A Papi Közösség párizsi nemzetközi sajtóirodájának (DICI) kommentárja a pápa zsinagógában tett látogatásához, valamint azon kijelentéséhez, miszerint a zsidók és a keresztények „ugyanazon Istenhez imádkoznak”. XVI. Benedek pápa a zsinagógában tett látogatásakor mondott beszédében azt hangsúlyozta, ami szerinte a zsidóságot és a katolicizmust egyesíti, és a katolikusokat arra hívta meg – követve ebben II. János Pál pápát –, hogy „a szövetség népével hiteles testvériségben éljenek”. Megállapította: „Keresztények és zsidók szellemi örökségük nagy részét közösen bírják, ugyanazon Istenhez imádkoznak, ugyanazon gyökerekkel rendelkeznek, és mindezek ellenére mégis idegenek maradnak egymás számára.” Ez a beszéd kétségen kívül tökéletes kontinuitásban áll a II. Vatikáni Zsinat „Nostra Aetate” nyilatkozatával, mindazonáltal aligha az első pápa tanításával. Hiszen Szent Péter Izrael népe előtt a következő szavakkal fejezte ki magát: „Ti vagytok a prófétáknak és annak a szövetségnek a fiai, amelyet az Isten atyátokkal kötött, amikor így szólt Ábrahámhoz: A te utódodban áldást nyer a föld minden nemzetsége. Az Isten elsősorban nektek adta és hozzátok küldte el Fiát, hogy megáldjon titeket, s így mindegyiketek forduljon el a bűntől.” (ApCsel 3,25-26) Mialatt az Ószövetség népének elöljáróihoz fordult, pontosított: „Ő [Jézus Krisztus] az a kő, amelyet ti, az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lett. Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.” (ApCsel 4,11-12) És mindehhez Szent Pál még hozzáteszi: „Tudjátok meg hát, testvérek, hogy általa [Jézus Krisztus] a bűnök bocsánatát hirdetjük nektek. Amitől Mózes törvénye nem tudott mentesíteni benneteket, általa mindenki mentesül, aki csak hisz.” (ApCsel 13,38-39) Szent Péter és Szent Pál apostolok példáját követve csak remélni tudjuk, hogy a zsidó népnek hirdetni fogják az üdvösséget, mely Jézus Krisztus által minden embernek elhozatott.      Mindazonáltal nehezen elképzelhető, miként mehet végbe ezen üdvtett hirdetése olyan prédikáció által, mely alapjaiban tér el azon apostolok beszédeitől, melyek a katolikus Egyház oszlopait jelentik.