A 2011. szeptember 10-i Eleison kommentár egy orosz közmondást idézett, mely szerint férfi és nő paradicsomkaróhoz és paradicsomnövényhez hasonlítanak. A közmondásban a paradicsom a karó köré tekeredik, azon kúszik felfelé és így hoz gyümölcsöt. Az Eleison kommentár ezt a hasonlatot a nő természetének és szerepének bemutatására használta. Most egy olvasó azt kérdezte, hogyan néz ez ki a férfinál. Sajnos bolond korunk az emberi természet minden normális alapját megpróbálja eltüntetni. Természetesen Istennek a férfiről és a nőről szőtt tervéről – akik bár egymástól teljesen különbözőek, de fenséges módon egészítik ki egymást – sokkal többet lehetne beszélni, mint amennyire egy a kertből vett hasonlat erre képes. Minden katolikus esküvői szertartáson a szentleckében a férj és a feleség közti viszonyt Jézus Krisztusnak az Egyházához fűződő viszonyával hasonlítják össze (Ef 5,22-33).      Ugyanakkor a Szentírásnak e versében különösen figyelemreméltó, hogy Szent Pál a hasonlatból a férfi kötelességeit részletesen, míg a feleségéét csak röviden fejti ki. Ebből már gyaníthatjuk, hogy nagymértékben a modern férfi felelős a férfi és nő közti egészségtelen viszony mai kialakulásáért.      A természetfeletti titkot mégis majd csak egy későbbi alkalommal fejtjük ki. Most inkább térjünk vissza a kerthez, mivel az Isten és ember ellenségei ma főleg a természetes alapokat támadják. Ahhoz, hogy a paradicsomkaró képes legyen a paradicsomnövényt szolgálni, a karónak két tulajdonsággal kell rendelkeznie: egyenesen felfelé kell nyúlnia és szilárdan rögzítve kell lennie. Ha a karó nem felfele mutat, akkor a növény nem tud rajta felkúszni. És ha a karó nincs szilárdan rögzítve, akkor a növény nem tud benne megkapaszkodni és nem tudja körbekúszni.      Ezt a következőképpen tudjuk a házastársak viszonyára átvinni: A karó szilárdsága attól függ, hogy a férj milyen komolyan szenteli magát a munkájának, és a karó magassága nem kevesebbtől függ, mint a férfinak Istenhez való viszonyulásától. Vizsgáljuk meg először a szilárdságot: Minden korban és minden helyen, melyen az emberi természetet nem csonkították meg a felismerhetetlenségig, a férfi élete a munkája körül forog, míg a nőé a családja körül, mely a férfival kezdődik. Ha a férfi a feleségét teszi élete középpontjává, ez két olyan paradicsomnövény helyzetéhez hasonlít, melyek kölcsönösen egymásba kapaszkodnak. Az eredmény az lesz, hogy mindkét növény a sárba hullik – kivéve, ha a nő átveszi a férfi szerepét; amire azonban soha nem lett teremtve, és amit legalább nem is kellene kívánnia.      Egy okos nő férjként olyan férfit választ, aki megtalálta a munkáját és szereti azt. Ha tehát a férj szorosan tapad a munkájához, a feleség biztonságosan csavarodhat a férje köré. Vizsgáljuk meg ezután a magasságot. Ahogy a karónak az égbe kell nyúlnia, úgy kell a férfinak is az eget ostromolnia. A vezetőknek szükségük van egy látomásra, mellyel másokat felbátorítani és vezetni tudnak. Lefebvre érseknek például az igaz Egyház visszaállítása volt a víziója.      Pie bíboros (1815-1880) a 19. század férfijaiban nagymérvű férfiatlanságot fedezett fel, és ezt a problémát hitük hiányos voltára vezette vissza. Ahol nincs hit, mondta, ott a meggyőződés is hiányzik. Meggyőződés nélkül pedig nincs jellemszilárdság. És jellemszilárdság nélkül végül nincsenek férfiak.      Szent Pál gondolatmenete hasonló volt, amikor ezt mondta: „A férfi feje Krisztus, az asszony feje a férfi, Krisztus feje pedig az Isten.” (1 Kor 11,3) Hogy tehát a férfi visszanyerje férfiasságát, Istenre kell irányulnia és Neki kell alávetnie magát. Akkor a feleségnek könnyű lesz férje alá vetnie magát, és a gyerekeknek a szüleik alá. Mindazonáltal a helyes alárendelés semmilyen zsarnoksághoz nem vezet – se a férjnek a feleség feletti, se a szülőknek a gyerekek feletti zsarnokságához. Hiszen inkább a karó létezik a növény miatt. Egy bölcs jezsuita mondta egyszer: A legjobb, amit egy férfi a gyerekeiért tehet, az, hogy szereti az anyjukat. De mivel a férfiak nem függnek olyan mértékben a szeretettől, mint a nők, a férfiak könnyen elfelejtik, hogy a nők szeretnek és a nőket szeretni kell. Már egy teáskanál teljes szeretet elegendő, hogy a nő további 100 kilométert fusson. A Szentlélek ezt kissé elegánsabban fejezi ki: „Férfiak, szeressétek feleségeteket, s ne bánjatok durván velük.” (Kol 3,19) E cikkel kapcsolatban lásd a honlap következő írásait:      Férfi és nő keresztény szemszögből      Isten akarata az öltözködésünket illetően      A katolikus nő öltözete – Írta: Ágoston Károly Kyrie eleison Feltéve: 2011. november 18.