Mint a Magyar Kurír hírül adta, XVI. Benedek pápa kérésére Párizsban Urunk Jézus Krisztus megtestesülésének ünnepén megtartották a „pogányok udvara” találkozót. De nem csak Párizsban, hanem Berlinben is sor került egy ilyen vitaestre, mégpedig március 24-én, azaz a Megtestesülés ünnepének előestéjén. A 270 fős közönség előtt négy-négy hitvalló ateista és katolikus mondta el véleményét arra a kérdésre, hogy vajon a világ jobb lenne-e vallás nélkül? A kath.net internetes portálon megjelent beszámoló rövid összefoglalója. Az ateisták érvei: Alan Posener újságíró azt mondta, hogy aki rendesen előre gondoskodik magáról, annak nincs szüksége imára. Ezután arra szólította fel a vallásokat, hogy küzdjenek meg egymással, hogy az emberek láthassák, melyik produkál jobb műveket. Posener a pápát is élesen bírálta azért, mert abszolút igazság-igényével erősíti a vallások harcát. Szerinte túl gyakran éltek e mottó szerint: aki nem akar a fivérem lenni, annak beverem a fejét. Mózes könyvében a házasságtörésre, az önkielégítésre és a szabbat megsértésére halálbüntetés van kitűzve. Egy ilyen vallást nem lehet védelembe venni.      A női jogok védelmezője, Necla Kelek azzal érvelt, hogy a vallás gyakran a háborúk és a hatalommal való visszaélés forrásai. Példaként a keresztes háborúkat, a 30 éves háborút és az iszlám szent háborúját hozta fel.      Professzor Monika Frommel kriminológus azt mondta, hogy az erkölcsnek nincs szüksége szervezett vallásra, hanem csak a gyakorlati észre. Az ateista Giordano-Bruno-Alapítvány sajtóreferense, Philipp Möller pedagógus azért szállt síkra, hogy „az állam ne fújjon adó-milliárdokat az Egyház fenekébe”. Istenben hinni ugyanolyan abszurd dolog, mint a tündérben hinni. Vallás helyett az embernek tudományra, filozófiára és művészetekre van szüksége. „Mi az evilági létért vagyunk a túlvilági helyett, pogány szórakozásért a pokol kínjai helyett.” Möller szerint a zsidó hit egy primitív pásztorkultúra babonája. A katolikusok érvei: A katolikusok közül elsőnek az Augsburg egyházmegyében fekvő Maria Vesperbild búcsújáróhely igazgatója, az írásairól és beszédeiről ismert Wilhelm Imkamp atya szólalt meg, és azt mondta, hogy az olyan ateisták számára, mint Möller, akik azt állítják, hogy „Isten a bizonyossággal határos valószínűséggel nem létezik” még mindig marad egy kis rizikó: „Ha ugyanis mégis meglátják, hogy Isten igenis létezik, nagy bajba kerülnek.” Matthias Matussek katolikus újságíró azon a véleményen volt, hogy a vallás teszi fel a döntő kérdéseket: „Hogyan kell éljek? És mi jön azután?” Egy naturalista világban az ember csak biológia. A 20. század a maga háborúival és tömeggyilkosságaival mészárszék, és azt mutatja, hogyan néz ki a világ vallás nélkül. Hogy valaki a zsidó vallást primitív babonának tartja, azt Németországban már megélték egyszer. Matussek ezzel kapcsolatban Hitler egyik szólását idézte: „A lelkiismeret zsidó kitalálás, az emberi lény megcsonkítása.” Gloria von Thurn und Taxis katolikus hercegnő azt mondta, hogy ahol a vallás meghal, ott a babona terjed el. Ezen kívül az ateizmus nem képes egy kétségbeesett embernek vigaszt nyújtani.      Wolfgang Huber püspök többek között kijelentette, hogy a vallás ad az életnek tartást és értelmet. Az ember saját magán kívülre tesz fel kérdéseket, kilép önmagából, és az végzetes lenne, ha válaszként csak önmagát találná. A püspök azt mondta, hogy nem ismer más könyvet, amely olyan mély betekintést ad az ember bűnös voltába, mint a Biblia, mely ezen kívül azt a felszabadító üzenetet is hordozza, hogy minden nap újra lehet kezdeni. A rendezvény kezdetén és végén is kikérték a nézők véleményét. Az elején 35,7 százalék (96 fő) volt egy vallás nélküli világ mellett és 56,3 százalék (152 fő) olyan világért, melyben van vallás, 8 százalék (22 fő) tartózkodott. A vita végén 35,5 százalék (96 fő – változatlan) volt a vallás ellen és 58,1 százalék (157 fő – 5-tel több) a vallás mellett, és 6,4 százalék (17 fő – 5-tel kevesebb) tartózkodott. Szerk. megj.: Kinek használnak ezek a viták? Jézus részt vett ilyen vitában? Jézus „kampányolt” valaha is saját maga mellett? – Nem, Jézus soha nem elegyedett vitába senkivel, se híveivel, de pláne nem a hitetlenekkel. Ha idegenek kérdezték, akkor hátat fordított a kérdezőnek, és tanítványainak adta meg a választ, hogy ők okuljanak. Jézus kijelentett, nem pedig párbeszédet folytatott. Jézus szembesítette magukkal az embereket, mintegy tükröt tartott nekik, ha rá néztek saját bűnös voltukat ismerték fel.      A katolikus Egyház misszionáriusai olyan népek közé mentek, akiknek volt istenképük. Nem arról kellett őket meggyőzni, hogy létezik egy túlvilág, egy ember feletti világ, hanem csak arról, hogy a katolikusok Istene az igazi Isten. Egy vita csak egyenrangú emberek, intézmények között zajlhat. Ha leülök valakivel vitázni, akkor ezzel elismerem, hogy meggyőződésem nem az abszolút igazság, hanem szubjektív vélemény csupán.      A fenti cikket elsősorban azért fordítottam le, hogy újabb bizonyítékul szolgáljon eme viták gyümölcstelenségére is. Egyetlen olyan néző sem változtatott álláspontján, akinek eleve volt álláspontja. Csak az ingadozók, vagy közömbösök között történt egy kis mozgás, kérdés, milyen tartósan, hiszen aki ebben a kérdésben ingadozó, az csak arról tesz bizonyságot, hogy nem szokott gondolkodni.      Megtéríteni csak azt lehet, aki keres. Aki nem a maga igazát akarja bizonygatni, hanem aki már megingott a maga igazában. És ez az ingás belülről indul, kívülről nem lehet hozzáférni. A katolicizmus minden ilyen vitával, párbeszéddel csak gyengít saját magán. 2011. március 27.