ilyen nagyarányú rombolás, az ott élők az új vallás iránt nem voltak fogékonyak. Az ottani helyzet összehasonlítható Magyarországéval. Ott még tudják, hogy van Húsvét, vagy Pünkösd, az étteremben előfordul, hogy Nagypénteken, és Nagyszombaton a menüben is böjti ételt ajánlatnak. Léteznek népi hagyományok. Morvaország fővárosa, Brünn egy európai elvilágiasodott nagyváros, a várost önmagában ilyen értelemben kell jellemezni katolikus vonatkozásaiban is.
Szlovákia
A szlovákiai katolicizmus (amit világszerte igen életképesnek tartanak, és fejlődőnek mondanak) a rendszerváltás után indult a nemzeti vallás megépítésének útjára, a modern katolikus egyház keretein belül. A nemzeti jelleg megtartása érdekében viszonylag konzervatív, csak pont a katolicitásból, az egyetemességből vetkőzött ki teljes mértékben.
Ennek tükrében könnyebb megérteni, miért volt Morvaországban hárompapos Nagypénteki liturgia.
(Az első fotón Tábor, Chlum (Lomnice nad Popelkou) zarándoktemploma, a másodikon Hostinne volt ferences templom kívülről, a harmadikon pedig ugyanez a volt templom belülről, ma Antik Művészetek Galériája)
A cikkben előfordulnak szubjektív tapasztalatok és vélemények is, amelyek magukban hordozzák a pontatlanság és hiba lehetőségét.