Mottó: Ha az új pápa (?) Bergoglio-nak hívja magát, akkor nekem is jogom van így hívni őt „Bergoglio vagyok, boldog születésnapot!” (forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/bergoglio-vagyok-boldog-szuletesnapot – 2013. március 26.) Ferenc pápa március 24-én üzenetet hagyott egy Buenos Aires-i barátja mobiltelefonján a következő szöveggel: „Bergoglio vagyok, azért hívtalak, hogy boldog születésnapot kívánjak neked.” Minden bizonnyal olyan üzenet ez Gustavo Vera telefonján, amelyet nem fog kitörölni – még ha nem is buzgó katolikus, sőt, ateistának vallja magát. Általános iskolai tanár Buenos Aires egyik külvárosában, és az Alameda elnevezésű civil szervezet vezetője. Bergoglio érsek öt éve segíti ezt a szervezetet, amelynek célja, hogy a legszegényebbek mellé álljon: a szemétgyűjtők társadalomba való beilleszkedését, munkájuk hivatalos elismertetését tűzte ki céljául. Ferenc pápa nem véletlenül éppen az ő képviselőjüket hívta meg a pápasága megkezdését ünneplő szentmisére. Az SMS címzettje, a nemhívő barát ezt vallotta Bergoglio-ról: „Segítette és védelmezte a visszaélések áldozatait, segítette az emberek kizsákmányolása ellen küzdő szervezeteket, kisegített a bajból olyanokat, akik a helyi maffiák fenyegetésében éltek, plébániai termeket ajánlott fel a segítő programok működtetésére… Öt éven keresztül dolgozott velünk, havonta három-négy alkalommal találkoztunk. Az Alemadánál és az egész kerületben nagyon szerették, nemcsak a katolikusok, hanem a zsidók és az ateisták is, mert az alázat és az őszinteség megtestesítője volt, és mindig összefogott más vallások híveivel.” A Vatican Insider közli a linket is, amelyen keresztül az üzenet meghallgatható a Youtube-on. http://www.youtube.com/watch?v=YG9e03B_Mh8&feature=youtu.be A pápai címer Bergoglio címerével kapcsolatban először egy nekem küldött levélből idézek: »Nem tudom, említi-e valamelyik írás Ferenc (ellen)pápa új címerét? Tegnap este, amikor a televízióban bemutatták, megfagyott bennem a vér.      A pentagram elég egyértelmű üzenet. Az egészben az a felháborító, hogy beadják a népnek, ez a Szűzanya jelképe, mellette pedig egy nárdusz virág, mint Szent József jele. Nos, ha jól tudom, Megváltónk nevelőatyját liliommal szokták ábrázolni (ártatlanság), nem nárdusszal, de a címeren az egy szőlőfürt. Nem tudom, más hogy van ezzel, de én nem szeretem, ha hülyének néznek. Igaz, a meggyilkolt I. János Pál címerében is volt három ötágú csillag, de más stílusban, ám a mostani olyan szabályos, mint egy szabadkőműves szertartáskellék.      Marokkóban mesélte egy ismerős, hogy az ő országuk vörös zászlaján látható pentagramma az iszlám öt alappillérét jelképezi. Mikor felvilágosítottam e szimbólum jelentéséről, értetlenül nézett rám.      A jelmondat még különösebb, mert nem csak úgy fordítható, hogy „megszánva és kiválasztva”. Több sajtóorgánum hivatkozik Szent Máté Evangéliumának 9. fejezet 9. versére, ám ott ilyet nem olvashatunk. Ez állítólag egy prédikációban hangzott el.« Máté 9,9: „Amikor Jézus továbbment, látott egy Máté nevű embert, amint ott ült a vámnál. Szólt neki: ’Kövess engem!’ Az felállt és nyomába szegődött.” Ferenc címere Írta: Giuseppe Nardi (forrás: www.katholisches.info – 2013. március 15.) Update: Miként a Szentszék sajtóirodája március 18-án közölte, Ferenc megtartja püspök- és bíboros-címerét, mindössze kiegészítik a pápai jelvényekkel, miként ezt XVI. Benedek saját címerében használta. Péter kulcsa, de tiara nem, helyette egy püspöksüveg arany keresztpántokkal, melyek a pápa három hatalmára emlékeztetnek (ahogy a tiara három koronája tette). Ezek szerint Jorge Mario Bergoglio címere: egy kék pajzson a jezsuita rend pecsétje, alatta (a kötelező) három szög, mellyel Krisztust a keresztfára szegezték, s melyek a szerzetesek három fogadalmát: a szegénységet, az engedelmességet és a szüzességet jelképezik. A címer alsó részében található másik két szimbólum – egy ötágú csillag és egy szőlőfürt – jelentéséhez és származásához semmilyen címertani adat nem áll rendelkezésre. Ezek sehol nem találhatók ott meg, ahol Bergoglio-val összefüggésbe lennének hozhatók: se Buenos Aires városi címerében, mely kifejezetten katolikus szimbolikát fejez ki, se a régió vagy az argentin államéban, mely viszont egyértelműen szabadkőműves. A csillag a tradícióban Máriát jelképezi. A Bergoglio címerében található csillag azonban ötágú. A katolikus életben messzemenően szokatlan, sőt szándékosan elkerülendő ábrázolása ez a csillagnak, mint a kegyelemmel teljes, tiszta és örökké szűz Mária szimbóluma. A 18. századig a pentagramma a keresztények körében, mint a gonosz elleni védelem jeleként volt ismert és használatos. Az elmúlt 250 évben az ötágú csillag a szabadkőművesség szimbóluma lett. Ilyen minőségében lett számtalan állam címerének része, mint például az Egyház által el nem ismert 1870-ben alakult olasz államé. A 20. században, mint piros csillag a kommunizmus legfontosabb szimbólumaként ünnepelte győzelmi útját. Ezért az ötágú csillag, a szabadkőművességgel és a kommunizmussal való kapcsolata miatt, a materialista ideológiában az ember jelképe lett: az önmagával eltelt, Istent tagadó emberé. A pápák történetében eddig egy pápa volt, aki címerébe felvette az ötágú csillagot: nevezetesen I. János Pál. Amilyen szokatlan a pentagramma használata a katolikus címerben, olyan szokatlan volt az ő címerének a változása is. Mint Vittorio Veneto püspökének még három nyolcágú csillag volt a címerében. Mint Venece pátriárkája, majd mint bíboros három-három hatágú csillagot használt. Csak a pápai címerében lett ezekből három ötágú csillag! A nárdusznak mondott szőlőfürt Szent Józsefet akarja szimbolizálni, a világegyház védőszentjét. A hagyományos spanyol ikonográfiában [létezett ilyesmi az arabok által elfoglalt spanyol félszigeten?] Szent Józsefet nárduszvirággal a kezében ábrázolják. [Akkor hol van itt a „világegyház” szimbóluma, melyben viszont liliommal a kezében ábrázolják?] A két szimbólum Bergoglio különös tiszteletét fejezi ki Mária és József iránt. Bergoglio, mint első és eddig egyetlen pápa (?) a címerében levő jelmondatát is megtartja. Püspöki, majd 2003-tól bíborosi és mostani címerjelmondata így hangzik: Miserando atque eligendo (irgalomból kiválasztott). Ez egy Beda Venerabilis-nak (672-735) tulajdonított prédikációból való: Vidit ergo Iesus publicanum, et quia miserando atque eligendo vidit, ait illi, Sequere me. Sequere autem dixit imitare. Sequere dixit non tam incessu pedum, quam executione morum. Most néhány hozzászólás e cikkhez a katholisches.info oldalról: – Az ötágú csillagok csakúgy, mint a ma mindenütt látható trikolorok szabadkőműves jelek és színek. De ki csodálkozik ezen, végülis ezek az emberek legkésőbb 1789 óta kezükben tartják a meghülyült nyugatot.      – Sajnos úgy van, hogy az emberek ma nem akarják, vagy nem tudják a jeleket érteni. Aki az ördögöt nem veszi komolyan, szellemileg kilátástalan helyzetben van. De hány fiatalabb ember hallhatta valaha is, hogy az „öregek” a Sátánt Isten majmának hívták, és ezt jó okból. „A hazugság atyja” nem utánoz, hanem majmol. Nem Mária – logikusan – nyolcágú vagy Dávid hatágú csillagát, hanem a mágikus, egyhuzamban lerajzolható pentagramma az ő jele. Ha az ötágú csillagot csúcsával lefele állítjuk, hasonló a bakkecskéhez és az ennek megfelelő kézintéshez (mutató- és kisujj felfelé a tenyérrel hátra).      Valami tényleg ijesztő tény: ellentétben sok teológussal és pappal a sátánisták tényleg hisznek Jézus valóságos jelenlétében a konszekrált szentostyában. Miközben ennek következményei láthatólag el van zárva előlük.      – A mindenkor szent Istenanyának csomó más szimbóluma van, minek kell akkor ezt az álcázott pentagrammát venni. A Szovjetunió és a nem sokkal jobb USA szintén ezt a csillagformát választották a maguk számára. Bergoglio ezzel nem jó társaságba került. A Vatikánban vannak kompetens címer-szakértők. De másokra hallgatni – ez, úgy tűnik, nem az új pontifex erőssége. A lexikonban utánanéztem a nárdusznak, amiről a Szentírásban egyébként éppen a nagyhéten többször is szó esik: Mária Magdaléna nárduszolajat önt Urunk fejére, amiért Júdás neheztel:      „Mária vett egy font valódi nárduszból készült, drága olajat, megkente vele Jézus lábát és megtörölte a hajával, a ház betelt az olaj illatával. Az egyik tanítvány, az áruló Júdás, aki elárulta, méltatlankodott miatta: »Miért nem adták el inkább az olajat 300 dénárért, s miért nem osztották szét a szegények közt?« De nem azért beszélt így, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mert tolvaj volt.” (Jn 12,3-5) Annak a nárdusznak, amit tudományos néven hívnak így, úgy tűnik, nem lehetett köze a szentírási nárduszhoz, mert például még az állatok sem eszik, annyira rosszízű és agresszív gyomnövény. Viszont népi nyelven a Valériánát, azaz a macskagyökeret hívják nárdusznak, ami Dél-Amerika Andesein is el van terjedve. A Valeriana officinalis-t, mezei vagy orvosi macskagyökeret népiesen mezei nárdusznak, sőt Szent Magdolna-fűnek is hívják. Ennek gyökerét évezredek óta altatóként, azaz bódítóként használják. Ennek olaja (oleum valerianae) fűszeres, kámforszagú illanó olaj, már a név is mutatja, hogy erről van szó a Bibliában. A Valeriana celtica-t hívják népiesen római nárdusznak; ez az Alpokban nő, mint havasi növény. Ez utóbbi virágáról van egy fotó a lexikonban, ugyan valóban hasonlít a szőlőfürthöz, de annál sokkal lazább, azzal össze semmiképpen nem téveszthető. Ezek után tényleg nem lehet tudni, hogy a Ferenc címerében látható József-szimbólum bort vagy bódító olajat akar-e szimbolizálni? LEGÚJABB HÍR! Korrigálták Ferenc címerét Írta: Giuseppe Nardi (forrás: www.katholisches.info – 2013. március 27.) A Ferenc címerében található eredetileg ötágú csillagot nyolcágúval cserélték ki. A Vatikán által elsőnek bemutatott pápa-címer mindössze annyiban különbözött Bergoglio püspöki- illetve bíborosi címerétől, hogy az ötágú csillag és a nárdusz (?) fürt a bíborosi címerrel ellentétben nem ezüst, hanem aranyszínű volt. Az ötágú csillag azonban így is megütközést és vitát váltott ki, még a Vatikánban is. A katolikus Egyház számára a szimbólumok nagy jelentőséggel bírnak. Ezért a Vatikán végül szükségesnek látta, hogy beavatkozzon és korrigáltassa a címert, amit most újra bemutatott. Ez a változtatás nem történhetett meg Ferenc engedélye nélkül. Az ily módon megváltoztatott címerben tehát a nyolcágú csillag szerepel, Mária klasszikus szimbóluma. Ehhez a Vatikán még hozzátette, hogy a csillag nyolc sugara a nyolc boldogságot szimbolizálja.      