A vallási könyvek nyilvános elégetésénél a világ közvéleménye láthatóan kétfajta mércével mér. Miközben egy mindössze 50 tagot számláló amerikai keresztény közösség tervbe vett Korán-égetése világszerte felháborodást váltott ki, addig az Iránban ténylegesen megvalósított több száz Biblia elégetése semmiféle reakciót nem váltott ki a politikából, az egyházakból és a vallási közösségekből. Erre hívta fel a figyelmet az Assist információs szolgálat a kaliforniai Lake Forest-ből ez év szeptember 23-án. A Parsi Keresztények Információs Szolgálata (FCNN) már június elején jelentette, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság május végén Sardasht nyugat-iráni határvárosban több száz Ó- és Újszövetséget kobozott és égetett el. A hatóságnak ez az akciója a para-militarista forradalmi gárdának és a teheráni városvezetőség egyik tagjának, Morteza Talalei-nek internetes közléseiből vált ismertté. A több száz Bibliát Azerbajdzsánból csempésztek be, és az egész ország területére el akarták juttatni, de még mielőtt erre sor kerülhetett volna a hatóság e „perverz Tórákat és Evangéliumokat” elkobozta és elégette. Szemben a szeptember 11-ére tervezett, de aztán lefújt Korán-égetéssel, a világ közvéleménye az iráni Biblia-égetésről alig vett tudomást. A politika, az egyházak és a vallási közösségek részéről semmilyen észrevehető reakció nem érkezett. Ezzel szemben a tervezett Korán-égetetés ellen olyan államvezetők, mint az amerikai elnök, Barack Obama és a német kancellárasszony, Angela Merkel is hevesen protestált, csakúgy, mint a mohamedán szövetségek, az egyházak és a keresztény csúcsszervezetek, mint például a WEA (Világ Evangélikus Allianz). Pedig ez utóbbi a lemondott Korán-égetés után azt követelte, hogy bármely vallás elleni támadást azonos módon ítéljenek el. A WEA főtitkára akkor bemutatott egy a keresztények ellen a legújabb időkben elkövetett erőszakos tettekről készített listát. A WEA 420 millió evangéliumi keresztényt képvisel, akik 128 nemzeti szövetségbe szerveződnek. 2010. október 5.