Hannover/Németország Németországban első egyházként az „Önálló Evangélikus-Lutheránus Egyház” (SELK) mutatott megértést a svájciak minaretek építésével kapcsolatos „nemje” iránt. Az – egyébként teljesen demokratikus – népszavazás eredménye Németországban a felháborodás és a tiltakozás hullámát váltotta ki mind az egyházak, mindenekelőtt a katolikus Egyház, mind a politika és társadalom részéről. A SELK referense, Gert Kelter esperes (Görlitz) kommentálta a népszavazás eredményét és az arra érkező reakciókat. Az esperes sajnálatosnak nevezte, hogy „még az egyházak oldaláról sem lehet mást hallani, mint politikailag korrekt, a többségnek tetszeni akaró felháborodásokat és egy bizonyos félelemre való hivatkozást”. Kelter szerint ugyan a félelem soha nem volt jó tanácsadó a józanul hozandó döntéseknél: „mindazonáltal jelen esetben a félelem nem teljesen alaptalan”. Hiszen például maga Erdogan török miniszterelnök a minareteket néhány évvel ezelőtt „az iszlám vallás szuronyainak” nevezte. Kelter esperes szerint a naponta ötször megszólaló müezzinkiáltás „nem imára szólít, hanem az iszlám abszolút voltára való igényt kifejező kihirdetés”. Ezzel szemben a templom harangja valóban imára szólít fel. A müezzin kiáltásának az felelne meg, ha egy keresztény templomszolga naponta hétszer a templomtoronyból teli torokkal az Athanáziuszi Hitvallást énekelné. Ez így hangzik: „Aki üdvözülni akar, annak mindenekelőtt az igaz katolikus hitet kell bírnia. Aki ezt nem egészen és tisztán bírja, az kétségen kívül örökre elveszik.”      Kelter: „Azt a német vagy európai törvényhozást akarom látni, aki ilyen esetben a vallásszabadságra hivatkozna, amikor a mohamedánok vagy az ateisták érzik magukat szorongatva és zaklatva.” Kommentárjában az esperes a továbbiakban azt írja, hogy az iszlám társadalom számára kötelező az úgynevezett „szent háború”, melyet különböző – melyek lehetnek békések is – eszközökkel kell folytatni. A cél az, hogy „a háború területe fokonként az iszlám területévé váljon”. Az iszlám teológia szerint a minaretek „az iszlám társadalom határkövei, melyeket a nem-iszlám harci területekre vernek le”. A „Hitvalló közösségek nemzetközi konferenciája” (IKBG) már decemberben megértését fejezte ki a svájci döntéssel kapcsolatban. A votum nem a vallási türelmetlenség jele, „ahogy ezt a politikusok, az egyházak képviselői és az újságírók rágalomként terjesztik”. A döntés sokkal inkább „egy Nem az iszlám hatalmi törekvéseire és a keresztény-európai kultúra kiszorítására való törekvésre”, áll az Európát és Dél-Afrikát képviselő teológiailag konzervatív összefogás nyilatkozatában. Az IKBG elnöke ULrich Rüß pásztor Hamburgból.