„Ha látni fogtok egy ismeretlen fénytől megvilágított éjszakát, tudhatjátok, hogy a büntetés a küszöbön áll”
»Edward Connor Jövendölések a világ végéről című könyvében azt írja, hogy a fatimai látnoknak, Lucia nővérnek a Szűzanya azt mondta, hogy a látomásban említett öt csapás egy égi jel megjelenése után fogja a világot sújtani. „Ha látni fogtok egy ismeretlen fénytől megvilágított éjszakát, tudhatjátok, hogy a büntetés küszöbön áll.” 1938. január 25-e éjszakáján – tehát fél évvel a II. világháború kitörése előtt – egész Európát bevilágította az északi fény rendkívüli megjelenése. A szerző szerint ezt a jelenséget Lucia is látta kolostorcellája ablakából, és azzal a fénnyel azonosította, amiről a Szűzanya beszélt neki.« – részlet A pokol országútján című könyvből.
XVI. Benedek pápa és a világ püspökei idén Karácsonykor is megtartották politikai témájú beszédeiket. Békefelhívásuknak annyi eredménye volt, hogy Nigériában 40 katolikust öltek meg, Irakban robbantgattak, Afganisztánban szintén rengeteg halottal. El nem tudom képzelni, hogyan gondolhatja a pápa, hogy szavaira bárki is odafigyel? Hogy bárki is komolyan veszi? Hogy bárkit is érdekel, kiváltképp a robbantgatókat. A Németországban élő német származású muzulmánok azt hirdetik, hogy addig nem állnak meg, amíg az iszlám zászlót a Vatikánra, a Szent Péter bazilikára ki nem tűzik. A média, a keresztény vallási közösségek összes szereplője arról papol napok óta, hogy karácsony a család, a béke, a nyugalom, de legesleginkább a szeretet ünnepe. Valóban az?
Jézus ezt mondja: „Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Nem azt, hanem – mondom nektek – széthúzást. Ezentúl, ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás közt: három kettő ellen, és kettő három ellen. Szembeszáll az apa a fiával és a fiú az apjával, az anya a lányával és a lány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával.” (Lk 12,49-53) Más helyütt pedig ezt mondja: „Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja.” (Jn 14,27) – „Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ.” (Jn 15,18-19) Az Evangéliumban tehát nincs szó arról, hogy Jézus azért testesült volna meg, hogy evilági békét hozzon, hogy az embereket nagy békességben egyesítse. Ehelyett kifejezetten arról van szó, hogy aki Őt követi, azt ez a világ gyűlölni fogja, mind a szűkebb, mind a tágabb környezete.
Mikor 1995. március 2-án először beszéltem Maeßen atyával, Tissier püspök nem sokkal korábban megjelent interjújára utalva, azzal kezdtem kérdéseimet, hogy engem – a püspök állításával ellentétben – zavar, hogy a hivatalos egyházon kívülinek tartanának, ha piuszos lennék. Miután Maeßen atya elmagyarázta a lényeget, ez a problémám természetesen gyorsan megoldódott, és egészen mostanáig nem is jött többé elő. Most viszont Msgr. Ocariz tanulmányát olvasva (amire Williamson püspök úr írt kommentárt), aki leegyszerűsítve tényleg azt mondta, hogy aki nem fogadja el a „szent zsinatot” (idézet Barsi Balázstól), az nem katolikus, újra megrohant annak kellemetlen érzése, hogy egyházon kívüli vagyok. Mert ha katolikusok lennének, szüntelen Jézust idéznék az egész világnak: „Ha nem tartotok bűnbánatot, elvesztek ti is” – Ez az az üzenet, amit a betlehemi jászolban fekvő gyermek, aki a világ Ura, nekünk erre a földre hozott. 2011. december 26. |
vissza