XVI. Benedek pápa gondolkodása – III.
Richard Williamson püspök 2011. július 23-i Eleisón-kommentárja

Tissier püspök „A hit, veszélyeztetve az értelem által” című írásában először a pápai gondolkodás gyökereit – lásd az utolsó két Eleison kommentárt – vizsgálja, majd e gondolkodásmód gyümölcseire tér át. Ezek természetesen nem lehetnek jók, hiszen a pápa gondolkodása elsősorban Kant (1724-1804) szisztematikus szubjektivizmusán alapszik.
     Hogyan lehetne az objektív igazságokat valaha is a szubjektív hívők részvételétől vagy reakciójától függővé tenni? Ettől az Evangélium, a hittan, az Egyház, a társadalom, Krisztus királysága és a négy utolsó dolog, egyik a másik után el fog bukni.

Kezdjük tehát az Evangéliummal. E szubjektív gondolkodásmód szerint az Evangélium értéke többé nem a történelmi, a mi Urunk életéről és haláláról szóló tényekben áll, hanem az ilyen fajtájú elbeszélések erejében, amennyiben ezek saját korunk lényeges problémáira emlékeztetnek bennünket.
     Példának okáért többé már nem fontos, vajon Urunk húsvéti feltámadásában saját testében és emberi lelkével egyesülve a sírból kiemelkedett-e vagy sem. Hanem sokkal inkább ezen elbeszélés modern jelentősége fontos: „a szeretet erősebb, mint a halál”. Jézus Krisztus a szeretet erejéből él tovább, és biztosítja nekünk, hogy a szeretet által mi is túl fogjuk élni a halált. Felejtsük el tehát a valóságot és a tényeket, mert „a szeretet egyedül elegendő”.

Továbbá, e gondolkodás szerint a dogmát is meg kell tisztítani a múlttól és a jelen által gazdagabbá kell tenni. Ehhez teszi hozzá a modern filozófus, Heidegger, hogy az emberi személy „önmagát felülmúló”. Eszerint Krisztus annyira tökéletesen „önmagát felülmúló” volt, és annyira tökéletesen törekedett önmagán felülemelkedve a végtelen után, hogy saját magát az istenné-válásig tökéletesítette. Eszerint tehát a megtestesülés dogmája többé már nem úgy hangzik, hogy Isten emberré lett, hanem, hogy az ember vált istenné!
     Krisztus megváltásának sem szabad többé azt jelentenie, hogy Jézus Krisztus a kereszten elszenvedett borzalmas szenvedése által mennyei Atyjánál kifizette az emberek minden bűnéért a büntetést, hanem ez a megváltás mostantól csupán azt jelenti, hogy Jézus Krisztus helyettünk keresztje által Istent annyira szerette, ahogy Istent szeretni kell, és hogy minket arra bátorít fel, hogy hozzá hasonlóan cselekedjünk.
     A bűn sem többé Isten halálos megsértése, hanem csak önzés, tehát a szeretet fogyatékossága. Emiatt a szentmisének sem kell többé engesztelő áldozatnak lennie, és a pap sem lehet más, mint a közösség elöljárója. Mindezek után nem csoda, hogy XVI. Benedek pápa a Novus Ordo misében hisz.

Természetesen ez a gondolkodásmód az Egyházat is érinti. Annak a tételnek a következménye, hogy a személy létezése a legnagyobb érték, és minden személy egyformán létező, a hierarchikus különbözőségeken nyugvó Egyháznak el kell tűnnie. Tehát az emberektől már nem lehet elvárni, hogy azt a dogmát elfogadják, miszerint a katolikus Egyház az üdv egy és egyetlen bárkája, hiszen végülis bármely más vallás követői is létező személyek! Ezért kell az ökumenizmusnak átvennie minden katolikus misszió szerepét.
     De az emberi személynek legfontosabb értékké való nyilvánítása a társadalmat is felszámolja, hiszen a közjó alá van rendelve a személyes jogoknak. Továbbá aláássa a házasságot és a családi kötelékeket, mert a férfi és női személy „kölcsönös kapcsolatát” a gyermekek fölé helyezi.
     Végül Krisztust is letaszítja trónjáról, lehetetlenné teszi Krisztus királyságát, mert minden egyes embernek akkora méltóságot tulajdonítanak, hogy az államnak kötelessége minden személy számára garantálni a szabad vallásgyakorlást.

Végezetül, a halálból, mint büntetésből orvosságot csinálnak szenvedéseink számára,és a halál utáni személyes ítéletből jutalmat. A pokol eszerint már csak a lélek visszavonhatatlan önző állapota, míg a mennyország „a létnek a végtelenségbe való ismételt belemerítkezése” (tulajdonképpen melyik énnek?).

És így tovább és tovább. Valóban új vallásról van szó, írja Tissier püspök, mely mindenképpen kedélyesebb, mint a katolikus vallás – legalábbis itt a földön.

Kyrie eleison

Feltéve: 2011. július 28.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA