1. Szűz Mária által jött Jézus Krisztus először e világra, Ő által kell eljönnie másodszor is.
Szent Fia első eljövetelében Szűz Máriát nagyon kevéssé ismerték, de második eljövetelében nagyon meg kell őt ismerni.
Ugyanis az üdvözítés csodálatos rendje azt kívánta, hogy az első eljövetelben rejtve maradjon, hogy így egyedül Fiát, Jézus Krisztust ismerjék, de a második eljövetelben Őt fogja Isten kinyilatkoztatni.
2. Szűz Mária nagyon rejtett életet élt. Ezért nevezi őt a Szentlélek és az Anyaszentegyház „elrejtett és titokzatos Anyának”. Mélységes alázatosságában az volt a legforróbb és állandó vágya, hogy önmaga és a teremtmények előtt rejtve maradjon, s csak Isten vegyen róla tudomást.
3. Isten, hogy teljesítse Édesanyja kérését, melyben elrejtettségért, szegénységért és megaláztatásért esdekelt Hozzá, elrejtette őt majdnem minden emberi teremtménye elől szeplőtelen fogantatásában, születésében, életében, titkaiban, feltámadásában és mennybemenetelében. Még szülei sem ismerték igazán, és az angyalok gyakran kérdezték egymástól: „Kicsoda ez?” Mert a Legfönségesebb előlük is elrejtette őt, vagy ha kinyilatkoztatott is róla valamit, végtelenül többet eltitkolt.
4. Az Atyaisten beleegyezett, hogy életében csodát, legalábbis nyilvános csodát ne műveljen, noha megadta neki a csodatevés hatalmát.
A Fiúisten beleegyezett, hogy alig szóljon, noha közölte vele bölcsességét.
A Szentlélekisten beleegyezett, hogy apostolai és evangélistái csak nagyon keveset mondjanak róla, csak annyit, amennyi Jézus Krisztus ismeretéhez szükséges – noha hűséges arája volt.
5. Mária a Legfönségesebbnek a mesterműve, ismeretét és birtoklását Isten önmagának tartotta fönn.
Mária csodálatos anyja a Fiúnak, kinek tetszett, hogy Édesanyja alázatosságát azzal jutalmazza, hogy földi életében Ő is megalázza és elrejtse, amikor mint valami idegent „asszonynak” szólította, noha többre becsülte és jobban szerette minden angyalnál és minden embernél.
Mária a legszentebb Szentháromság szentélye és nyugvóhelye, hol Isten fényesebben és istenibb módon trónol, mint a nagy teremtésnek bármely más helyén, még a kerubok és szeráfok fölötti trónját sem véve ki. És valami különös jogcím nélkül egy teremtménynek sincs megengedve – bármily tiszta is legyen különben –, hogy ebbe a Szentélybe belépjen.
6. Azt mondom a szentekkel: Mária földi paradicsoma az új Ádámnak, melyben a Szentlélek közreműködésével testet vett, hogy benne megfoghatatlan csodákat műveljen. Mária az Isten nagy és isteni világa, mely kimondhatatlan szépségeket és értékeket rejt magában. Ő a Magasságbelinek dicsősége, melyben, mint akár saját isteni ölében elrejtette egyszülött Fiát, és benne mindazt, ami kiváló és értékes csak létezik.
Ó, mily nagy és titokzatos dolgokat művelt a hatalmas Isten e csodálatos Teremtményben, amint mély alázatossága ellenére maga is megvallja: „Nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas.” A világ nem ismeri ezeket az igazságokat, mert megismerésükre képtelen és méltatlan.
7. A szentek ellenben csodálatos dolgokat mondtak Szűz Máriáról, Istennek erről a Szent Városáról, és amint maguk is bevallották, sohasem voltak ékesebben szólók és boldogabbak, mint amikor róla beszélhettek. És mindezek után felkiáltanak, hogy lehetetlen megismerni Mária érdemeinek magasságát, mert ezek Isten trónjáig emelkednek, lehetetlen megmérni szeretete szélességét, mert ez a föld határán túl terjed; lehetetlen felfogni hatalma nagyságát, mert ez az Istenre is kiterjed, és végül lehetetlenség alázatosságát, erényeit és kegyelmeit átkutatni, mert ezek örvényhez hasonlók. Ó, megfoghatatlan magasság! Ó, kimondhatatlan szélesség! Ó, megmérhetetlen nagyság! Ó, átkutathatatlan örvény!
