Freilassing, egy mára 16 ezer lakosú kisváros, ami Bajorország és Ausztria határán fekszik, évszázadokig a salzburgi egyházmegyéhez, a németnyelvű katolicizmus egyik fellegvárához tartozott. Lakóinak nagy része ma is katolikus, temetője egy katolikus templom körül és egy katolikus kolostor mellett fekszik. (Itt élt és itt van eltemetve az 1959-ben elhunyt Alois Irlmaier, a jövendöléseiről híres egyszerű katolikus munkásember, akihez még ma is elzarándokolnak a katolikus németek, és akinek segítségét annak idején még a rendőrség is igénybe vette megoldhatatlan bűnügyekben.) A temető hátsó bejáratánál egy nagy kereszt állott, ami köré a temetőbe látogatók virágokat ültettek és mécseseket helyeztek el. A keresztet az időjárás kissé kikezdte, Jézus testén több sérülés keletkezett, ami azonban nem volt zavaró, hiszen a sérülések, kopások úgy néztek ki, mintha a korbácsok nyomai lettek volna. A Jézus- alak ettől csak meghatóbb és élőbb lett. Ezelőtt 14 hónappal elvitték a keresztet, vélhetőleg azért, hogy restaurálják. Először azt hittem, hogy Karácsonyra akarják megszépíteni, de mivel addigra nem hozták vissza, biztos voltam, hogy Húsvétra akarják vele a temetőlátogatókat megörvendeztetni. Ezzel szemben a kereszt a mai napig nem került elő. Két nappal ezelőtt egy nőt láttam álldogálni a virágokkal díszített kis dombocskánál, ahol a kereszt valamikor állott. Megkérdeztem, hogy nem tudja-e, mikor hozzák vissza a keresztet.      Meglepetésemre rossz németséggel azt válaszolta, hogy fogalma sincs, és biztosan azért vitték el, mert most már nem csak keresztényeket temetnek ide, és biztosan valaki reklamált, hogy őt zavarja a kereszt.      Azt hiszem, ép érzékű ember magától ilyet nem talál ki, úgy hogy ez az ötlet valószínűleg nem a nő sajátja volt, hanem a médiából vette, ott szoktak ilyesmiket beleszuggerálni az emberekbe. Másnap bementem a városházára, de az illetékes éppen házon kívül volt. Egy nappal később telefonáltam, az illetékes végre bent volt, de nem tudta, hogy a kereszttel mi történt. Egy kollégájához továbbított, aki az építési ügyekkel foglalkozik, szerinte neki tudnia kell valamit.      Meglepetésemre egy olyan tisztviselőt kapcsoltak, aki szintén nem tudott jól németül. Ő már nem volt barátságos, sőt, a következő kérdést szegezte nekem: „Minek fontos Önnek az a kereszt?” – „Mert katolikus vagyok, édesanyám a temetőben nyugszik, és nekem fontos, hogy a kereszt ott legyen. De úgy tűnik, nem csak nekem, mert 14 hónapja a kereszt üres helyét is mécsesek és virágok díszítik.”      Ezek után végre hajlandó volt utánanézni a dolognak, így pár perc múlva megtudtam, hogy Karácsonyra még mindig nem, de tavaszra visszakerül a kereszt a helyére. Leonora Schumacher „Die Stadt im Feuer” (A város lángokban) című Oroszország sorsát taglaló könyvében írja: „Egy dolog biztos: Ahogy a Nyugat azt, ami Oroszországban és Oroszországgal történt, felméri és értékeli, az emberiség jövője szempontjából döntő jelentőséggel fog bírni.”      Magyarul: ahogy a Nyugat a jövőben a kommunista ideológiához viszonyul, az döntő jelentőségű lesz az emberiség számára. – És ha ezek után azt halljuk, hogy az újonnan alakuló kommunista pártok az egész világon előretörőben vannak, akkor e téren sem találunk – emberi mértékkel nézve – semmi vigasztalót.      Számomra e két látszólag semmilyen kapcsolatban nem álló dolog – különösen Fatimára való tekintettel – szorosan összefügg. Feltéve: 2012. november 30.