Aachenben (a német-római császárok temetkezési városában, a Német-Római Szent Birodalom központjában, egyáltalán a nyugati katolicizmus egyik – volt – világi fellegvárában), a Stolberger utcában ünnepélyes keretek között rakta le vasárnap, 2011. május 8-án a Yumus-Emre-mecset alapkövét két imám, valamint Mordechai Max Bohrer rabbi, Peter Brinkhorst evangélikus szuperintendáns és Josef Voss katolikus esperes.
„Isten az Isten és minden ember atyja – ez a mi meggyőződésünk. Ebben a hitben találkoznak mindenekelőtt a mohamedánok, a zsidók és a keresztények”, hangsúlyozta Voss esperes ünnepi beszédében. Voss utalt arra, hogy Aachenben a vallások közösen ünnepelnek, és együtt keresik a módot, hogy Aachenben emberhez méltó életet találjanak. Voss reméli, hogy a mecset a mind a szentekkel, mind az emberekkel való találkozások helye lesz.
Heinrich Mussinghoff katolikus megyéspüspök levélben küldte legszívélyesebb üdvözletét az iszlám közösségnek. Örül, hogy a török közösségnek sikerül egy új istenházat építeni, írta a püspök. Kifejezetten támogatja a mecset építését, mely Aachenben a vallások jó együttélésének jele, áll tovább a levélben.
„Nem csak megérkeztek, de integrált és szilárd alkotórészei társadalmunknak”, így üdvözölte a német bevándorlási miniszter, Guntram Schneider a mohamedánokat. Méltatta az egyházak és a zsidó hitközség támogatását a mecset építéséhez, mely végül oda vezetett, hogy Aachenben soha nem képezte vita tárgyát a mecset-építés. Egyúttal bejelentette, hogy az iszlám-szövetséggel megerősítik a párbeszédet és az iszlám hitoktatást mindenütt bevezetik, mert az iszlámnak, mint minden nagy vallásnak joga van ehhez.
Marcel Philipp, Aachen főpolgármestere a mecset-építésében annak jelét látja, hogy bár Istenre különbözőképpen, de együtt tekinthetünk. „Megoldjuk az együttélést”, mondta.
A www.fsspx.info kommentárja a hírhez:
Az egyetlenek, akiknek ezen eseménynél semmilyen teológiai abszurditást nem lehet a szemükre vetni, az a két imám, hiszen ők valóban hisznek Mohamedben.
De mi van a rabbival, a protestánssal és a katolikussal?
Amikor Kriton ki akarta szabadítani Szókratészt a börtönből, és arra kérte, hogy meneküljön, a filozófusok mestere ezt válaszolta: „Kriton, mi lenne, ha kimennék veled a szabadságba, és az utcán szembetalálkoznánk Athén város törvényével, melynek alapján engem elítéltek. Mit mondanál e törvénynek?”
Pontosan ugyanezt lehetne a rabbitól és a két lelkésztől kérdezni: Ha a mecset alapkő-letétel után Mózes törvénytáblájával találkoztok, mit mondotok neki? „Halld Izrael, én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyenek más isteneid mellettem!”
Igen, válaszolják az új világvallás építőmesterei a szabadkőművesség jegyében, de nekünk nincsenek sok isteneink, hanem csak a sok vallás egy istene. Ezek nem mondanak egymásnak ellent. A mohamedán ugyanúgy az egy istenben hisz, mint a rabbi és a katolikus. Tehát, nekünk igenis szabad részt vennünk az alapkőletételnél.
Ez az, ami a dolgot annyira felfoghatatlanná teszi. Hogy senki nem meri többé kimondani az igazságot. Mert az igazság kőbe vésett és politikailag nem korrekt. És mégis tény, hogy Allah nem létezik.
Ah, üvölt fel a szabadgondolkodók serege: honnan akarod te ezt tudni? Senki nem mondhatja ezt, a mohamedánok is jóakaratúak, és hisznek, és igyekszenek a korán előírásait betartani! Ki mondja, hogy Allah nem létezik?
A logika mondja, hogy Allah nem létezhet. Ez mind azok számára érvényes, akik a zsidó vagy keresztény vallás hívei. Tehát egészen különösen egy rabbi, egy protestáns és egy katolikus lelkész számára.
Csak kétféle lehetőség van: A zsidók számára Jahve Izrael Istene – egy szigorúan hívő zsidó soha nem fogja Mohamedet prófétának elismerni. Mohamed nélkül azonban az iszlám összeomlik.
A keresztények Istene pedig háromszemélyű: Atya, Fiú és Szentlélek. Soha nem fogja egy mohamedán a Szentháromságot elismerni, hiszen a koránban ez áll: „Távol álljon Allahtól, hogy fia legyen.” (Sure 4,171)
Ha tehát egy zsidó és egy keresztény segédkezik egy mecset alapkő-letételénél, akkor a következő lehetőségek állnak fenn:
A) eset: Elvesztették a képességüket a logikus gondolkodásra. A jóember, a testvériesség egekig dicsért parancsa elvakította őket, mint egykor Áront, aki megbotlott az aranyborjúban. Nem akarják felfogni, vagy valóban nem képesek már felfogni az istenelképzelések esszenciális és egzisztenciális különbözőségét.
B) eset: Tudják, hogy egy keresztény számára Allah nem létezhet, és mégis leteszik az alapkövet egy nem létező lény számára készülő imahelyre.
Ennek több oka lehet:
– titokban azt remélik, hogy talán valahogyan mégis kibékíthetők;
– azért csinálják, hogy politikailag korrektek legyenek;
– azért csinálják, hogy tessenek az iszlám képviselőinek.
Nos, senki nem láthat a Mordechai Max Bohrer zsidó rabbi, Peter Brinkhorst evangélikus szuperintendáns és Josef Voss katolikus esperes szívébe.
Mindenesetre ez ugyanaz, mintha a Max-Planck-Intézet kvantummechanikai tudósai egy alkímia-központ alapkőletételénél segédkeznének. Mindenki azt kérdezné tőlük: még mindig hisztek a bölcsek kövében?
Ugyanezt kérdezzük mi is Bohrer rabbitól, Brinkhorst és Voss lelkészektől:
„Valóban hisztek Mohamedben, az ő koránjában és a nem-háromszemélyű Allahban?”
2011. május 13.