Németországban (és nyilván csakhamar máshol is, hiszen az EU határozatai ezt irányozzák elő) az iskolákban a kilenc, azaz 9 éves kisgyerekeknek bevezették a „Sexualkundeunterricht”, vagyis a szexuális felvilágosító oktatást. Azokat a szülőket, akik nem akarják, hogy gyermekük ezen részt vegyen, bíróság elé idézik, ahol rendre elveszítik a pert, melynek során se az állam, se az Egyház, illetve más keresztény felekezet részéről semmilyen támogatást nem kapnak. Az ilyen családoknak nem marad más hátra, mint a kivándorlás, melyet közülük többen már meg is tettek (az USA-ban kértek és kaptak politikai menedékjogot). Gabriele Kuby Gender Revolution című könyvében leírt néhány részletet az oktatási anyagból (bármennyire undorító, hogy megértsék, miről van szó, le kell fordítani néhány mondatot): „Vegyes osztályokban arra utasítják őket, hogy gyurmából formálják ki a nemi szerveket, és répákra kondomokat húzzanak. Azt hallják, hogy a szexualitás a vágyak kielégítésére van, és hogy a szexuális irányultság szabadon megválasztható, és a homoszexuális impulzusokat ki kell élni, hogy a személyiség ne szenvedjen kárt.”      (Zárójelben: ugyanannak az országnak a politikusai és médiaemberei, ahol ilyeneket tanítanak KILENC, azaz 9éves gyerekeknek, háborodnak most fel az Egyház állítólagos pedofil „ügyei” miatt, és követelik harsányan az Egyház lefejezését!) Mivel e „felelősségteljes és részletes” oktatás ellenére is egyre nő a fiatalkorúak között a nem kívánt terhesség, az illetékes hivatalok most azt tervezik, hogy az oktatás időpontját előre hozzák, és a gyerekeket már hét, azaz 7 éves korban a fent bemutatott szexuális felvilágosításban részesítik. Maeßen atya szerint, ha eljön az az idő, hogy a gyerekeket objektíve képtelenség a Tízparancsolatra, Isten-félelemre megtanítani, akkor ezzel az az idő köszönt be, amikor már nem kérni, hanem követelni kell Istentől a közvetlen beavatkozását, azaz állandóan, szünet nélkül, nyomatékosan könyörögni ezért.