E korrektúrával a címerről folyó spekulációknak és interpretálásoknak megalkuvó módon véget vetettek. A szimbólumok éppen és mindenekelőtt a katolikus Egyház számára bírnak központi lényegbeli tartalmi jelentőséggel. De nem csak az ötágú csillagot, hanem az igencsak szőlőfürtnek kinéző nárduszfürtöt is korrigálták, így az már valóban kevésbé hasonlít egy szőlőfürthöz, mint az eredeti Bergoglio-címerben látható. Megjegyzés: 1) Az, hogy most nyomás hatására megváltoztatták Ferenc címerét, semmi nem változtat azon, hogy Bergoglio éveken keresztül az ötágú csillagot viselte címerében. Vagyis a címer éppen elég sokáig hordozott egyértelmű üzenetet tulajdonosáról. (És ez eddig senkinek nem tűnt fel, az őt megválasztó bíborosoknak sem?)      2) Sokan találgatták, hogy vajon Bergoglio azt teszi-e, amit megválasztói elrendelnek neki, vagy már magától cselekszik. Én személy szerint – a rombolásban mutatott rohamszerű tempóját látva – úgy véltem, hogy önállósította magát, „kitépte magát megrendelői kezéből”. Ezért úgy véltem, hogy már nincs sok idő az egyház sírbetételéig, és – ez a lényeg – feltámadásáig. Ez a címer-változtatás azonban azt bizonyítja, hogy Bergoglio mégsem önálló, vannak, akik most is irányítják, és ha kell, fékezik. Feltehetően azon mottó alapján, hogy „lassan járva biztosabban lehet a célt elérni”, és azért, mert egy ilyen egyértelmű, kimagyarázhatatlan ötágú csillag – legalábbis azután, hogy felhívják rá a figyelmet – még a legbugyutább, leglangyosabb katolikusnál is megkongatja a vészcsengőt.      Ez viszont azt is jelenti, hogy megint jön a kicsit jobbra, kicsit balra lépések langyos, ragacsos ideje, és ezzel a feltámadás megint kitolódik. Ferenc keresztje E témáról egy magánlevelet közlök, azé az olvasóét, aki válaszolt az Szerkesztői üzenetekben feltett kérdésemre: Van-e korpusz a kereszten? »A „koronázáson” a pápa zarándok-keresztjén nem volt korpusz, hanem egy bárány. Nem tudom, mennyiben helyettesíti Krisztust, mindenesetre a kereszt legalább nem volt „egészen csupasz”. Ha az alábbi képet jól megnézi, a kereszt közepén egy bárány aranyozott domborműve van. A kereszt finom voltából adódóan aligha hihető, hogy ezt a keresztet a mostani pápa csináltatta. Ráadásul egy hét alatt aligha készült volna el. Valószínű, hogy már korábban is használták, de persze másként mutathatott egy antimodernista pápa kezében, mint egy olyanéban, aki minden mozdulatával provokál... Ha jól tudom, a karmeliták celláiban a kereszteken nincs korpusz, mert a karmelitának saját magát kell imádság közben a keresztre képzelnie, ezzel kifejezve, hogy hajlandó követni Krisztusát (aki testben már valóban nincs közöttünk a Földön) a (jelképes) kereszthalálba. Azzal is azonosulni tudok, hogy egy bárányos pápai kereszt „hatásosan” mutat mondjuk a Jó Pásztor vasárnapján vagy mondjuk karácsonykor az ún. pásztorok miséjén. Egy kereszt tehát korpusz nélkül is lehet sokatmondó és kifejező, de vannak alkalmak, amikor igenis csak korpusszal „beszédes” igazán. A beiktatás (amikor hitet kell tenni a hit mellett a nem-katolikus világ előtt is) éppen ilyen alkalom (lenne).