(forrás: katholisches.info – 2012. szeptember 10.)
Két papot hivatalosan kizártak a Szent X. Pius Papi Közösségből. Ezt jelentette be vasárnap a közösség ázsiai disztriktje Singapore-ban. A két pap Pater Francois Chazal és Pater Joseph Pfeiffer [az a két pap, akiknek beszédei meghallgathatók a youtube-n, ahogy erről a honlap már beszámolt]:
http://www.youtube.com/watch?v=lHiNcI2Ce2Y&feature=relmfu
A rendfőnök, Msgr. Bernard Fellay két figyelmeztetése után, szól a disztrikt hivatalos közleménye, zárták ki a két papot a közösségből. A két pap elutasítja a Rómával való kiegyezést, és a Pius Közösség azon radikális szárnyához tartozik, mely az elmúlt hónapokban többször próbálta megtorpedózni a tárgyalásokat.
A két papnak azt vetik a szemére, hogy vétettek az engedelmességi kötelezettség ellen, és több ízben nyilvános közleményekben azt a vádat fogalmazták meg, hogy a Pius Közösség „aláveti magát” Rómának, és az elmúlt hónapok sajtóközleményei azt mutatják, hogy a közösség a II. Vatikáni Zsinatot és az új misét, és ezeknek „tévedéseit” már nem veti el.
A két pap az Egyesült Államokban a közösség főtanácsa ellen irányuló „ellenálló csoportot” hozott létre. Pater Chazal a számára kijelölt új helyet Franciaországban nem fogadta el, és Pater Pfeiffer vonakodott a Fülöp-szigeteken levő állomáshelyére (Davao) visszatérni. Ezzel mindketten kivonták magukat a rendfőnök tekintélye alól.
A Pius Közösség erre a lépésükre kizárással reagált. Hogy Msgr. Richard Williamson milyen kapcsolatban van a két pap körül létrejött amerikai szakadással, nem ismert. Úgy tűnik, a Pius Közösségben egy belső megtisztulási folyamat indult el. A két papot és a hozzájuk közel álló csoportot szedivakantista tendenciával vádolják.
(A fotón a két kizárt pap)
(forrás: katholisches.info – 2012. szeptember 10.)
Chazal és Pfeiffer atyák kizárása mellett még egy másik dolgot is tisztázni kell a Pius Közösségben, mégpedig Richard Williamson püspök helyzetét. Dél-Amerika disztrikt-főnöke, Pater Christian Bouchacourt szeptember 6-án egy hivatalos körlevélben azt közölte, hogy Williamson püspöknek a Brazíliába történt bérmálásra történt meghívásának semmi köze nincs a Pius Közösséghez. A meghívás Dom Tomás de Aquino, a Pius Közösséghez közel álló a brazil Rio de Janeiro állambeli Nova Friburgo kolostor priorjától származik.
A disztrikt-főnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Msgr. Bernard Fellay rendfőnök joga, hogy a bérmáláshoz segédpüspököt küldjön. A kolostor „súlyos lépése” miatt a kolostor és a Pius Közösség közötti „harmonikus együttműködés” „megszakadt”. A kolostor priorja egy általa fogalmazott cikkben, a „Honor and Glory to Bp. Williamson” (= tisztelet és dicsőség Williamson püspöknek) nevű írásban burkoltan modernizmussal vádolta a Pius Közösséget. Ez „hamis és rágalmazó” célzás a rendfőnök és a Pius Közösség tagjai ellen, írta Pater Bouchacourt. A rendfőnök megbízásából de Galarreta püspök fogja decemberben felkeresni Brazíliát, és a bérmálás szentségét kiosztani.
Williamson püspök helyzete a Pius Közösségben hivatalosan nem tisztázott. Mindenesetre úgy tűnik, hogy már inkább a közösségen kívül, mint azon belül áll. 2011. szeptemberében felszólították Williamson püspököt, hogy ne jelenjen meg a közösség vezetőinek találkozóján. A 2012. júliusi káptalanból pedig már hivatalosan kitiltották. 2009-ben a püspököt leváltották a közösség Argentínában levő szemináriumának rektori tisztségéről. A püspök azóta szülőhazájában, Angliában él.
A rendfőnök már hosszabb ideje nem ad neki hivatalos megbízást. Az utolsót, az ázsiai disztrikt vizitációját, 2011-ben kapta. Ezt Msgr. Williamson arra használta, hogy prédikációiban és előadásaiban állandóan a rendfőnököt támadja.
Miközben a katholisches.info a mai napon e két fontos hírt tette közzé honlapján a Szent X. Pius Papi Közösségről, a közösség németországi honlapja egy abszolút modernista német püspök megnyilvánulásával foglalkozik: A cikk fejcíme:
Kardinal Meisner warnt vor „ökumenischem Holzweg“
News – Aktuell
Montag, den 10. September 2012 um 09:08 Uhr
Érdekes még a szeptemberi Mitteilungsblatt-ban Pater Schmidberger előszava is, melyben a német disztrikt vezetője, a korábbi rendfőnök, még korábban szedivakantista, és egészen egy évvel ezelőttig véresszájú Róma-ellenes atya többek között ezeket írja:
Miközben Pater Schmidberger a lap protestantizmussal foglalkozó részét az evangéliumi keresztények figyelmébe ajánlja, ilyet ír: „Gondoljuk meg: csak egy egyesült kereszténység szállhat szembe a szekularizmussal, a teoretikus és gyakorlati ateizmussal.”
