Mielőtt Lefebvre érsek végleg nem döntött, hogy 1988. júniusában püspököket szentel a Szent X. Pius Papi Közösség részére, csakúgy, mint a többi katolikus a II. Vatikáni Zsinat után, ő is ide-oda ingadozott a katolikus igazság és a katolikus egyházi tekintély között. Ez a zsinat ugyanis, követve a modern világot, elválasztotta egymástól az egyházi tekintélyt és a katolikus igazságot. Abban a pillanatban azonban, ahogy az érsek meghozta döntését – mely egyértelműen a katolikus tradíció megmentésének bizonyult – úgy érezte, mintha agyában megint a rendes helyére került volna minden. E pillanattól kezdve egészen a két és fél évvel később bekövetkezett haláláig, az érsek soha többé nem volt bizonytalan, nem ingadozott többé e két dolog között. Világos értelmének bemutatására álljon itt egy levele, melyet 1988. augusztus 18-án Dom Thomas Aquinas papnak, ama brazil kolostor priorjának írt, melyet a Dom Gérard vezetése alatt álló dél-franciaországi bencés kolostor, Le Barroux alapított.      Mint ismeretes, Dom Gérard néhány nappal azután, hogy Lefebvre érsek püspököket szentelt, sajnos szakított a Pius Közösséggel, hogy kolostorát a zsinati egyházba besorolhassa. Nos, következzenek Lefebvre érsek Dom Thomas priorhoz intézett szavai: »Nagyon sajnálom, hogy Önnek a Le Barroux-i események előtt [vagyis Dom Gérard hűségeskü-szegése előtt] el kellett hagynia bennünket. Ha nem így lenne, akkor könnyebb lenne azt a helyzetet megvizsgálni, melyet Dom Gérard megsemmisítő döntése idézett elő. Nyilatkozatában Dom Gérard azt közli, amit neki a hivatalos egyház biztosítékként adott, és azt, hogy ennek fejében engedelmesen aláveti magát a modernista Rómának, mely szíve mélyéig tradícióellenes marad. Én ezért tartom a távolságot. Dom Gérard ezzel egyidőben azonban a tradicionalista katolikusok barátságát és támogatását is meg kívánja őrizni, ami egyszerűen felfoghatatlan. Bennünket azzal vádol, hogy a zsinati egyháznak csupán az ellenkezés kedvéért állunk ellen. Bár én óvtam őt ettől a lépéstől, de ő már régebben meghozta ezt a döntését és tanácsainkat ezért nem akarta fontolóra venni. A következmények elkerülhetetlenek. Mi megszakítjuk a kapcsolatunkat Le Barroux kolostorával. Ezen kívül azt ajánljuk híveinknek, hogy ne támogassák többé ezt a vállalkozást, mely ettől kezdve az ellenségeink kezében van, a mi Urunk Jézus Krisztus és az Ő univerzális királysága ellenségeinek a kezében. A hozzájuk tartozó bencés nővérek nagyon szorult helyzetben vannak, és ezért hozzám fordultak. Én azt tanácsoltam nekik, és Önnek is ugyanezt tanácsolom: Maradjon szabad és vágjon el mindenfajta kapcsolatot a modernista Rómával! Dom Gérard minden lehetséges érvet felsorakoztat, hogy az ellenállást megbénítsa. … Tam főtisztelendő úr személyesen el fogja Önnek mondani, amit ebben a levélben nem írtam meg. … Isten áldja meg Önt és a kolostorát. Monseigneur Marcel Lefebvre.« Dom Gérard nem sokkal e levél elküldése után meglátogatta ezt a brazil kolostort, hogy rábeszélje őket, hogy ők is csatlakozzanak az újegyházhoz. A fiatal Dom Thomas azonban derekasan ellenállt. Vezetése alatt ez a brazil kolostor azóta is tradicionálisan katolikus maradt.      Ami a fent idézett levélben nincs benne, az a következő: Az érsek személyes küldöncével arra bíztatta Dom Thomas priort, hogy Le Barroux hűségesnek maradt szerzeteseivel lépjenek közösségre és dobják ki Dom Gérard-ot. Így nézett ki Lefebvre érsek letisztult értelme és akarata a püspökszentelések után.      Ezért nagyon különös, hogy szellemi fiai közül egyesek most miért akarják „engedelmesen alávetni magukat a modernista Rómának, mely szíve mélyéig tradícióellenes marad”? És egy szubjektivista pápa alá, aki az objektív katolikus tradícióból eleve képtelen bármit is megérteni?      Így működik a minket körülvevő, szubjektivista világ állandóan növekvő csábító és rontó hatalma. A szubjektivizmus őrülete mára annyira „normálissá” vált és annyira elterjedt, hogy ezt már felismerni is csak kevés ember képes. „Segítségünk az Úr nevében van” Kyrie eleison Feltéve: 2012. június 12.