Egyre határozottabb azon kutatók hangja, akik a makroevolúció bizonyítékainak felülvizsgálatát szorgalmazzák. Az ELTE egykori vendégprofesszora, William Collier szerint paradigmaváltás közeleg, amely kerekestül felforgathatja az eddigi evolúciós elméletet. Részletek a professzorral készült interjúból: Az Intelligent Design (ID = Értelmes Tervezés, más néven Kreacionizmus, azaz Teremtés) azoknak a természetben előforduló sémáknak a tanulmányozásával foglalkozik, amelyek leginkább egy intelligencia közreműködésével magyarázhatók. Nem paratudomány, és nem is feltétlenül származik vallásos meggyőződésből. Mindössze azt állítja, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok ebbe az irányba mutatnak. S itt megáll, mert ez a határ, ahol át kell adnia a szót a filozófiának vagy a teológiának. Egy ízben megfordultam a világhírű Polányi Mihály lakásán az Andrássy úton; szerintem ő egyike azoknak, akik Nobel-díjat érdemeltek volna. Nagyon érdekelte a tudományfilozófia, és az elsők közt fogalmazta meg, hogy egy gépet nem lehet fizikai és kémiai képletekre egyszerűsíteni, mert ezzel még nem magyarázzuk meg a működését. Ő mondta: ahogy műveljük a tudományt, az nem független attól, milyen emberek vagyunk. Egy percig sem állítom, hogy a tudományos eredménynek és a kutató hitének nincs köze egymáshoz; a kérdés csak az, hogy igazolja-e az eredmény a kutató hitét. A darwinizmusnak nem sikerült megfelelően igazolnia a materializmust. Az ID egyik tudományos érve a baktériumokkal kapcsolatos: a baktériumoknak van egy kis ostoruk, amelynek segítségével képesek közlekedni. Ezt flagellumnak nevezzük. Ha ön mikroszkóp alá teszi a baktériumot, látja: a flagellum forog, mint egy propeller, és a baktérium száguld előre. Tíz-húsz év kellett ahhoz, hogy a kutatók megértsék, hogyan működik mindez. Van a baktériumban egy proteinből készült gépezet. Kerek ágyazatban forog a propeller, s egy kicsiny motor forgatja, percenként tizenhétezres fordulattal; a baktérium egyik pillanatról a másikra képes megváltoztatni mozgásának irányát. Ha e kis biokémiai motor körülbelül tizenöt funkcionális eleme közül bármelyiket kivennénk, működésképtelenné válna. Ez alapján alkotta meg Michael Behe a tovább nem egyszerűsíthető komplexitás fogalmát, s ez nagy kihívás elé állítja a darwinizmust. Az evolúció ugyanis a tudósok számára a természetes kiválasztódást jelenti, amely véletlenszerű mutációkon keresztül megy végbe; e mutációk piciny változásokat hoznak létre az organizmusban, s így megfelelő mennyiségű idő elteltével képes az egyik faj egy másikká átalakulni. A mutáció véletlenszerű, nincs tudatos célja. Az evolúció központi gondolata a véletlen és céltalanság. De hogyan tudott kifejlődni a flagellum? A baktériumnak mozognia kell, hogy élelmet találjon. Az evolúció csak lépésről lépésre tud ilyen komplex rendszert összehozni, de a baktérium nem várhatja meg a folyamat végét, mert ha nincs flagelluma, megsemmisül. Mondok még egy példát: ha ön megvágja a kezét, életveszélyben van, amennyiben nem áll el a vérzés. Ezért a szervezete rögtön beindít egy biokémiai parancssort: fehérje képződik, és az egymással kölcsönhatásba lépő fehérjék a vágás helyén egy halászhálóhoz hasonló alakzatot formálnak; a sejtekkel érintkezve ez a háló megszilárdul, és kemény réteget alkot. A seb eltömődésével viszont leáll az alvadási folyamat. Ha a szervezete nem állítja el a vérzést a megfelelő időben, aztán nem szünteti be az alvadást is a kellő pillanatban, ön meghal. Hogyan