Ez év november elseje nagy hálaadásra adott alkalmat, mindazonáltal egy bizonyos óvatossággal egybekötve. Ez a nap volt a Szent X. Pius Papi Közösség megalapításának 40. évfordulója. 1970-ben ezen a napon adta Genf, Lausanne és Freiburg megyéspüspöke, Charriére püspök az Egyház nevében hivatalos hozzájárulását ahhoz a társasági alapszabályhoz, melyet Lefebvre érsek néhány hónappal előbb nyújtott be neki. Aki ma a puha globális hitehagyás közepén meg akarja őrizni katolikus hitét, és a szerint akarja élni életét, jól ismeri e hála okát. A II. Vatikáni Zsinat óta a hivatalos egyház az összeomlás állapotában van – mégpedig egy továbbra is fennmaradóban, mert a vezető egyházi emberek ragaszkodnak azokhoz a zsinati újításokhoz, melyek által Isten helyére az ember került. A katolikus nép ezért lesz továbbra is félrevezetve, és Isten Egyházának piramis-alakú struktúrája ezért rohad el folyamatosan felülről lefelé. Ezért volt az első csoda, hogy egy jámbor, „piramis-alakúan” érző egyházi ember felismerte annak szükségességét, hogy a fő piramis beomló romjai közepette egy ellenkező irányba ható kis piramist kell felépíteni. A második csoda abból állt, hogy ennek az egyházi embernek valóban sikerült az összeomló fő piramis pápai súlya ellenére a kis piramist felállítani. Végül a harmadik csoda az, hogy az utódoknak az érsek halála után sikerült ezt a kis piramist 20 éven keresztül megtartani.      Ugyan a Pius Közösség nem rendelkezik a hitvédelem terén monopóliummal – Isten ments! –, de az igaz, hogy e védelemnek mindig a gerincét alkotta. A jó Istennek mérhetetlen köszönettel tartozunk mindazokkal szemben kimutatott jóságáért, akik felfogják a Pius Közösség formájában kapott ajándékot. Ugyanakkor óvatosnak is kell lennünk. Én jól emlékszem Barrielle főtisztelendő úrra (1897-1983), aki Econe-ban a közösség első papszemináriumában az első spirituális volt. Ő gyakran idézte szeretett mesterét, Vallet főtisztelendőt (1883-1947), aki Szent Ignác lelki gyakorlatait nagyszerű módon prédikálta, és abból az 5 napos változatot megformálta. Azt a változatot, mely Barrielle főtisztelendő úr által a Pius Közösség lelkeire az egész világon nagyon áldásos hatást gyakorolt.      Vallet főtisztelendő úr ezt a lelkigyakorlatot és ennek történetét mélyrehatóan tanulmányozta. E tanulmányozás során vette észre, hogy ha olyan rend alakult, mely e lelkigyakorlatot előszeretettel és sikeresen prédikálta, akkor egy bizonyos idő után az ördög megjelent a színen és szétszórta, összekuszálta vagy tönkretette ezt a rendet. És mennyi ez a bizonyos időtartam Vallet atya szerint, melyről Barielle atya beszámolt? Pontosan 40 év! Nos, a Szent X. Pius Közösség apostolkodásának nem ez a lelkigyakorlat prédikálása az egyetlen eleme. Remélheti hát, hogy elkerüli az ördög összeesküvő figyelmét? Ellenkezőleg!      Ha ez a kis piramis valóban a hitvédelem gerince az összeomló egyház romjai között, akkor a Pius Közösség az ördög figyelmének éppen a középpontjában áll! Erre kell mindannyiunknak vigyázni.      Az Egyház piramis-alakú felépítése miatt a Pius Közösségnek különösen a vezetőségét zárjuk mindennapi imánkba. Kyrie eleison (a szerkesztő megj.: Maeßen atya többször elmesélte, hogy a Pius Közösség megalakulásának idején a hívek nagy része azon a véleményen volt, hogy ez a válság nem tarthat soká, hiszen az összeomlás jelei olyan nagyok, és mindenki számára láthatóak, világosak. Lefebvre érsek óva intette őket, és azt mondta, hogy ez a válság sokáig fog tartani, készüljenek erre fel. Csakhogy, ehhez azt is hozzátette, hogy egy generáción, azaz 40 éven túl nem tarthat, mert akkor elveszik a folyamatosság, és nem lesz, aki továbbadja, őrizze a „normalitást”.      Maeßen atya ezzel kapcsolatban mindig azt emelte ki, hogy a zsinat után vagy közvetlen előtte születetteknek már fogalmuk sincs arról, mi a normális állapot. Ők már egy fejetetejére állított egyházba nőttek bele, csak ezt látták, és így elképzelésük sincs arról, mi a „valódi”. Ezt pedig csak megélni lehet, megmagyarázni nem.      Nos, a 40 éves időtartamok sora kezd lejárni: az utolsó ilyen évforduló 2010 advent első vasárnapja, mert az Olaszországon kívüli világban e napon vezették be kötelező érvénnyel a NOM-t. E dátum után végképp túllépjük a bűvös, a Bibliában éppen az ilyen helyzetekben oly nagy szerepet játszó 40 éves időtartamot.) Feltéve: 2010. november 12.