XVI. Benedek pápa a vallásszabadság kérdésében a Dignitatis humanae zsinati dokumentumnak az Egyház hagyományos tanításával való szakítását még jobban elmélyítette. Míg a zsinati szöveg szószerinti értelmezésben csupán egy (negatív) jogot tanított a vallás nyilvános gyakorlásának nem akadályozására, egyúttal azonban hangsúlyozta az igazi vallás elfogadásának kötelességét, addig XVI. Benedek azt mondta, hogy e dokumentum megalkotói ezalatt valójában minden vallás szabad választására és gyakorlására való pozitív jogot értettek. – Erre hívta fel a figyelmet Dr. Wolfgang Schüler a Schönenberg-i nyári akadémián nemrég megtartott beszédében. XVI. Benedek a zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából mondott beszédében szó szerint ezt mondta a Dignitatis humanae-re utalva: „A vallás megválasztásának és gyakorlásának szabadságáról volt szó, ahogy a vallás megváltoztatásának szabadságáról is, mint az ember alapvető szabadságjogairól.” A 2012. szeptember 14-i Ecclesia In Medio Oriente apostoli iratában is ez áll: „A vallásszabadság minden szabadság csúcsa. A vallásszabadság egy szent és elidegeníthetetlen jog. Magában foglalja mind egyéni, mind társadalmi szinten azt a szabadságot is, hogy valaki vallási dolgokban a saját lelkiismeretét kövesse, és vallását szabadon gyakorolhassa. Magába foglalja annak szabadságát, hogy valaki azt a vallást kövesse, melyet ő az igazinak tart, és a saját vallását nyilvánosan megvallja.” Ez a vallásszabadság nyílt liberális felfogása, melyet a zsinat előtti pápák mindig elítéltek. Ezek alapján a múlt katolikus államai mind jognélküli államok voltak, mivel ők polgáraiknak ezt a „szent és elidegeníthetetlen jogot” nem adták meg. Ők ugyan toleranciával viseltettek a mohamedánokkal, zsidókkal és pogányokkal szemben – hiszen senkit nem lehet és nem szabad a keresztény vallásra erőltetni –, de azt például nem engedték meg nekik, hogy hamis vallásukat nyilvánosan propagálják. XVI. Benedek kijelentései alapján tehát se fejkendő-, se lefátyolozás-, se minaret-tilalom nem létezhet. Egy katolikusnak csak a lelkiismeretére kell hivatkoznia, és máris megvan a „szent és elidegeníthetetlen joga”, hogy például mohamedán legyen, és több asszonnyal kössön házasságot. Benedek véleménye szerint egy ilyet ugyan talán egyszer Isten megbüntet, ha tévesen hivatkozott a lelkiismeretére, de semmilyen földi hatalom nem akadályozhatja meg ebben a lépésében.      Egyáltalán, Benedek eme kijelentései alapján egyetlen katolikus közösségnek nincs joga, hogy a vallási tévedések behatolása ellen védekezzen. Nekik a szekták minden fajtáját szívesen látottnak kell saját közösségükben üdvözölniük. Ezek azok a következmények, ha a jogot leválasztják az igazságtól, és az emberi méltóságra alapozzák, ahogy ezt a zsinat tette. Míg az Egyház korábban azt mondta, hogy csak az igazságnak vannak jogai, a tévedést legfeljebb el lehet viselni, addig ma azt tanítják, hogy az ember egy kis isten, aki akadálytalanul teheti, amit csak akar, amíg a mellette levő többi kis istent nem akadályozza abban, hogy azok is azt tegyenek, amit akarnak. Feltéve: 2013. augusztus 13.