Liturgiájuk és gyakorlati vallásosság sok latin dogmát „elismer”
Kommentár „A mai katolicizmus elsődleges dogmája az ökumené” című íráshoz

A honlapra a napokban került fel Füzesi Zsoltnak a fórumon írt hozzászólása „A mai katolicizmus elsődleges dogmája az ökumené” címmel. Ebben a szerző nemcsak az ökumenizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet, hanem felsorolta mindazokat a fontosabb hittani eltéréseket, melyek a katolikus és a görög-keleti vallás között fennállnak.

Az éremnek azonban ez csak az egyik oldala, amit nagyon hasznos tudni, és amiről nem szabad elfeledkezni. De van egy másik megközelítési módja is ennek a kérdésnek, melyek a következő tényeken nyugszanak:

Az ortodoxok az egyházszakadás óta nem tartottak egyetlen egyetemes zsinatot sem. Ma is csak azokat a zsinatokat fogadják el egyetemesnek, amelyeket még az egyházszakadás előtt tartottak. Ennek következtében ettől az időtől fogva dogmákat sem állítottak fel. Ugyanakkor liturgiájuk és gyakorlati vallásosság sok olyan latin dogmát „elismer”, melyet dogmaként nem definiáltak, például Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatását vagy Mennybemenetelét.
     Tehát azt mondhatjuk, hogy a cikkben felsorolt eltérések közül több tanhoz úgy viszonyulnak, mint például a római katolikus Egyház Mária mennybemenetelének dogmájához. Bár ennek ünnepélyes kihirdetése csak 1954-ben történt meg, ez nem jelenti azt, hogy ez a tanítás ne tartozott volna az ősidőktől a római katolikus Egyház hitéhez.

Hogy a két egyházat elsősorban nem a tanítás, hanem számunkra jelentéktelenebbnek tűnő kérdések választották el, mutatja az a tény is, hogy még Konstantinápoly 1453-ban történt törökök elleni elfoglalása előtt is – és nem először – létrejött a kiegyezés a két egyház között. (Hogy ennek feltételeit aztán a görög fél – sokadszorra – nem tartotta be, az most nem tartozik ide.)

Maeßen atya véleménye szerint, valahányszor az Egyházban nagyon hittek abban, hogy elérkezett a világ vége, mindig történt valami, ami mind mennyiségben, mind minőségben megsokszorozta az Egyház erejét. Nagy Szent Gergely pápa is azon a véleményen volt, hogy közel a vég, és akkor jött a barbárok megtérése. Az „ítélet angyalának” nevezett Ferreri Szent Vince a 15. században szintén a világ végéről prédikált, mégpedig úgy, hogy ebbeli meggyőződését Istentől kapott jelek táplálták. Ekkor jött Amerika felfedezése, és Dél-Amerika katolikussá válása. Mindebből Maeßen atya azt a következtetést vonta le, hogy most egy ilyen vérátömlesztés az ortodoxok „megtérésével” jöhetne létre.

2010. július 29.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA