Professzor Dr. Hubert Gindert kommentárja az évforduló alkalmából. Professzor Gindert a Német Katolikusok Fórumának kezdeményezője és elöljárója, és „A szikla” nevű katolikus havilap főszerkesztője. A fogamzásgátló tabletta a világon először 1960. augusztus 18-án került piacra az Amerikai Egyesült Államokban. Ez a tabletta nem Isten ajándéka, hanem az „ember műve”! Vajon tényleg a határtalan önmegvalósítást, a háztartástól, a házasságtól és a gyermektől való függés alóli nagy szabadságot hozta meg a nőknek? Mit hozott valójában a fogamzásgátló pirula? A pirula a gyermek-fogamzás elleni mellékhatásokkal együtt járó szer. Amióta a pirula létezik, a férfiak a nőktől azt várják el, hogy állandóan álljanak nemi vágyaik rendelkezésére. A fogamzásgátló szer hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekek száma drasztikusan csökkenjen és ezáltal a népesség elöregedjen ennek a szociális ellátásra és a nyugdíjkorhatárra gyakorolt minden negatív hatásával. A pirula nagy mértékben felelős a szexuális szabadosságért, a családok tönkremeneteléért, a magas válási számokért és az elvált szülők gyermekeinek nyomoráért. Az az állítás, hogy a katolikus Egyház „a fogamzásgátló szert születésszabályozó eszközként hallgatólagosan társadalmi gyakorlatként elfogadta”, tévedés. Ellenkezőleg, az Egyház mindig is óvott attól a zsákutcától, melybe a pirula vezetett bennünket, és a születésszabályozásnak más lehetőségeit mutatta meg. Az Egyház tanítása sokkal emberszeretőbb és természetesebb, mint a pirula. A fogamzásgátló szerekkel a politikai pártok egyeztek ki. Számos esetben a katolikus női- és családszövetségek sem szólaltak fel ellene. A fogamzásgátló tabletta nem a „felszabadítást”, hanem a kilátástalan zsákutcát hozta. Ami innen kivezet, az az átgondolás és a visszafordulás. 2010. augusztus 22.