Az elmúlt napokban újabb magánlevelet kaptam valakitől, aki bevallása szerint rendszeresen olvasta Gergely atya honlapját (www.katolikus-traditio.hu) és a www.depositum.hu oldalakat, de erre a honlapra csak mostanában jutott el. Levelei annyira jellemzőek a mai emberekre, hogy néhány általános érvényű részletet érdemes közölni belőle (természetesen név és a felismerést lehetővé tevő adatok nélkül).      Ami az illető írásaiban a legszembetűnőbb volt, az a tökéletes káosz, ami a fejében uralkodik. Nem volt egyetlen egy adat sem – kivéve azok, amikkel sérteni akart –, mely megfelelt volna a valóságnak. A világon mindent összekevert: neveket, évszámokat, adatokat, egyszóval mindent, amit csak lehetett. A levél egyes részleteinek közlésével három dologra szeretném felhívni a figyelmet: 1. Ez a honlap számtalan írásban foglalkozik azzal a ténnyel, hogy az Istent elhagyók már e világon megkapják büntetésüket, ez pedig abból – is – áll, hogy értelmük elhomályosul. Montforti Szent Grignion Lajos Mária „Az örök bölcsesség” című művében ezt így fogalmazta meg: „Egyfelől tudatlanságba és elvakultságba esnek, másfelől esztelenségbe, harmadszor botrányba és bűnbe.” Azután idéz a Bölcsesség könyvéből: „Mert a bölcsességgel nem gondolók nem csak abban estek meg, hogy nem tudták a jót, hanem esztelenségükről emléket is hagytak az embereknél, hogy azokat, mikben vétkeztek, el se titkolhassák.” (Bölcs 10,8)      De a levél arról is tanúságot tesz, hogyan lehet esztelenségbe esni: nagy mértékben azzal, hogy képtelenek vagyunk eldönteni, kinek higgyünk, hogy minden irányzatot, szellemiséget, amit a világ kínál, kipróbálunk, „tanulmányozunk”. Ezzel fölöslegesen tesszük ki magunkat annak a veszélynek, hogy a jó út helyett a rosszra kerülünk. És ezt a önkéntes sodródást a mai ember és ez a levélíró is „nyitottságnak” nevezi, mely ma hatalmas erénynek számít, éppen azért, mert anti-katolikus. 2. Aki a hitigazságokat (ha katolikusnak tartja magát) vagy a katolikus vallást (ha nem katolikus) elveti, az ezt mind személyes indokból, érintettségből teszi! 3. A mai embereket az idegesíti a legjobban, ha nem válaszolnak nekik, nem vitáznak, nem folytatnak párbeszédet velük, írásaikat, érveiket nem méltatják még elolvasásra sem. Bár a levélíró olvasta a A párbeszéd értelmetlensége című írásomat, nem képes belenyugodni abba, hogy valaki az abban foglaltakhoz tartja magát. Azt hiszem annak a cikkírónak van igaza, aki ezt azzal magyarázza, hogy a „sötétben” járókat lelkiismeretük nem hagyja békén, és ezért próbálkoznak újra és újra, hogy kicsikarják tetteikhez a másik egyetértését. Íme a részletek a levelekből (az eredeti helyesírással, csak a nyilvánvaló gépelési hibákat javítottam ki): Magam is hívő katolikus vagyok... És meghökkentett, hogy nem egy katolikus püspök, hanem egy osztrák pap mondta a gyászbeszédet [Bessenyei Ferencét], aki nem is tudott magyarul, trídenti rítusú szertartás szerint végezve a szertartást. Először is: hálásan köszönöm, hogy válaszolt levelemre és pontosította a neveket, és nagyjából tisztázta mindazt, ami érdekelt. Ezzel azt bizonyította számomra, hogy párbeszédre képes és talán ennek is van „értelme”, hogy a „Párbeszéd értelmetlensége” című írására visszautaljak. … Pontatlanul emlékszem sokmindenre. Egyébként ideje bemutatkoznom, röviden:      … éves vagyok, a gimnáziumi érettségim után 2 évig voltam kispap, utána pedig 2 évig .. novícius [külföldön] ill. 1 évig .. teológiai főiskolára jártam Budapesten. Teológiai tanulmányaimat nem fejeztem be, hanem szociális munkásnak tanultam a ... Főiskolán és a … Szeretetszolgálat .. központjában dolgoztam szociális munkásként. Jelenleg minőségellenőr vagyok egy gyárban. A [Szeretetszolgálatnál] ismerkedtem meg feleségemmel. .. Feleségemtől néhány éve elváltam és külön költöztem. … Magam jól ismerem a trídenti típusú szertartást is, mivel [novícius koromban] a ház perjele reggelenként ilyen, az oltárral szembe miséző miséket vezetett és én ministráltam neki az oltár előtt térdepelve. Nekem tetszett az oltár, azaz Isten felé fordulása. A nyáron is részvettem egy ilyen latin misén valahol Magyarországon. (megj.: a leírtakból az derül ki, hogy nem tridenti misékről van szó, hanem csak a főoltárnál mondott miséről, vagyis katolikus előtanulmányai ellenére sem tud különbséget tenni a rítusok között.) Mostanság a „másik táborhoz” tartozom, a „progresszivista” .. egyesületnek .. voltam a tagja. … A mostani, legutóbbi Mérleg szám például teljesen a X. Piusz társasággal és a konzervatív táborral foglalkozik, minden cikke letölthető PDF-ben a www.merleg-digest.eu vagy a www.artisock.de/merleg oldalról. Manapság már kevés időm jut vallási egyesületi életre, de azért holnap elmegyek a „Holocauszt és a keresztény világ” című könyv bemutatójára, amit a Balassi-Egyházfórum kiadó adott ki, Várszegi Asztrik főapát mutatja be a kötetet. A Pokol országútján-ból .. nem vettem, mert kevés volt benne az életrajzi vonatkozás, s erre voltam főleg kíváncsi. Egyébként sem hiszek az örök elkárhozásban, ez a téma számomra kellemetlenül zavaró. A pokol tüzét mindig is szimbolikusan értelmeztem, mint a halál utáni Istentől való távolmaradás, kirekesztettség állapotának lehetőségét, ami nem tarthat örökké, Ő még az ateistáknak és testvérgyilkosoknak is meg fog bocsátani egyszer. Ő az Irgalmasság istene. Múlt hét szombaton részt vettem a II. Isteni Irgalmasság Konferencián a cisztercita Szt Imre templomban, Erdő Péter és a pápai nuncius is jelen volt. Nem a trídenti rítus itt a fő kérdés, ez a jéghegy csúcsa. Nosztalgiából, vagy a szép szertartási rítus miatt ennek van és lesz helye, jogossága viszonylag szűk körben a Katolikus Egyházon belül. A II. Vatikáni Zsinat határozatainak, egyházképének stb. elfogadása, követése vagy elutasítása a fő kérdés. Bár én magamat a modernistákhoz sorolom – de nem a liberálisokhoz –, fontosnak tartom a másik oldal érveinek, motivációinak megismerését is, mert mint minden dolognak, a katolicizmusnak is legalább két oldala van. Másrészt ez a szétválasztás művi, erőltetett dolog, sok vonatkozásban én is hagyományőrző, evangéliumi értékekre orientált vagyok, ezért merem katolikusnak (egyetemesnek) nevezni magam. Erre buzdítom Önt is, hogy jobban ismerje meg a másik oldalon lévőket a katolicizmuson belül, tartózkodjon a sablonos általánosításoktól, mások véleményének kirekesztésétől. Hajmeresztőnek találtam, amikor a honlapján, egyik írásában az alkalmatlan egyházi vezetők, teológusok eltávolításának óhaját fogalmazta meg a pápa felé, s hogy az alkalmatlan vezetők alatt a modernista szellemiségű vezetőket érti. Hatalmi belharcokra nincs szükség, ez a krisztusi szándékoknak aligha felelne meg, az érvek csatája viszont folyhat, ami előbbre vinné az Egyházat. De mit lehet tenni akkor, ha a konzervativisták a Sátán szolgáinak nevezik a „többségi” katolikusokat is? Végezetül – mert eléggé hosszan írok már –, a saját életem, lehet hogy „csapongó” vagy ahogy én szoktam fogalmazni „sodródó” vagy „hányatott”. … de erről nem csak én tehetek. Talán az is közrejátszott benne, hogy túl sok és sokféle szellemi hatásnak tettem ki magam, de ezt én „nyitottság”-nak gondolom és érzem. 2010. május 17.