tudna egy ilyen képességet lépésről lépésre kifejleszteni? Sok száz olyan biokémiai rendszer van, amely nem jöhetett létre fokozatosan. Aki átnézi a professzionális biokémiai irodalmat, látja: nincs válasz arra, hogy az organizmusok hogyan maradhattak életben a fejlődés utolsó lépése előtt. A szelekcióval, ami azt jelenti, hogy egy fajon, családon, nemen belül jön létre változás, senkinek nincs problémája. Az evolúcióelmélet viszont arról szól, hogy egy baktériumból hogyan lesz medúza, abból rák, abból kétéltű és így tovább. Ha veszünk egy kutyát, tenyészthetünk belőle egy másik fajtát, azt azonban maga Darwin is beismerte, hogy kutyából képtelenség macskát tenyészteni. Dembski, a kiváló matematikus összefüggésbe hozta Behe elgondolását az információelmélettel. Rájött, hogy egy medúzában sokkal kevesebb az információ, mint egy cápában. Ahhoz, hogy a medúza cápává alakuljon, valóságos információrobbanásra lenne szüksége. De vajon honnan kaphatna ilyen mennyiségű információt? Az evolucionisták szerint az információ kifejlődik, azonban nincs ismert példa arra, hogy az információ máshonnét származhat, mint valamilyen intelligenciából. Az evolucionista biológia egy feltételezéseken alapuló tudományos terület, s ezek a feltételezések a matematika, a fizika, a kémia és az informatika területén nem bizonyíthatók. Az Egyesült Államokban az iskolákban tilos a teremtés-elméletet oktatni. Ez kulturális háborúhoz vezetett. Ugyanis a kultúrára nézve meghatározó, mi az uralkodó tudományos nézet. Létrejöhet-e az élet a semmiből? Vagy valaki belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdőjelezni.      Ám itt van előttem egy lista, több mint négyszáz akadémikus, tanszékvezető, impozáns tudományos fokozatokkal rendelkező kutató neve szerepel rajta a világ sok egyeteméről. A névsor fölött ez áll: „Kételkedünk abban, hogy a véletlen mutáció és a természetes szelekció megmagyarázza az élet bonyolultságát; a darwini elmélet bizonyítékainak körültekintő elemzésére van szükség.”      Lehetséges, hogy újabb paradigmaváltás felé haladunk. Százötven éve a tudósok azt mondták: lehet, hogy meg tudjuk magyarázni a dolgokat Isten nélkül. Most kezdenek rájönni, hogy ez tévedés volt. A paradigmaváltás rendszerint nem úgy történik, hogy hirtelen mindenki átáll a másik oldalra; a régi tudományos iskolák képviselői többnyire halálukig harcolnak a nézeteikért, és csak az új generációk szemléletében következik be a változás. Személyes véleményem az, hogy a darwinizmus ki fog múlni, mert tudományosan életképtelen. A felvilágosodás és az azt követő ideológiák sajátsága, hogy igyekszenek mindent eltörölni, ami korábban létezett. A sötét középkor kifejezés a XIX. századi pozitivistáktól származik, mára azonban kiment a divatból, hiszen e kor rehabilitációja zajlik. A középkor tudományossága nagyon magas színvonalú volt, az egyetemek is akkor jöttek létre. Azonban a kutatás akkor még abból indult ki, hogy van teremtője, tehát értelme és célja a világnak. A materializmus nem ismeri a választ arra, mi okozta az ősrobbanást, hogyan jöhet létre az élettelen anyagból élő, hogyan alakultak ki a fajok és az igen finoman hangolt világegyetem; a vizsgálatok évtizedek óta nem vezetnek a problémák megoldásához, csak újabb nehézségeket vetnek fel. Az evolúció olyan kulcs, amely nem illik a zárba. Ám ha belátjuk, hogy mindezt csak egy alkotó értelem hozhatta létre, lehetőséget kapunk a további vizsgálódáshoz ott, ahol a darwinizmus elakadt. Feltéve: 2011. január 24.