Ferenc pápa [?] fogadta a Vatikánban a Zsidó Világkongresszus (WIC) legfőbb vezetőit. A delegációt a WIC elnöke, Ronald Lauder vezette, akit Robert Singer WIC-főtitkár, Maram Stern az európai zsidók, Jack Terpins és Claudio Epelman a latin-amerikai zsidók képviselői kísértek.      Az audiencia, mely „baráti hangulatban” zajlott le, körülbelül fél órát tartott, és elsősorban a katolikus-zsidó párbeszéd megerősítéséről és a közel-keleti helyzetről szólt. De szó volt a zsidók helyzetéről Európában, mint például a Lengyelországban érvényes kóser állatvágási és a körülmetélési tilalomról. Ezzel kapcsolatban a WIC képviselői „egy új antiszemitizmus” formáit vélték felfedezni, amit hevesen bíráltak. Ferenc pápa [?] a zsidó újév, a Rosch ha Schana alkalmából héberül fejezte ki jókívánságait a jelenlevőknek. A zsidó időszámításban az 5774. év szeptember 4-én, szerdán kezdődik. Bergoglio már Buenos Aires-i érseksége idején [lásd a képen a WIC elnökével, Ronald Lauder-rel] jó, de nem vitathatatlan kapcsolatokat tartott fenn az ottani zsidó közösségekhez. A katolikus egyházfő már ez év június 24-én fogadta a WIC képviselőit. Akkor ezt mondta nekik: „Hivatalom ezen első hónapjaiban már lehetőségem nyílik a zsidó nép illusztris személyiségeivel találkozni.” A zsidókat „idősebb fivéreinek” nevezte. A közös gyökerek miatt egy keresztény nem lehet antiszemita, mondta az akkori delegáció tagjainak, akiket Lawrence Schiffman vezetett. A mostani találkozón Ferenc megismételte júniusi kijelentéseit és ezekhez még a következőket fűzte hozzá: „Ahhoz, hogy valaki jó keresztény legyen, szükséges a zsidó tradíció és történelem ismerete.” Mit mondott valójában Ferenc a WIC elöljáróinak? – Heves vita Lengyelországban (forrás: www.katholisches.info – 2013. szeptember 3.) Azok a barátságos szavak, melyeket Ferenc pápa [?] szeptember 2-án a Zsidó Világkongresszus vezetőinek mondott, és amiért ezek nem győzték dicsérni őt, Lengyelországban heves vitákat váltott ki. Ráadásul a Vatikán hivatalos nyilatkozata és a WIC nyilatkozata az audiencián elhangzottakról nem egyezik meg. A Vatikán ugyanis – szemben a WIC nyilatkozatával – beszámolójában nem említette meg, hogy a zsidók európai helyzetéről is szó volt a kihallgatáson. A lengyelek azt sérelmezik, hogy Ferenc nem vette védelmébe őket, hanem csatlakozott a zsidók kritikájához. A WIC-nyilatkozatban az áll, hogy Ferenc „aggodalmát” fejezte ki az állatvágási tilalom miatt, és megbízta Koch bíborost, hogy az ügyben közvetítsen, és egy héten belül hívjon össze egy külön találkozót ezzel kapcsolatban.      Lengyelországban mind a média, mind az utca embere felháborodott Ferenc viselkedésén. A televízióban bemutattak egy nőt, akitől az utcán megkérdezte a riporter, hogy mit szól Ferenc kijelentéseihez. Mire a nő visszakérdezett: „A pápának nem minket kellene megvédenie? Mi vagyunk katolikusok. Miért a zsidókat védi, akik megtagadják Krisztust?”      Pater Lombardi SJ, a Vatikán szóvivője újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy „nem létezik külön megbízatása Koch bíborosnak a pápától”. A konfliktust az robbantotta ki, hogy Lengyelországban állatkínzás vádja miatt betiltották az állatok zsidó rítus szerinti levágását, ami a zsidó szervezetek körében heves tiltakozásokat váltott ki világszerte. A zsidó közösségek szerint ez „megsemmisítő hatás a vallásszabadságra”. A lengyel parlament elutasította a polgári-liberális kormány törvényjavaslatát, mely ismét engedélyezte volna a zsidó rituális állatvágást. Izrael a lengyel tilalmat „teljesen elfogadhatatlannak” minősítette. A zsidó szervezetek reakciója nem hatotta meg a lengyel többséget. És meglepte őket, hogy a pápa [?] a zsidóknak fogja pártját. A lengyelországi tiltakozás ismét rivaldafénybe állította az argentin pápa [?] barátságát és nagy közelségét a zsidókhoz. Bergoglio nem olyan régen Buenos Aires főrabbijával közösen adott ki egy interjúkötetet. Az a vendégszeretet, melyet zsidó szervezeteknek, köztük a B’nai B’rith-nak a katolikus templomokban nyújtott, már korábban is sok vitára adott okot. [Lásd a honlap cikkeit, például Mit tartanak a szabadkőművesek az új pápáról] Ezt a különleges vonzalmát igazolja a pápává választása óta eltelt idő is, melyben gyakran találkozik különböző zsidó szervezetek tagjaival. Legutóbb pedig ezt mondta: „Ahhoz, hogy valaki jó keresztény legyen, szükséges a zsidó tradíció és történelem ismerete.” Ezek a kijelentések szintén heves vitákat váltanak ki. Például nem tudni, mit kell a „zsidó történelem és tradíció” alatt érteni: Az Ószövetség zsidó történelmét és tradícióját vagy a mai napig tartó zsidó történelmet és tradíciót? Miért kell valakinek ahhoz, hogy jó keresztény legyen, a Krisztus születése utáni zsidó történelmet és tradíciót ismernie? Feltéve: 2013. szeptember 7.