|
Az Ecclesia Dei Pápai Bizottság május 13-án Instrukciót tett közzé XVI. Benedek pápa Summorum Pontificum motu proprio (lat. „saját kezdeményezésből”, tehát a pápa saját kezdeményezésére) kiadott apostoli levelére vonatkozóan. Az Instrukció célja, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján elősegítse és biztosítsa a 2007. július 7-én kiadott apostoli levél megfelelő értelmezését és helyes alkalmazását, amely a tridenti rítusú szentmise általános engedélyezését szabályozza, új szabályokat lefektetve a XXIII. János által 1962-ben kiadott Római Misekönyv használatával kapcsolatban. A dokumentum ismét hangsúlyozza, hogy a latin szertartású egyház Római Misekönyvének rendes és rendkívüli formája nem osztja meg az egyházat, nem állnak ellentétben, hanem egymást gazdagítják, az egyetlen római szertartás két formáját képviselik. A liturgia egységére – amely az egyház egységének jele – kell tehát hangsúlyt fektetni, hogy ezáltal elkerüljék az egyházi közösségen belüli ellentéteket és az esetleges szakadást, a rendkívüli formához kötődő hívek elszigetelődését éppúgy, mint a rendes forma kétségbe vonását. Az Instrukció specifikus normákat fogalmaz meg a témában az egyházmegyés püspökök illetékességéről, a rendkívüli formát kérő hívek csoportjáról, az azt celebráló papok alkalmasságáról, a liturgikus és egyházi fegyelemről. Továbbá szabályokat fektet le ezen kívül a bérmálással, a szent rendekkel kapcsolatban, valamint a Római Breviáriumra, a szent háromnapra, a szerzetesek liturgikus könyveinek, valamint a szertartáskönyvek (Pontificale Romanum és Rituale Romanum) használatára vonatkozóan. A dokumentum kiemeli: a rábízott egyházban a megyéspüspökre tartozik, hogy illetékességének határain belül mindenkire kötelező szabályokat adjon ki a liturgiával kapcsolatban, hogy minden békében, méltó módon, a Summorum Potificum motu proprióval összhangban történjen, garantálva azt, ami az egész közösségnek jó és biztosítva a római szertartás rendkívüli formájának tiszteletben tartását. Az Instrukció többek között kitér arra, hogy a rendkívüli formát igénylő hívek ugyanakkor semmilyen módon nem támogathatnak, illetve nem tartozhatnak olyan csoportokhoz, amelyek nem tekintik érvényesnek a rendes formában celebrált szentmisét vagy kiszolgáltatott szentségeket, és nem ismerik el a római pápát, mint az egyetemes egyház vezetőjét. A dokumentumban kifejeződik az egyház szándéka, hogy a papoknak meg legyen a lehetőségük mindannak elsajátítására, ami a szertartás rendkívüli formájának celebrálásához szükséges. A szemináriumokban gondoskodni kívánnak arról, hogy a jövőbeli papok képzésében legyen megfelelő latin nyelv oktatás, és – ha a lelkipásztori igények azt kívánják –a szeminaristák megtanulhassák a rítus rendkívüli formáját.
|
vissza