A Bécsben székelő „Observatory on Intolerance and Discrimination against Christians” nevű emberjogi szervezet vezetője, Gudrun Kugler jogásznő és teológusnő óvott a keresztényeknek Európában megfigyelhető egyre növekvő diszkriminációjától és a keresztény pozíciókkal szembeni növekvő intoleranciától. „A keresztényeket egyre gyakrabban szorítják a perifériára, és egyre gyakrabban kell bíróság előtt felelniük pozíciójuk és viselkedésük miatt”, szögezte le Kugler asszony egy interjúban. A keresztények egyre többet szenvednek a vallás-, szólás- és lelkiismeret-szabadság terén mutatkozó korlátozások miatt. „Az a mód, ahogy a keresztények visszautasítása kifejeződik, egyre keményebb formát ölt”, mondta Kugler. Németországban mindig több templom ellen követnek el támadást, ugyanakkor ez olyan tett, melyet sok országban a rendőri statisztikák egyáltalán nem ismernek el vallásellenes aktusként. „Viszont ha egy zsidó sírt gyaláznak meg vagy horogkeresztet rajzolnak egy falra, akkor a média és a közvélemény azonnal felemeli a szavát a növekvő antiszemitizmus ellen”, tette hozzá Kugler. A „keresztényfóbia” problémája a keresztények számára nem az önsajnálat vagy a jogtalan privilégiumok kérdése, hangsúlyozta a szervezet vezetőnője. Az Európában érvényes vallásszabadságban annak a jognak, hogy a vallást nyilvánosan is gyakorolni lehet, mindenki számára érvényesnek kellene lennie.      „Nekem az a benyomásom, hogy a média számos képviselője és azok, akik a politikai döntéseket hozzák gyakran keresztényellenesebbek, mint a lakosság”, bírálta Kugler sok véleménycsináló viselkedését.      Állításának igazolására példaként a nemrég nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredményeit hozta fel, mely szerint az osztrákok 80 százaléka egyetért abban, hogy Ausztria keresztény ország és az is marad. Mégis, a keresztényeket általában és egyre gyakrabban ilyen negatív jelzőkkel pecsételik meg, mint „homofob”, „nőellenes”, „intoleráns”, „életidegen” vagy „elmebeteg”, mondta Kugler asszony. A jogásznő a leginkább növekvő problémát a keresztények számára az EU anti-diszkriminációs törvényében látja. Ez csak a szexuális területre koncentrál, és egyedüli célja annak meggátolása, hogy a transz-, bi- vagy homoszexuális hajlamú embereket diszkrimináció érje.      „Ez azonban oda vezet, hogy más véleményeket – mint például a Biblia kritikáját a homoszexualitásról – már diszkriminációnak értékelik”, magyarázta Kugler. „Némely EU-országban jogi problémái lesznek annak, aki annak a véleményének ad hangot, hogy a homoszexualitás kiélése bűn.” A hosszú keresztény tradíció miatt az EU-ban abból a véleményből indulnak ki, hogy a keresztényeknek nincs különösebb védelemre szükségük, sőt ma már a diszkrimináció kérdésében egyre gyakrabban tettesként tekintenek rájuk. Kugler: „És egyszerűen hiányzik e probléma meglétének a tudata. Ha a lakosság nem látja, hogy a keresztények egyre inkább hátrányba kerülnek, akkor a bírók sem tekintik ezt problémának.” Ezzel kapcsolatban a jogásznő figyelmeztetett Brüsszel következő tervezett anti-diszkriminációs törvényére, mely a diszkriminációs törvényt a személyes területre is ki akarja terjeszteni, amennyiben ennek valamilyen gazdasági vonatkozása van. Ha meghozzák ezt a törvényt, akkor a személy autonómiája és a lelkiismeret-szabadság „drasztikusan korlátozva” lesz, mondta Kugler.      „Ez például azt jelentené, hogy egy keresztény vendégház többé nem válogathatja meg a vendégeit vagy egy plébánia-terem bérbevételéből egyetlen csoportot sem lehet kizárni.” 2011. november 7.