És tovább a Rómával folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban:
„A káptalan, mely július 9. és 14. között ülésezett, leszögezte, hogy a Szentszékkel való kapcsolatunk normalizálására érkező valóságos ajánlat esetén újra összehív egy káptalant, és hogy vannak olyan pontok, melyeket nem adhatunk fel: ezek a II. Vatikáni Zsinat tévedéseinek a kipellengérezése, az 1962-es liturgikus könyvek kizárólagos használata, garancia legalább egy püspökre.
Mégsem voltak az elmúlt hónapok igyekezetei fölöslegesek. Mindenki számára világossá tették, hogy a Pius Közösség egyedül a hit miatt veszi magára ezt a különleges, bizonyára nem normális státuszt. Ezért ahogy lehetőség van a hittételek legkisebb feladása nélkül a helyzet normalizálására, egy ilyen ajánlatot örömmel fog elfogadni.
Másfelől ezek a Rómával folytatott tárgyalások a saját sorainkban sajnálatos gyengeségeket fedtek fel, melyeket most aztán fel kell számolni.
A krahgate.blogspot.com/ oldalon 2012. júniusában megjelent egy bejegyzés, melynek szövege így szól:
A Pius Közösségnek a „szakadár és eretnek zsinati egyházhoz” (idézet Lefebvre érsektől) való csatlakozása hivatalosan úgyszólván le van zárva. Az olvasók figyelmét felhívjuk a három püspök, Williamson, de Mallerais és de Galarreta püspököknek Fellay püspökhöz írt levelére, valamint ez utóbbinak erre adott eszeveszett válaszára.
Cathinfo: Letter of three SSPX Bishops to Bishop Fellay (9. Mai 2012)
Mindezek után néhány megjegyzés:
1) A Szent X. Pius Közösség nem fizet tagjai után nyugdíjbiztosítást, mert megkapta az engedélyt, hogy saját maga gondoskodjon a nyugdíjas kort elért tagjairól. És mivel egyetlen kirúgott tagjának sem ad egyetlen fillért sem (még akkor sem, ha azok korábban jelentős összeget ajándékoztak a közösségnek), azok a kirúgás után mindenféle anyagi biztosíték, sőt nyugdíj nélkül találják magukat. Ez az egyik komoly oka annak, amiért a kevésbé jó anyagi háttérrel rendelkező piuszos papok nem merik véleményüket nyíltan megmondani.
2) A Hittani Kongregáció új prefektusa világosan megmondta, hogy a Pius Közösséggel csak akkor folytatják a tárgyalásokat, ha azok teljes egészében elfogadják a II. Vatikáni Zsinatot és az új mise legitimitását. Azt is világosan leszögezte, hogy más tárgyalási kiindulópont nem létezik: tehát vagy elfogadják e két feltételt vagy nincs tovább miről tárgyalni.
3) Fellay püspök úrnak július közepére kellett volna választ adnia a Vatikán végsőnek mondott ajánlatára. Ez a válasz a Vatikán szóvivője szerint a mai napig, tehát szeptember 10-ig nem érkezett meg, de nem is hiányolja senki a Vatikánból (feltehetőleg azért, mert már ott van).
E tények után a következő feltevés több mit valószínű:
Miután az új prefektus közölte Róma végső döntését, miről lehetne még tárgyalni, ha Fellay püspök rég nem írta volna már alá az egyezményt? Ha nem írta volna alá, akkor a saját nyilatkozatuk szerint (lásd Schmidberger mostani írását is), a jövőben erre nem kerülhet sor, hiszen ők mást követelnek és Róma mást ajánl: a kettő köszönő viszonyban sem áll egymással.
Az a tény, hogy „megtiltották” a közösség papjainak, hogy a megegyezés ellen beszéljenek, és hogy azonnal kirúgták/kirúgják azokat a papokat, akik ezt mégis megteszik, csak akkor logikus, ha már aláírták az egyezményt.
De ismerve a krahgate állításait, van még egy további lehetőség is: Krah titokban tárgyal Rómával, és azon csoportosulások segítségével, akikhez ő tartozik, valamilyen megoldáson dolgoznak éppen. Ez viszont aligha történhet Lefebvre érsek szellemében.
Egy dolog mindenesetre már biztos: az FSSPX semmivel nem viselkedik tisztességesebben tagjaival és híveivel, mint tette ezt a hivatalos egyház a nagy „reformok” idején és azóta is mindazokkal, akik nem fogadják el a modernista újvallást.
Feltéve: 2012. szeptember 10.