Mennyire kell ezeknek az uraknak rettegniük a régi misétől!
(forrás: www.summorum-pontificum.de – 2010. július 20.)

Miként erről a HÍREK oldalon a Három év Summorum Pontificum: Mik az Önök tapasztalatai? című hírben olvasni lehetett, az azonos nevű internetes oldal tervbe vette, hogy három évvel a motu proprio megjelenése után – a pápa által előre jelzett hivatalos egyházi mellett – maga is mérleget készít a hívek beszámolóiból, vagyis leközli a hozzá beküldött írásba foglalt tapasztalatokat. Július 20-án tette közzé egy, a németországi Regensburg egyházmegyéhez tartozó város, Weiden-ből író laikus írását.

(Weiden körülbelül 60 ezer lakosú iparváros, közel a cseh határhoz, Regensburgtól északra, Konnersreuth-tól (Konnersreuthi Neumann Teréz falujától) 50 kilométerre délre.)

1. A summorum-pontificum.de bevezetése
Július 12-én leközöltük egy káplán beszámolóját, aki plébániáján – a progresszív erők nagy bosszúságára – legalább a „liturgia-szabad napján” a hagyományos rítusban mutatja be szentmiséjét. Ma folytatjuk a sorozatot Oskar Rauch beszámolójával, aki laikusként harcol Weiden-ben a hagyományos rítusban bemutatott misék engedélyezéséért. Itt a nehézségek nem a plébánostól vagy az esperestől jönnek, hanem személyesen a megyéspüspök, Gerhard Ludwig Müller püspök az, aki akadályt gördít azon hívek kérésének a teljesítése elé, „akik a liturgia régi formájához ragaszkodnak”

Müller püspök nem hajlandó a híveknek havonta egynél több misét engedélyezni, holott Msgr. Guido Pozzo, az Ecclesia Dei Pápai Bizottság vezetőjével folytatott beszélgetésben ígéretet tett arra, hogy egy második miséhez is megadja a hozzájárulását.

2. Oskar Rauch beszámolója:
(forrás: http://summorum-pontificum.de/vorort/erfahrungsbereicht_2.shtml)

2007. október 22-én Weiden St. Josef városdékánjánál, Andreas Uschold főtisztelendő úrnál, 30 aláírással támogatva, kérvényt nyújtottam be hagyományos rítusú vasárnapi mise engedélyezésére. Már egy hét múlva telefonon választ kaptam, miszerint Regensburg Weiden számára egy (1) vasárnapi misét engedélyez. Írásban, és ezt szeretném rögtön az elején leszögezni, soha semmit nem kaptunk Regensburgból, ha egyáltalán válaszoltak megkeresésünkre, akkor az mindig csak szóban, telefonon történt. Így a kérvényt benyújtónak soha semmilyen írásos dokumentum nincs a kezében. Az engedélyt ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a celebráns csak egyházmegyés pap lehet. Istennek hála, találtunk egy fiatal papot, Weiden-ben születettet, aki tudta és akarta is a régi misét celebrálni. Ezidőben Nabburg-ban volt még káplán, és ezért csak délután tudott hozzánk jönni.

2007. november 25-én ünnepeltük az első, a római rítus rendkívüli formájában bemutatott misénket, ugyan egyelőre gregorián korál nélkül, mert ebben az időben még nem volt scolánk. Nem sokkal az első mise után felmerült a vágy egy – havonta – második vasárnapi mise után. De miután csak havi egy misére volt engedélyünk, tudtam, hogy ez a kérés nemigen fog meghallgatásra találni.

A rendelkezésünkre bocsátott Szent Sebestyén templom, nagyon megfelelt a számunkra: 90 térdeplős padja és 10 állóhelye, valamint egy szép főoltára van – sajnos az elé helyezett vacsoraasztalt nem szabadott a mise alatt oldalra helyeznünk –, és egy valamennyire elfogadható orgonája – és ami számunkra nagyon fontos volt – egy sekrestyése, aki jóindulatot mutatott irányunkban. Mindezt egybevetve itt, helyben nem voltak komolyabb problémáink. Azóta már scolánk is van, amelynek tagjai az 1., 8., 11. és 17-es misét és az 1. és 3-as Credot is megtanulták. Négy fiatal és két idősebb ministráns segédkezik a celebránsnak, aki időközben tábori lelkész lett és így már délelőttönként is tud jönni.

A havonta két mise iránti vágyunk végül egy aláírás-akcióba torkollott, melyen meglepően sokan, 110-en vettek részt, s amelyet 2009 októberében adtunk át a dékánnak, aki azt továbbküldte Regensburgba, ahonnan aztán megjött a válasz – természetesen csak szóban –: Regensburg nem kíván második régi rítusú vasárnapi misét Weidenben!

Ezután azt a jó tanácsot kaptuk, hogy forduljunk Rómához – így 2009. december 3-án levelet írtam az Ecclesia Dei Pápai Bizottságnak, amelyben segítségüket kértem. Nagy meglepetésemre már 2010. január 20-án megkaptam a választ. A Vatikánból Guido Pozzo prelátus azt közölte velem, hogy levelem megérkezte után beszélt a regensburgi püspökkel, aki megígérte, hogy meg fogja engedni a második misét. „Az ügyben kapcsolatba fog lépni az illetékes plébánossal.”
     Nagy volt az örömünk – és a csalódásunk még nagyobb, amikor a regensburgi püspök ígérete ellenére sem tett semmit! Öt hétig vártunk, nem történt semmi. 2010. február 23-án a dékán tanácsára faxon újabb levelet küldtem Regensburgba – semmilyen válasz nem érkezett! Ezután telefonon próbálkoztam, ötször beszéltem a püspöki hivatallal, a liturgia-kérdésekben illetékes püspöki helynök soha nem volt számomra elérhető. Ugyancsak válasz nélkül maradt az az e-mail, amit 2010. április 12-én küldtem Regensburgba. Mind a mai napig semmilyen választ nem kaptunk!

Most újra írtam Rómába, és Guido Pozzo prelátusnak az egész ügyet részletesen felvázoltam. Az eddig történtek ismeretében nem várok újabb segítségnyújtást, sokkal inkább azt tartom fontosnak, hogy az illetékesek tudomást szerezzenek azokról a nehézségekről és kellemetlenségekről, melyeknek a regensburgi egyházmegyében ki vagyunk szolgáltatva. Egy püspök, aki szószegővé válik, egy püspöki helynök, aki letagadja magát – felháborító! Mennyire kell ezeknek az uraknak rettegniük a régi misétől!

A mai napig 36 misénk volt, és az átlagos hívőszám 63-ra emelkedett, holott soha nem kapunk pontos miseidőpontot, mely természetesen igen megnehezíti a tájékoztatást és a ministránsok, énekesek megszervezését. De közösségünk megerősödött és minden kellemetlenség ellenére nyugodtan tekint a jövőbe.


(szerk. megj.: A fenti beszámoló nem teljes, és nem mutatja meg elég hűen az egyház mai helyzetét, ha nem emlékeztetünk arra, hogy Regensburg püspöke, Müllet főpap az, aki az egyházmegyéjében fekvő Zaitzkofen-i papszentelések miatt tiltakozik, engedetlenséget emleget, és minden lehetséges módon szidja a Szent X. Pius Papi Közösséget, mint olyan testületet, mely „engedetlenségben” él Rómával szemben! Lásd a honlap ide vonatkozó tavalyi hírét!)

2010. július 26.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA