Ferenc pápa [?] szeptember 30-án, hétfőn kihallgatáson fogadta a Sant’Egidio Közösség [Szenr Egyed Közösség] által szervezett XXVII. Béketalálkozó résztvevőit, egyházak, egyházi közösségek, nagy világvallások képviselőit. Az Assisi szellemében megrendezett eseménysorozat idei címe: A reménység bátorsága – vallások és kultúrák párbeszédben. A pápa köszönetét fejezte ki Andrea Riccardi professzornak, a Sant’Egidio Közösség alapítójának és az egész közösségnek, amiért olyan nagy kitartással követik a Boldog [?] II. János Pál által Assisiben megjelölt utat: meg kell őrizni a remény lámpásának égő lángját a békéért imádkozva és munkálkodva. Akkor 1986-ot írtunk: a világot egymással szemben álló tömbök osztották meg – kezdte beszédét a Szentatya [?]. – Abban a történelmi kontextusban a pápa arra szólította fel a vallási vezetőket, hogy imádkozzanak a békéért: többé nem egymással szemben, hanem egymás mellett. Ez nem maradhatott egy elszigetelt esemény. A Sant’Egidio Közösség tovább folytatta ezt az utat és újabb lendületet adott neki. A párbeszédbe bevonták minden vallás jelentős személyiségeit, világi képviselőit, továbbá humanista gondolkodókat hívtak meg. [Nem csak folytatta, de eredetileg is ő találta ki, ő szervezte meg az első Assisi találkozót is.] Éppen ezekben a hónapokban halljuk, hogy a világnak szüksége van arra a „lelkületre”, amely az Assisiben megrendezett történelmi találkozót áthatotta. Miért? Mert a világnak olyan nagy szüksége van a békére. Nem! Soha nem törődhetünk bele egész népek fájdalmába, akik a háború, a nyomor, a kizsákmányolás túszai – hangsúlyozta Ferenc pápa [?]. – Nem nézhetjük közömbösen és tehetetlenül gyermekek, családok, idősek drámáját, akiket az erőszak sújt. Nem engedhetjük meg, hogy a terrorizmus tartsa foglyul néhányak erőszakos szívét, akik azután sokaknak fájdalmat és halált okoznak. Mindnyájan erőteljesen, rendkívül határozottan hangoztassuk szüntelenül, hogy soha semmiféle vallási indok nem igazolhatja az erőszakot, akármilyen formában is jelentkezzen. Ferenc pápa [?] idézett XVI. Benedek két évvel ezelőtti beszédéből, amelyet a 25. találkozó alkalmából mondott: „El kell törölni a vallási okokra hivatkozó erőszak minden formáját. Közösen kell őrködni afelett, hogy a világ ne essen annak az erőszaknak a zsákmányául, amely jelen van minden olyan civilizációs tervben, amely az Istennek mondott nemen alapul.” Mint a különféle vallások vezetői, sokat tehetünk – folytatta beszédét a Szentatya [?]. – A béke mindenki felelőssége. Imádkozzunk a békéért, munkálkodjunk a békén! Egy vallási vezető mindig a béke embere, mert a béke parancsolata mélyen bele van vésve azokba a vallási hagyományokba, amelyeket képviselünk. De mit tehetünk? – hangzott Ferenc pápa [?] kérdése. A Sant’Egidio Közösség éves találkozói sugallják az utat: bátorság a párbeszédre, amely reményt ad. Társadalmainkban azért is korlátozott a béke, mert hiányzik a párbeszéd. Az emberek vonakodnak attól, hogy kilépjenek saját érdekeik szűk látóhatárából és megnyíljanak egy valódi és őszinte szembesülésnek. A béke elnyeréséhez szükség van kitartó, türelmes, erős és intelligens párbeszédre, amellyel semmit nem veszítünk el. A párbeszéd legyőzheti a háborút. A párbeszéd elősegíti a megértést, az összhangot, az egyetértést, a békét. Ezért életbe vágóan fontos, hogy növekedjen, hogy elterjedjen az emberek között, életkörülményüktől és meggyőződésüktől függetlenül, mint a béke egy hálózata, amely védelmezi a világot és a gyengéket. A vallási