Ha Róma a Szent X. Pius Papi Közösségnek egy, a közösség minden igényének megfelelő ajánlatot nyújtana át, miért kellene ezt mégis visszautasítani? – Láthatóan még mindig sok katolikus gondolja úgy, hogy egy praktikus megegyezés ajánlata, mely a közösség minden gyakorlati követelésének megfelelne, tényleg elfogadható lehet. Miért ne lehetne egy ilyen ajánlatot akceptálni? Mert Lefebvre érsek a közösséget nem magáért alapította, hanem a katolikus hit megőrzésére, amit a II. Vatikáni Zsinat, mint soha semmi eddig az egyháztörténelemben, veszélyeztet.      Vizsgáljuk meg alaposabban, egyfelől miért igyekszik az újegyház hivatala gyakorlati megegyezést kötni a közösséggel, másfelől, miért kell ezt a Pius Közösségnek elutasítania. Egy ilyen ajánlat visszautasításának az oka így hangzik: Mert az újegyház szubjektivista, és ezzel minden tisztán gyakorlati megállapodás azt tételezi fel, hogy a szubjektivizmus igaz. Az új zsinatvallás a hit dogmáit nem tekinti objektív igazságoknak, hanem a szubjektív igények szimbólumainak (lásd: Pascendi enciklika 11-13,21)      A következő példa jól demonstrálja ezt a zsinati látásmódot: Ha az a meggyőződés, hogy Isten emberré lett, képes saját pszichológiai bizonytalanságomat megnyugtatni, akkor Isten megtestesülése számomra igaz – az „igaz” szó egyetlen lehetséges értelmében.      Ha tehát e látásmód szerint a tradicionalisták vágynak a régi vallás után, akkor ez a vallás az ő számukra igaz (sőt csodálatraméltó, milyen erősen ragaszkodnak saját igazságukhoz). Ugyanakkor, az igazságosság miatt e tradicionalistáknak is meg kell hagyniuk a rómaiaknak jogát az ő zsinati igazságukhoz. Ha ők ezt az engedményt nem tudják megtenni, akkor elviselhetetlenül arrogánsak és intoleránsak, amiért nem engedhetjük meg, hogy egy ilyen egyenetlenséget a mi „szeretet, szeretet, mindenek felett” zsinati-egyházunkba behozzanak. Ezért lenne a neo-modernista Róma egy praktikus megegyezéssel boldog, mert ez egyet jelent azzal, hogy az FSSPX a „saját” igazságai általános érvényűségére és kötelezettségére szóló radikális igényét – legalábbis hallgatólagosan – feladná.      Ezzel szemben a Pius Közösség a szubjektivisták semmilyen megállapodásával nem lehet elégedett, mert egy ilyen megállapodás megkötése minden ígéret ellenére azt mutatná, hogy az „ő” húsz évszázados vallásuk objektivitását valójában feladják. Hiszen az „ő” vallásukról egyáltalán nem lehet szó. Hiszen miután megállapodok a szubjektivistákkal, már nem ragaszkodhatok az objektivitáshoz. Ha viszont ragaszkodom az objektivitáshoz, akkor nem akceptálhatok egy megállapodást a szubjektivistákkal – hacsak ezek előbb nem tagadják meg szubjektivizmusukat. Csakhogy a rómaiak ezt sajnos nem fogják megtenni. Ellenkezőleg, az új vallásukhoz való elfogult ragaszkodásukat nemrégen egy dokumentummal húzták alá, melynek címe: „A Jó Pásztor Intézetnél tett kanonikus vizitáció végkövetkeztetéseiről szóló utasítás”. [Ez az ú. n. „Ecclesia Dei” közösség 2006-ban alakult a Szent X. Pius Papi Közösségből kivált, illetve kirúgott papokból. A honlapon itt olvashatnak róla: Új Ecclesia Dei közösség alakult. Alapító okiratukban mindaz megtalálható, amit most az FSSPX a maga számára követel: többek között a zsinat szabad bírálatának jogát, az 1962-es liturgikus könyvek kizárólagos használatát stb.]      Róma türelmesen tud néhány évet várni – amíg úgymond a hal szilárdan nem lóg a horgon –, mielőtt aztán munkának lát. Ez az utasítás megköveteli a II. Vatikáni Zsinat és az 1992-es zsinati katekizmus felvételét az intézet tananyagába. Emiatt az intézetnek mostantól fogva védenie kell a „megújulás értelmezését a folytonosságban” [XVI. Benedek pápa kedvenc megfogalmazása], és nem szabad tovább a tridenti misét az ő „kizárólagos” miséjüknek nevezni. Ezen kívül az intézetnek részt kell vennie a hivatalos egyházmegyei életben „a közösség szellemével”. Más szóval, az intézetnek fel kell hagynia azzal, hogy tradicionalista legyen, hogy az újegyházhoz tartozhasson. De hát, mit várhatott mást ez az intézet? Most újra el kéne menekülnie az újegyház hivatalának hozzáférése elől, hogy megőrizhesse a tradíciót. De mennyi ennek a valószínűsége mostanra? A Jó Pásztor Intézet azt akarta, hogy a zsinati szörny lenyelje – és ez most emészti meg. Az ég szerelmére, miért történne ez másképp a Szent X. Pius Papi Közösséggel? Talán a római kísértést ezúttal a közösség visszautasítja, de ne csapjuk be magunkat: a szubjektivisták újra és újra jönni fognak, hogy az objektív igazságot és az objektív hitet eltöröljék, mert ezek az ő kriminális esztelenségük számára állandó szemrehányást jelentenek. Kyrie eleison Feltéve: 2012. május 13.