« Az én válaszom e fejtegetésre: Persze, tudjuk, hogy Jézus az Isten Báránya. De ebben a világban nekünk elsősorban Krisztus a pásztor és a bárányok mi vagyunk, akik utána megyünk és az Ő szavára hallgatunk. Ha Bergoglio éppen egy ilyen „bárányos” keresztet választott, akkor ez megint csak annak a jele, hogy ő magát nem a pásztornak tartja, hanem egynek a juhok közül. Az sem mellékes jelzés, hogyha már a zsidóknak, muzulmánoknak, és mindenekelőtt a szabadkőműveseknek megadta azt, amit azok évtizedek óta „követelnek” a katolikus Egyháztól, akkor ezzel a protestánsoknak adott valamit. Hiszen ők azok, akik nem viselik el, szinte irtóznak a korpuszos kereszttől, tudom, mert minden rokonom protestáns. Vannak korok, és vannak helyzetek, amikor az ilyesmiknek nincs nagy jelentősége, de vannak korok, amikor az ilyesmi hadüzenetnek is tekinthető – jelen esetben az igaz katolicizmussal szemben. Miért éppen Assisi Szent Ferenc? Miért választotta egy jezsuita latin-amerikai éppen Assisi Szent Ferenc nevét, és nem – mondjuk – Xavéri Szent Ferencét vagy Bosco Szent Jánosét (akinek a fiai Latin-Amerikában misszionáltak) vagy Loyolai Szent Ignácét? Én úgy érzékelem, hogy a Jóisten üzenetei szinte soha nem voltak ennyire világosak és érthetőek, mint éppen most, és ezért egyfelől csak hálával tartozunk neki, másfelől igyekeznünk kell észrevenni és megérteni ezeket. Ennek ellenére elkerülte a figyelmemet az e névben számunkra, hagyományhű [bár ideje lenne ezt a kifejezést hithűre, vagy csak sima katolikusra felcserélni] katolikusok számára rejlő egyik roppant fontos figyelmeztetés. Csak egy olvasó levele figyelmeztetett erre a jelentésre is: »Itt már a katolikus egyház nyílt felszámolása folyik. A Ferenc névválasztás egyértelmű üzenete ennek, a sok egyéb jel mellett. Assisi Szent Ferenc nevének választása szerintem utalás az Assisi folyamatra, amely a vallások „egyenrangúsítását”, majd egy egységes világvallásban történő összeolvasztását szolgálja, szabadkőműves terveknek megfelelően. Assisi Szent Ferenc nevének és emlékének ilyen módon való meggyalázása kifejezetten ördögi.« Az 1986-os Assisi I. találkozó sorsforduló volt a katolikus Egyház életében. A liturgia-reform után ez volt a II: Vatikáni Zsinat gyümölcseinek legborzalmasabb és legláthatóbb jele. Lefebvre érsek betege lett annak, amit akkor tapasztalt: a bíborosoknak elküldött tiltakozó levele Assisi ellen süket fülekre talált! Siri, az annyit magasztalt hithű bíboros sem tett semmit! Lefebvre érsek éppen Assisi 1986-tal értette meg, hogy a modern egyház és Krisztus Egyháza között nem lehet kiegyezés! Ezért szentelt püspököket, aminek aztán a kiközösítés lett az eredménye. És ne feledjük: Lefebvre érsek kiközösítve halt meg! És olyan ember foglalta el a Vatikánt, „ült a szentélybe”, aki ezt a nevet viseli! Ez nem lehet véletlen! A trón eltávolítás az Assisi IV. alatt és maga az Assisi IV. bizonyította, hogy Bergoglio pontosan tudja, mit miért csinál. A következő cikk is ezt bizonyítja: Egyszerre három ember fogalmazott úgy, hogy attól fél, Ferenc eladja a Vatikánt: Maeßen atya, egy levélíró és én. Ha ennyire különböző emberek egyidőben gondolnak ugyanarra, akkor az a dolog nem annyira hihetetlen, mint ahogy az ember nem sokkal ezelőtt is még gondolta volna. Erről tanúskodik a következő két tudósítás: Bergoglio bizalmasa: Ferenc gyorsan meg fogja változtatni a Vatikánt (forrás: www.kath.net – 2013. március 27.) Bergoglio egy bizalmasa és korábbi kiadója szerint Ferenc nem fogja magát alávetni a Vatikán udvari szabályainak. „Ha valaki 76 éves, nem könnyen változik meg”, mondta Gustavo Larrazabal az „U.S. Catholic” újságnak