Karácsony szent éjszakáján, amikor az éjféli szentmisén az egész társaság a 12. responsorium-nál, „és az Ige testté lőn” elhangzásakor az Úr megtestesülése előtti mély tiszteletből mélyen meghajolt, Nagy Szent Gertrúd hallotta, ahogy az Úr ezt mondta neki: „Olyan gyakran, ahányszor valaki hálás lelkülettel e szavaknál („és az Ige testté lőn”) meghajol, és megköszöni nekem, hogy iránta való szeretetből leereszkedtem, hogy emberré legyek, ahhoz én is ugyanolyan gyakran irgalmasan lehajolok, és Istennek, az Atyának szívem bensőséges jóindulatával felajánlom boldog emberségem minden gyümölcsét kétszeresen ama ember örök üdvösségének megsokszorosodására.” Ez a – szószerinti – fordítás Nagy Szent Gertrúd „Az isteni szeretet küldötte” (Gesandte der göttlichen Liebe) című könyvének a Christiana kiadónál megjelent könyvének 237. oldaláról való. Ez a szöveg valamivel magyarosabban, de nem szó szerint, így hangzik [egy olvasó küldte el nekem]: »Ahányszor valaki az Angyali Üdvözlet következő szavainál: „És az Ige testté lett és miköztünk lakozék!” tisztelettel letérdel, hogy megköszönje, hogy az emberekért emberré lettem, mindannyiszor jóságosan lehajolok hozzá, és szívem mélyéből felajánlom érte mennyei Atyámnak szent emberségem minden gyümölcsét és érdemét, hogy e lélek örök boldogságát megkétszerezze.« [Mint tudjuk, Bergoglio se korábban, se most, se az átváltoztatáskor, se a Legméltóságosabb Oltáriszentség előtt nem hajt térdet. A karácsonyi éjféli misén azonban szigorú liturgikus előírás, hogy a Credo e soránál: „Et homo factus est” („És az Ige testté lőn”) mind a két térdre le kell ereszkedni – ahogy ezt egyébként XVI. Benedek is tette (odavittek elé egy imazsámolyt, arra térdelt le). Akinek van lehetősége, nézze meg, hogy mit fog csinálni holnap Bergoglio.] Feltéve: 2013. december 23.