A Szentatya, XVI. Benedek pápa, aki számos alkalommal, mint ahogy mostani angliai látogatásakor is, a relativizmust és az ateizmust világos kritikával illeti, a gyakorlatban hasonlóan elődjéhez, II. János Pál pápához a többi vallással szemben maga is gyakorolja a relativizmust. Ez az igazság, az egyetlen igaz vallás, a Jézus Krisztus által alapított katolikus Egyház számára nagy csapást jelent. A pápa szavai szerint a vallásoknak „vállvetve” kell az egész társadalom jólétéért küzdeniük. Szeptember 17-én, pénteken a más vallások képviselőivel Londonban megtartott találkozón XVI. Benedek pápa a katolikus Egyház nevében méltatta „azt a fontos tanúságtételt, amit Önök mind, mint hívő emberek, egy olyan korban tesznek, melyben a vallási meggyőződések nem mindig találnak megértésre és elismerésre”. A találkozón a zsidó, az iszlám, a hinduizmus és más vallások képviselői vettek részt. A pápa határozottan kiállt a vallási közösségekkel folytatott párbeszéd mellett. „Biztosíthatom Önöket arról, hogy a katolikus Egyház a találkozás és a párbeszéd útját az Önök és az Önök vallási meggyőződése iránti igaz tiszteletből követi”, mondta XVI. Benedek pápa. Egyúttal felhívta a különböző vallások híveit a gyűlöletről és az erőszakról való lemondásra. A pápának e kijelentéseit semmiképpen nem tudjuk elfogadni, mivel ezek az Egyház hagyományos tanításával szöges ellentétben állnak. 1. A többi vallás, különösen az iszlám, a mi Urunk Jézus Krisztussal, az üdv egyetlen útjával és az egyetlen igaz Istennel tanítása lényegéből következően ellenségesen áll szemben. Ezért nem lehet abban a helyzetben, hogy „az egész társadalom jólétéért” bármit is tehessen. Ellenkezőleg, csak ártani tudnak a közjónak. 2. A „fontos tanúságtétel”, amit XVI. Benedek pápa szerint a többi vallás állítólag tesz, hamis tanúságtétel, egy tévtan tanúságtétele, ami az embereket nem igazi üdvösségükre, hanem – pont ellenkezőleg – ettől éppen elvezeti. Az ilyen tanúságtételt dicsérni súlyos vétség a katolikus hit ellen. Nem valamiféle „vallási meggyőződés” a fontos, mely csupán azért, mert „vallási” már egyúttal dicsérendő is, hanem egyes egyedül az igaz hit és az igaz vallás a fontos, hiszen ez az egyetlen, mely az üdvösségre és nem a kárhozatra vezet. 3. Különösen a II. Vatikáni Zsinat támogatta a pluralizmust és a relativizmust, amivel egyúttal meggyengítette az egyetlen igaz Istenbe vetett hitet, aki egyedül tudja az üdvöt az embereknek megadni, aki egyedül képes a társadalmat és a kultúrát a helyes irányba vezetni. Minden katolikus világosan fel tudja ezt ma már ismerni. A zsinat e kijelentéseiről szóló dicshimnuszok ezért nem egyebek, mint az Egyház hanyatlásához való makacs ragaszkodás a mindennapok tapasztalatával szemben. 4. Vajon miről kellene folynia annak a „párbeszédnek”, amiről a pápa beszél? Az igazságról? Az igazságot csak hirdetni lehet, bizonyos körülmények között megmagyarázni, de egészen biztosan nem a hamis vallások hivatalos képviselőinek, hanem csak talán ezek egyszerű követőinek. De akkor ez már nem párbeszéd, hanem misszió és apostolkodás. 5. Hogyan lehet egy hamis vallásnak az „őszinte tiszteletet” megadni, ahogy ezt a pápa teszi? Egyes embereket, személyeket, akik egy hamis vallásban vannak fogva, lehet és kell is tisztelettel kezelni, de ez semmilyen esetben sem vonatkozhat magára a vallásra, mely az embereket félrevezeti és őket az igaz üdvüktől éppenséggel távol tartja. A pápának ezek a kijelentései nem katolikusak, hanem az indifferencizmust, a relativizmust és a hitehagyást segítik elő. Egyetlen katolikus sem helyeselheti őket, aki Jézus Krisztus és az Ő szent Egyházának igazságáról meg van győződve.
Newman bíboros az úgynevezett Biglietto-beszédében mondta a következőket: Newman bíborost 2010. szeptember 19-én XVI. Benedek pápa boldoggá avatta. Vajon mit mondott volna Newman bíboros, a Biglietto-beszéd szerzője, annak az embernek a kijelentéseihez, aki őt boldoggá avatta?
|
vissza