8. Minden, a föld egyik határától a másikig, az egek legmagasabb magasságában, és az örvények legmélyén, minden magasztalja és hirdeti minden nap a csodálatos Szűzanyát. Az igazság ereje kényszeríti az angyalok kilenc karát, az embereket, bármily neműek, korúak, állásúak vagy vallásúak legyenek, jókat és rosszakat, sőt, az ördögöket is, ha akarják, ha nem, hogy boldognak magasztalják Máriát. Szent Bonaventura mondja, hogy az ég angyalai szüntelen ezt kiáltják feléje: „Szent, szent, szent vagy, ó, Mária, Isten szülője és Szűz!”
És naponként milliószor és milliószor elmondják neki az angyali üdvözletet :Üdvözlégy Mária!, mialatt leborulnak előtte és esengve kérik tőle a kegyelmet , hogy tisztelje meg őket valamely parancsával. Szent Ágoston kijelentése szerint Szent Mihály főangyal, az egész mennyei udvar fejedelme, fáradozik leginkább azon, hogy neki a tisztelet minden nemét bemutassa és bemutattassa, és lesve lesi szájából a megtisztelő megbízatást, hogy valamely szolgájának segítségére lehessen.
9. Az egész föld, különösen a keresztény világ tele van dicsőségével. Némely ország, tartomány, püspökség és város védőjéül és oltalmazójául is választotta. Sok székesegyházat az ő nevével szenteltek Istennek. Nincs templom, melyben ne volna oltára, nincs vidék, ahol ne tisztelnék Máriának valamely kegyképét, ahol az emberek bajaikra orvosságot találnak, s ahol egyéb javakat is nyernek. Hány egyesület és kongregáció létesült tiszteletére! Hány szerzetes-társulat viseli nevét és áll az ő oltalma alatt! Eme egyesületek hány tagja és hány szerzetes hirdeti dicséretét és magasztalja irgalmasságát! Nincs gyermek, aki ne dicsérné, amikor az Üdvözlégy Máriát gügyögi. Nincs bűnös, ha mégoly megrögzött is, ki szívében legalább szikrányi bizalmat ne érezne iránta. Sőt, az ördögök a pokolban is becsülik, noha félnek tőle.
10. Mindezek után és igazság szerint mégis azt kell mondanunk a szentekkel: De Maria nunquarm satis! Máriát még nem dicsérték, magasztalták, tisztelték és szerették eléggé, és még nem szolgáltak neki eléggé. Ő sokkal több dicséretet, tiszteletet, szeretetet s szolgálatot érdemel.
11. Azt kell tehát mondanunk a Szentlélekkel: „A király leányának minden ékessége belül van.” Mintha mindaz a tisztelet, melyet az ég és a föld versengve helyez a Boldogságos Szűz lábaihoz, semmi volna ahhoz a tisztelethez, melyet bensejében Alkotójától nyer. És ez a tisztelet rejtve marad azok előtt a kicsiny teremtmények előtt, akik nem tudnak a Király titkaiba behatolni.
12. Kiáltsanak fel ezért az apostollal: „Szem nem látta, fül nem hallotta, s ember szíve föl nem fogta még” Mária szépségét, nagyságát, fönségét, mert ő a csodák csodája a kegyelem, a természet és a dicsőség rendjében egyaránt. Egy szent azt mondja: „Ha meg akarod érteni az Anyát, akkor értsd meg előbb a Fiát. Ő méltó anyja Istennek.” – Itt némuljon el minden beszéd!
13. Szívem különös örömmel sugallta azt, amit leírtam, hogy rámutassak arra, mennyire ismeretlen volt eddig Szűz Mária, és ez az ismeretlenség egyik oka annak, hogy Jézus Krisztust sem ismerik úgy, amint ismerniök kellene. Ha tehát eljön – és bizonyos, hogy eljön – Jézus krisztus ismerete és országa, akkor ez csak annak lehet szükségképp következménye, hogy ismerik Máriát és az Ő országát. Ő ajándékozta Jézust első alkalommal a világnak, és másodszor is ő fogja kinyilatkoztatni.