A II. Vatikáni Zsinat Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció prefektusa szerint világosan magán viseli XVI. Benedek pápa keze nyomát. A teológus, Joseph Ratzinger a nagy egyházi gyűlés minden fázisának alakításában részt vett, mondta Müller Ratzingernek a zsinati időkről szóló művének római bemutatásán. A kölni érsek, Joseph Frings bíboros tanácsadójaként és különböző bizottságok önálló tagjaként a mai pápa mértékadó módon közreműködött a különböző szövegek kidolgozásában, mondta Müller. Joseph Ratzinger összes írásainak most megjelentetett 7. kötete „A zsinat tanításához: megfogalmazás – közvetítés – értelmezés” címet viseli.
Már a zsinat kezdete előtt felhívta magára a figyelmet az akkor 35 éves teológus, Ratzinger, folytatta Müller. Ő fogalmazta meg Frings sokat idézett genovai beszédét, melyet a bíboros csaknem szó szerint mondott el, és ami elnyerte XXIII. János pápa kifejezett tetszését.
Ahogy 1966-ban, úgy pápaként is a zsinat kontinuitását hangsúlyozta az Egyház hagyományában. „Kontinuitás” az eredettel való megmaradó megegyezést jelenti, nem pedig egy tetszőlegesen kiválasztott előző átvételét, mely végülis hamis irányba vezethet, mondta Müller.
Müller tévesnek nevezte azokat az állításokat, miszerint a progresszív zsinati teológus, Ratzinger később megváltoztatta volna kurzusát és konzervatívvá vált volna. A pápa a zsinatról és az Egyházról vallott véleményét nem változtatta meg, mondta a Hittani Kongregáció prefektusa. Hiszen a zsinat nem hirdetett más vallást, hanem az előző zsinatokhoz való kontinuitásban „hozzájárult azok megjelenítéséhez”. A fejlődés eközben nő – a Szentlélek segítsége alatt – a hívek stúdiuma és töprengése, a lelki tapasztalat belső belátása és a püspökök igehirdetése által.
(szerk. megj.: Hogy hiheti valaki, hogy egy ember képes belátni, hogy egész életében rossz úton járt? – Ilyesmire csak a nagyon nagy formátumú emberek, vagy a valódi katolikusok képesek – mások nem.) (A fotón Ratzinger és Karl Rahner Ratzingerrel, és végül a pápa)
|
vissza