vezetők arra kaptak meghívást, hogy valóban dialogizáljanak, a béke építésében ne ügynökökként, hanem mint valóságos közvetítők lépjenek fel. Az ügynökök kedvezményt nyújtanak mindegyik félnek, hogy végül ők jussanak nyereséghez. A közvetítő pedig semmit sem tart meg magának, hanem nagylelkűen, a végsőkig elkötelezi magát, tudván, hogy az egyetlen nyereség a béke. Mindnyájan arra kaptunk meghívást, hogy a béke munkásai legyünk, egyesítve és nem megosztva, kioltva és nem fenntartva a gyűlöletet, megnyitva a párbeszéd útjait, ahelyett, hogy újabb falakat emelnénk! Párbeszédet folytatni, találkozni, hogy a világon meghonosítsuk a dialógus, a találkozás kultúráját – hangzott a pápa [?] buzdítása. Az első assisi találkozó öröksége, amelyet a Sant’Egidio Közösség évről évre tovább táplál, azt mutatja, hogy a párbeszéd szorosan kapcsolódik minden egyes személy imájához. A párbeszéd és az ima együtt nőnek és együtt sorvadnak el. Az ember Istenhez fűződő kapcsolata a többiekkel való párbeszéd iskolája és tápláléka [ez már nem csak gonoszság, de egyszerűen őrület]. VI. Pál pápa a „párbeszéd transzcendens eredetéről” szólt. Ecclesiam suam kezdetű enciklikájában írta: „A vallás természeténél fogva kapcsolat Isten és az ember között. Az ima a párbeszéd révén fejezi ki ezt a kapcsolatot” (72. pont). Továbbra is imádkozzunk a világ békéjéért, Szíria, a Közel-Kelet, sok ország békéjéért. A békéhez való bátorság adja meg a reményhez való bátorságot a világon a háborúk miatt szenvedők, a jövőjükért aggódó fiatalok számára. A Mindenható Isten, aki hallgatja imáinkat, támogasson bennünket a béke útján – fohászkodott a pápa [?], majd a következő mondattal fejezte be beszédét: Szeretném javasolni, hogy most mindnyájan, Isten jelenlétében, csöndben kívánjunk egymásnak kölcsönösen békét. Bergoglio beszédével kapcsolatban lásd Schlink anya: BÉKE, MINDEN ÁRON? – Assisi 1986 című írását. Annak bemutatására, hogy mennyire utópista, a valóságtól tökéletesen elszakadt [vagyis ostoba, veszélyes, káros, félrevezető stb.] Bergoglio és az őt irányítók elképzelése, álljon itt három hír az elmúlt napokból, azaz egy kis töredéke a világon a keresztények kárára folyamatosan elkövetett bűncselekményeknek. 1. Az ulema fetvája: „A keresztények tulajdonát el szabad kobozni, hogy az iszlám forradalmat azzal finanszírozzák” (forrás: katholisches.info – 2013. szeptember 28.) [Ulema: az iszlám tudósok testülete; fetva: vitás kérdésekben az ulema által hozott döntés, mely a mohamedánoknak megszabja, hogy mit tehetnek] 36 sunnita tudós kiadott egy fetvát, mely megengedi, hogy a keresztények tulajdonát elkobozzák, és ezzel a dzsihádot finanszírozzák Assad és az alawiták ellen, akik bár szintén mohamedánok, de a sunniták szerint hitetlennek számítanak.      A sunnita tudósok Damaszkusz egyik külvárosában, Dumában gyűltek össze. A most kiadott fetva a mohamedánoknak megadja a jogot, hogy „a keresztények, drúzok, alawiták és más vallási kisebbségek, akik nem a próféta sunnita vallását követik, javait, házait, tulajdonát elkobozzák és kisajátítsák a maguk számára”. Az iszlám tudósok [nem az utcán harcoló terroristák, állítólagos „fanatikusok”, hanem tudósok, akikkel Bergoglio párbeszédet folytat] ezen kívül kijelentették, hogy „Damaszkusz minden lakójával meg kell szakítani a kapcsolatot és bojkottálni kell őket, mert azok elárulták a forradalmárokat vagy magukra hagyták őket”. A keresztényektől és más kisebbségektől elkobzott javakért kapott pénzt, követeli az ulema, a „forradalomra” kell költeni, mégpedig „fegyverek vásárlására és a mártírok családjaira”, akik az Assad elleni harcban estek el. 2. Szaudi főmufti: „A seria minden keresztény templom lerombolását követeli meg” (forrás: katholisches.info – 2013. szeptember 30.) Szaúd-Arábia főmuftija, Abd al-Aziz bin Abdullah Al asch-Schaich azt követeli, hogy az iszlám országokban minden keresztény templomot romboljanak le. A főmufti szerint a mohamedánok joga és kötelessége, hogy „az iszlám szent földjén” minden templomot leromboljanak, mert a kereszténységnek nincs joga, hogy ezeken a helyeken létezzen. A főmufti az iszlám jogra hivatkozik, mely szerinte az egyetlen legitim jog, és aminek ezért egy ország minden életterét meg kell határoznia. A főmufti mostani kijelentésével az arab félszigeti emirátusokban tervezett néhány keresztény templom felépítése ellen tiltakozott. Szaúd-Arábiában egyetlen keresztény templom sincs, bár 3-4 millió keresztény dolgozik ott vendégmunkásként. Abd al-Aziz bin Abdullah Al asch-Schaich (43) az iszlám legszigorúbb irányzata, a wahabizmus megalapítójának egyik utóda. Szaúd-Arábiában ez az irányzat van uralmon, amit egyfelől az iszlám szent helyei (Mekka is itt van) és a kőolaj-dollárok révén évtizedek óta a föld számos országába exportálnak, ami világszerte az iszlám radikalizálódását szolgálja. Abd al-Aziz bin Abdullah az Al asch-Schaich törzshöz tartozik, mely Szaúd-Arábiának hagyományosan a legmagasabb rangú vallási vezetőit adja. 1999 óta ő az ország főmuftija, és ezzel 1999 óta ő az ország legmagasabb rangú vallási vezetője. [A főmufti csak azt mondja, amit minden vallását komolyan vevő hívőnek hinnie, mondania kell. Ezt még az eretnek Németh László is tudta. Mármint, hogy aki elfogadja más vallását, az csak arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem veszi komolyan a sajátját. Milyen csodálatos lenne, ha a katolikus világ feje mondana ugyanilyeneket: hogy a „katolicizmus szent földjén nincs helye hamis vallások nyilvános gyakorlásának”.] 3. Nigéria: Iszlám terroristák álmukban ölték meg a tanulókat (forrás: katholisches.info – 2013. október 1.) Nigériában a Boko Haram (= a nyugati képzés bűn) megint halálos terrortámadást követett el. Szeptember 29-én mintegy 30 harcosuk megrohamozta az ország észak-keleti tartományában, Yobe-ben fekvő Gujba város mezőgazdasági iskoláját. Behatoltak egy hálóterembe, és 50 tanulót agyonlőttek. Azon kívül az osztálytermeket felgyújtották. A Boko Haram iszlám istenállamot akar a többvallású országban alapítani. A terror elsősorban a keresztények ellen irányul. Szeptember 26-án egy protestáns pásztort és két gyermekét ölték meg az iszlamisták, akik a templomot és két házat is felgyújtottak. Májusban a kormány rendkívüli állapotot hirdetett ki, de nem sok eredménnyel. Azóta 885 embert ölt meg a Boko Haram 39 támadásban. Egyedül szeptember közepe óta mintegy 195 embert mészároltak le. [Nem hallottam egyszer sem, hogy Bergoglio ez ellen tiltakozott volna, vagy ezeket a keresztény mártírokat siratta volna meg, őt csak a lampedusai mohamedán illegális bevándorlók – akiket embercsempészek hoznak jó pénzen – sorsa érdekli.]      A legvéresebb támadásban, mely szeptember 17-én egy város közelében történt, és amelyért a Boko Haram vezetője videó-felvételen vállalta a felelősséget, 142 utast, 14 falusit, 3 rendőrt és 2 katonát öltek meg. Nigéria 165 millió lakosából több mint a fele mohamedán. A keresztények arányát 40-től 48 százalékra becsülik. Feltéve: 2013. október 6.