adott interjújában. „De ennek nem csak az életkorhoz van köze. Buenos Airesből elvitte a saját stílusát a Vatikánba”, mondta az argentin szerzetes, melynek Claretiner-kiadójában jelent meg a korábbi érsek, Jorge Bergoglio legtöbb írása. Ferenc „világosan látja, mit kell megváltoztatni, és pontosan tudatában van annak, milyen gyorsan kell cselekednie, mert az ő korában már nincs sok ideje hátra”. Ferenc „a jelek és gesztusok mestere”, mondta Larrazabal. „Tudja, mekkora hatalmuk lehet a gesztusoknak.” Az új pápa (?) első sorban pásztorként értelmezi magát. „Minden, a szociális kérdések és a szegények iránti figyelmessége ellenére soha nem támogatta a felszabadítási teológiát, de nem is fékezte”, mondta. Teológiai ügyekben Bergoglio „hagyta a dolgokat folyni, amíg azok az egyházi tanítás keretei között maradtak és nem eretnekségben vagy abszurd ideákban végződtek”. … Buenos Aires érsekeként Bergoglio egyszerű életvitele miatt tűnt fel. 1998-as kinevezése után azonnal feladta a nívós lakónegyedben található püspöki rezidenciát. „A lakást bérbe adta egy szerzetnek, és a hivatal harmadik emeletén egy egyszerű szobát rendeztetett be magának”, mondta Larrazabal. Mint szerzőre is szimpátiával emlékezett a kiadó korábbi vezetője: „Soha nem akart honoráriumot kapni. A pénznek a mi szerzetesi munkánkat kellett segítenie.” Ferenc továbbra is a Santa Marta vendégházban lakik (forrás: www.kath.net – 2013. március 26.) A Vatikán szóvivője, Pater Lombardi szerint Ferenc egyelőre továbbra is a Santa Marta vatikáni vendégházban fog lakni. Az apostoli palota harmadik emeletén levő pápai lakosztályt időközben felújították, jelenleg azonban nincs szó Ferenc átköltözéséről, mondta Lombardi kedden (március 26-án) az újságíróknak. A vendégházban Ferenc korábbi szobájából a 201-es nagyobb lakosztályba költözött át. A korábbi híresztelésekre reagálva, miszerint Ferenc túl nagynak találta a pápai lakosztályt, Lombardi azt mondta, hogy a pápai lakosztályt az apostoli palotában se nem kicsinyítették meg, se nem építették át. A március 26-i reggeli mise után Ferenc közölte, hogy továbbra is a Santa Marta-ban akar lakni, mondta Lombardi. Ferenc „a másokkal való egyszerű együttélés egyszerű módját” akarja megtapasztalni, és jelenleg „a megszokás és a kísérletezés fázisában” él. Bizonyos alkalmakkor, mint például a vasárnapi Úrangyala vagy az audiencia, Ferenc az apostoli palota termeit is használja. Végezetül nagyhét, a közelgő nagypéntek és feltámadás ünnepére tekintettel álljon itt egy olyan tudósítás, melyhez semmilyen kommentár nem szükségeltetik: Ferenc jókívánságait küldi a zsidó pászka-ünnephez (forrás: www.kath.net – 2013. március 25.) Március 25-én (nagyhétfőn, és ha nem lenne nagyhét, Jézus fogantatásának ünnepén) Ferenc a hétfő este kezdődő zsidó pászka-ünnephez jókívánságait küldte Róma zsidó hitközségének. „A Mindenható, aki megszabadította népét az egyiptomi fogságból és az Ígéret Földjére vezette, továbbra is szabadítson meg benneteket minden bajtól és kísérjen áldásával titeket”, írta Ferenc a Riccardo Di Segni főrabbinak küldött táviratában. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy a kölcsönös nagyrabecsülés és barátság növekedni fog közöttük. A Franciscus latin névvel aláírt táviratban Ferenc a zsidó közösséget arra kéri, hogy imádkozzanak érte. Másfelől biztosítja őket az ő imáiról. A zsidó hitközség internetes oldalán nyilvánosságra hozta Ferenc táviratát. Feltéve: 2013. március 27.