A zsinat dogmatizálása
(forrás: www.pius.info – 2012. augusztus 1.)

Koch bíboros 2012. július 31-én a Katolikus Hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a Pius Közösség a zsinatot bíráló magatartásával Luther Mártonhoz hasonló pozíciót képvisel. Koch szerint a Pius Közösség nyilvánvalóan abból indul ki, hogy a II. Vatikáni Zsinat hibákat követett el: „Mindazonáltal az az állítás, hogy zsinatok tévedhetnek, Luther Mártonra megy vissza”, mondta Koch. „Emiatt a tradicionalistáknak meg kell kérdezniük maguktól, hogy valójában hol is állnak ők?”

Válaszként azt szeretnénk kérdezni a bíborostól, hogy vajon tökéletesen hiányzanak nála a teológiai alapismeretek, vagy szándékosan akarja az embereket megtéveszteni? Egy zsinat akkor tévedhetetlen, ha dogmát definiál, és Luther Márton ezt vonta kétségbe. Az Egyház azonban soha nem állította, hogy minden, ami egy zsinat szövegeiben található, tévedhetetlen. Az utolsó zsinat – amely kifejezetten csak pasztorális zsinatnak tartotta magát – szövegei már csak ezért sem tarthatnak igényt a dogmai kötelezőségre.

Lefebvre érsek többször megbélyegezte ezen eljárás tisztességtelenségét: a zsinat alatt azt mondták, nem kell dogmatikai pontossággal kifejeznünk magunkat, mert csak pasztorális zsinatról van szó. A zsinat után viszont elkezdték a szövegeket kötelező érvényűvé tenni, azaz dogmatizálni.
     Koch bíboros most újra ezt tette: Bár létezik a szövegfajták között formális különbség, de a tartalom kötelező érvényűségének tekintetében nem.

Egy másik bíboros, Walter Brandmüller 2012. májusában azt nyilatkozta, hogy a vallások közötti párbeszédről és a vallásszabadságról szóló zsinati szövegeknek „nincs dogmatikailag kötelező érvényű tartalmuk”.


2013. január 16.


vissza

a HÍREK oldalra                              a KEZDŐLAPRA