Az ember természetéből fakadóan vallásos
(forrás: www.kath.net – 2011. május 18.)

Az emberek természetükből fakadóan vallásosak, velük születetett hajlamuk van Istenben és a halál utáni életben hinni. Ez annak a nemzetközi kutatási projektnek a végső következtetése, melyet az oxfordi egyetem két tudósa vezetett három éven keresztül mintegy 2,2 millió euró összköltséggel. A projektben, mely a „Felismerés, vallás és teológia” címet viselte, 57 kutató vett részt, akik több mint 40 tanulmányt készítettek 20 túlnyomóan vallásos és ateista országban.

Az emberi gondolkodás úgy van felépítve, hogy a világot vallási dimenzióban lássa. Ezt Roger Trigg filozófia professzor mondta a projekt bemutatásakor. Mindazonáltal túl egyszerű lenne azt állítani, hogy az ember arra van „programozva”, hogy higgyen Istenben. Külső befolyások – például a kultúra – szintén szerepet játszanak. A természetfeletti ösztön sincs az egy Istenben való hitre korlátozva, hitének tárgya több isten is lehet.

A projekt vezetője, Justin Barrett filozófia professzor egyik tanulmányában a kisgyermekek vallási beállítottságát vette nagyító alá. Ezek mintegy négyéves korukig úgy gondolják, hogy mind édesanyjuk, mind Isten természetfeletti képességekkel rendelkeznek, mint például olyannal, hogy tudják egy bezárt doboz tartalmát látni. Később már kételkednek abban, hogy erre édesanyjuk képes, de abban továbbra is biztosak, hogy Isten igen.

Kínában és Észak-Írországban a legtöbb ember ösztönösen hiszi, hogy a lélek vagy az ember szelleme a halál után is tovább él. A kutatók szerint „dualisztikusan” hisznek, azaz úgy gondolják, hogy a test és a lélek különbözik egymástól.

Barrett professzor elmondta, hogy a kutatók nem egyfajta istenbizonyítékot akartak találni. Az, hogy az embereknek könnyebb egyfajta módon gondolkozni, még nem jelenti, hogy ez egyenló az igazsággal.

Azt viszont megállapították, hogy a vallásnak mindig befolyása van a közéletre. A hívő emberek jobban összetartanak és támaszai a társadalomnak. Úgy tűnik, hogy a vallás kevésbé virágzik az ipari államok nagyvárosaiban. Ennek oka talán abban is rejlik, hogy ott már létezik egy erős szociális háló.


2011. június 6.


vissza

a HÍREK oldalra                              a KEZDŐLAPRA